Schmuck Andor Bal-esetei

2001.06.06. 14:06
Kétkötetes sorozatának csak az első darabja jelent meg Schmuck Andornak Bal-eseteim (Első csapás) címmel - közölte könyvének bemutatóján a szerző. Az első részben Schmuck azokról az aknákról írt, melyekkel az ő tevékenységét próbálták nehezíteni, következő kötetében pedig az MSZP körüli aknákról ír majd. A mostani könyvben az MSZP egykori fenegyereke saját sorsán keresztül láttatja a rendszerváltás első tíz esztendejét a KISZ-től a Munkaügyi Minisztériumban betöltött bizalmi állásán át napjainkig.
Ez a könyv az a könyv? - teszi fel joggal a kérdést az olvasó - kezdi könyvét Schmuck Andor, aki egy évet várt kötetének megjelentetésével, mert saját bevallása szerint a már kész könyvet fiókba helyezte, miután megállapodást kötött Kovács László szocialista pártelnökkel arról, hogy a mű nem lát napvilágot. Schmuck úgy érzi, ezt a szóbeli megállapodást a pártelnök szegte meg azzal, hogy folyamatosan bírálta a nyilvánosság előtt, így most mégis előállt a kötettel, ami szerinte ugyanaz, mint, amit egy éve alkotott.

A kötet egy önleleplezés - vélekedett kötetének bemutatóján a szerző. Célja az volt, hogy a személye körüli mendemondákat "tisztába tegye". Schmuck éppen ezért hosszan ír a Xénia Láz Egyesület történetéről, azokról az elvtársairól, akik addig, csak addig keresték a társaságát, amíg pozícióban volt. Vall arról, milyen egyik pillanatról a másikra bizalmi emberből "fekete seggűvé" válni, háttéremberből közszereplővé avanzsálni.

Schmuck ír elhíresült nőügyeiről, és arról is, milyen kapcsolat fűzte Zámbó Jimmyhez, miről folyt a szó a Tasnádi Péter által szervezett Korda-villabéli eszmecseréken. Az elsőkötetes író jelezte: ez az első, de nem az utolsó műve. Ebben a kötetben azokat az aknákat gyűjtötte össze, melyeket az ő útjába állítottak, de azt ígérte, a Második csapás alcímet viselő műve már a párt aknáiról szól majd.

A leleplezés elmaradt
Leleplező könyvként hirdette meg első kötetét Schmuck Andor még tavaly. Azután egy évig úgy tűnt elmarad a leleplezés, most mégis megjelent a kötet, kimaradtak belőle azonban a leleplező sorok. A mű inkább egy anekdotagyűjtemény, mint tényfeltárás. Megtudhatjuk például belőle azt, hogy a BIT lelkes csapata is hozzásegítette Keleti Györgyöt ahhoz, hogy a Kisbéren megüresedett képviselői széket elfoglalhassa a HM korábbi szóvivője. A jelöltet úgy ismerték meg az újpesti bitesek, akiknek Schmuck volt az elnöke, hogy mikrobusszal Kisbérre utaztak, s jókedvükben dalra fakadtak egy ház előtt. Egyszer csak megjelent egy úr, s közölte: maradjanak már csendben, itt bányászok laknak. Az ifjakat csendre intő férfi nem volt más, mint maga a jelölt, Keleti György.

"Tiszta a lelkiismeretem, a zsebem pedig üres"

"Én is hallottam azokról a mesés összegekről, amelyeket jól értesült elvtársaim szerint zsebrevágtam xéniás ügyködésem révén. Csendben kacagok magamban, amikor két évvel a történések után is Budapest egyik leggazdagabb embereként emlegetnek.

Ezzel szemben a tények: harminc éves fejjel még mindig a családommal lakom az egyáltalán nem kacsalábon forgó gödi házban; '98 után évekig az apám lestrapált Trabantjával, majd annak lerobbanása után öcsém ugyancsak elhasznált autócsodájával, szintén Trabanttal közlekedtem.

Csoda, hogy nem lettem hívő ember, annyit imádkoztam a jóistenhez, hogy most az egyszer ne robbanjon le a vén csotrogány Budapest és Göd között félúton. Baráti segítséggel és úgyis csak részletre sikerült 2001-ben egy új Suzukit szerezni, amelyet rajongva szeretett nagyanyám nevem becéző formája - Andorka - után rögvest el is neveztem Dorkának. Nos, az én részletfizetéssel terhelt Dorkámon kívül más anyagi javat nem tudok felmutatni. Mindezt négy év után, amelyet a hatalom berkein belül töltöttem. Az is lehet persze, hogy párton belüli ellenfeleimet épen ez a "trabantos" megjelenés zavarja. Tényleg bosszantó lehetett, ahogy a sokmilliós autócsodák mellett parkoltam a parlament, vagy a képviselőház előtt".

Schmuck úgy vélekedik, két-három év elmúltával egyre jobban tudatosodik benne, hogy elvtársai - akiknek vagyonnyilatkozata talán másképp mutatna, mint az övé - bűnbakot akartak belőle csinálni. "Rossz lelkiismeretük megnyugtatására ürügyként használták fel a Xénia-ügyet. Ránk mutogatva elterelhették a figyelmet saját svindlijeikről, a nagy lenyúlásokról, amelyekkel összehasonlítva a Tocsik-ügy kapcsán repkedő százmilliók zsebpénznek is csak kis túlzással nevezhetők" - írj a könyvében Schmuck. "Ha anyagi előnyök szerzésére használtam volna föl a Xénia Láz Egyesületet, akkor felelősségemet nem csökkentené, hogy én kevesebbet "loptam", mint mások. Szerényen, halkan csupán azt szeretném végre elmondani mindazoknak, akik legalább meg akarnak hallgatni, hogy a Xénia mozgalomból nem gazdagodtam meg! Nem azért szerveztem, hogy anyagi előnyöket szerezzek magamnak. Tiszta a lelkiismeretem, a zsebem pedig üres."