Sólyom átengedi majd a kishibás törvényeket

A pénteken hivatalba lépő köztársasági elnök a Magyar Televízió Este című műsorában kifejtette: senkinek ne legyenek illúziói, ha nép választana elnököt, éppúgy a pártok kampánya folyna.

Személyiség kérdése

Mádl Ferenc leköszönő államfő hasonló szerdai interjújában éppen ellenkezőleg, az államfő szélesebb jogköre és közvetlen választása mellett érvelt. Sólyom László viszont arról beszélt, hogy a szűkre szabott elnöki jogkör részben az Alkotmánybíróságon is múlt, hiszen a testület korábbi elnökeként ő maga volt az előadója annak három nagy ítéletnek, amelyben a rendszerváltást követően pontosították az alkotmányt e tekintetben.

"Pontosan tudom, hogy ki akartam azt zárni, hogy az elnök jogilag átcsúszhasson egy elnöki rendszer felé" - mondta Sólyom László, aki ugyanakkor kiemelte, válsághelyzetekben az államfőnek igen széles jogköre van. Kifejtette: a magyar elnök jogilag gyengének számít, azonban hogy van-e ereje a néphez szólni, és megragadni az emberek képzeletét, az személyiség kérdése.

Ha kisiklik a politika

Sólyom közölte, mindent el fog követni annak érdekében, hogy a politikai közbeszéd durva stílusa megszűnjön, ugyanakkor véleménye szerint az elnöknek nem az a feladata, hogy békebíró legyen, vagy hogy a pártok között közvetítsen. Az elnök úgy tudja megtestesíteni a nemzet egységét, ha hiteles példát mutat - tette hozzá.

"Önmagában a hallgatás is nagyon fontos példa lehet. Nem kell állandóan megszólalni, nem kell állandóan nyilatkozatokat tenni. Nyugodtan dolgozni kell, és azt kell sugallni, hogy vannak bizonyos támpontok, nagyon fontos támpontok, amikből azonban nem lehet engedni" - szögezte le Sólyom László hozzátéve, hogy a legfőbb ilyen támpont számára az alkotmányosság.

Mint mondta, elszánt abban a tekintetben, hogy az alkotmány fölött őrködik. "Hogyha bármi olyan törekvés jelentkezik, amelyik ez ellen fut, akkor azt megakadályozom, amennyire tehetem" - mondta. Hozzáfűzte: ha "nagyon kisiklik a politika", akkor az elnöknek vannak rendkívüli jogosítványai, amelyek egészen a parlament feloszlatásáig terjednek, másrészt viszont magatartásával morális téren egyensúlyt teremthet, amely javítóan hathat a politika mostani "sajnálatosan leromlott stílusára".

Elhibázottnak tartja a december 5-i népszavazást

"Ha úgy érzem, hogy tényleg muszáj megszólalni, mert itt alapvető erkölcsi elvek sérülnek, alapvető alkotmányos elvek vannak veszélyben, vagy azért kell megszólalni, mert olyan lehetőségek nyílnak, amelyeket meg kell erősíteni az emberekben, egész biztos meg fogom találni a módját, hogy szóljak az emberekhez. De egyébként én szeretnék visszafogottan dolgozni" - jelentette ki Sólyom László, aki elárulta, hogy egy évben egyszer azért szeretné elmondani, hogyan látja az ország állapotát.

Sólyom közölte, nem tervezi, hogy "mindennel elszaladgáljon" az Alkotmánybírósághoz, így tehát, ha a testülethez fordul, annak szimbolikus üzenete is kell, hogy legyen: az, hogy nagy baj történt. "Egyébként miután bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, a kisebb hibákat én átengedem, és akkor az emberek keressék meg a bíróságot ezzel" - mondta.

A kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban azt mondta: nagyon nagy hibája volt a kezdeményezésnek, hogy nem tisztázták szakmailag, pontosan mit és hogyan akarnak, mik lennének a következmények. "Ez egy absztrakt kérdés volt, főleg érzelmileg hangszerelt kérdés, amit kár volt szinte ellőni idő előtt" - mondta Sólyom László, aki azonban hangsúlyozta, hogy a kérdés nincs lezárva, mert "itt valós igények vannak".