További Belföld cikkek
- Több fontos autópályán is torlódásra kell számítani
- Karsai Dánielt hatalmas megtiszteltetés érte az egyik magyar sportszervezet részéről
- Gáspár Evelin az egyik fideszes EP-képviselő asszisztenseként dolgozik
- Kocsis Máté bejelentette, hogy benyújtották az újabb gyermekvédelmi törvénycsomagot
- Magyar Péter péntekre újabb tüntetést szervez Budapesten
Az igazság pillanata volt 1956, a visszanyert emberi méltóság nagy példája, mondta Sólyom László köztársasági elnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az 1956. október 22-i műegyetemi forradalmi diákgyűlés 51. évfordulóján, hétfőn.
A köztársasági elnök a Műegyetem aulájában mondott ünnepi beszédében kiemelte, 1956 mellett kiállni annyit jelent, mint kiállni a hitelesség és a remény mellett. Úgy fogalmazott: "az ötvenhatos forradalom mellett kiállni azt jelenti, hogy kiállunk a szolidaritás, a bizalom, a félelem nélküliség mellett". Erre a kiállásra különösen nagy szükség van ma, jelentette ki Sólyom László az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából mondott beszédében.
Az államfő hangsúlyozta, minden évforduló hozzájárulhat ahhoz, hogy október huszonharmadikát a nemzet a szívébe fogadja, hogy a forradalom része legyen a magyarság önazonosságának.
"Nem akarjuk, és nem is lehet elfeledni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt. - A tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő erőszakos fellépése különösen sérti" - tette hozzá az államfő. Mint Sólyom László kiemelte, a tüntetők és a tüntetéseken részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását "nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad". Azonban - tette hozzá -, '56 sorsát a nemzet emlékezetében, és az ünnepek értelmét nem ez fogja meghatározni.
Úgy fogalmazott, hogy annak a rengeteg új és hiteles információnak, pontos történelmi adatnak, és az emlékezéseknek lesz maradandó hatásuk, amelyeket a tavalyi évfordulónak köszönhetünk.
Sólyom László szerint ugyanakkor mégis van egy adóssága a forradalom tavalyi, ötvenedik évfordulójának. Mint mondta, "még mindig nem egyértelmű a válasz a kérdésre: forradalom és Nagy Imre, vagy Kádár?"
Az 1956-os forradalom és szabadságharc céljai alapértékei a mai magyar alkotmánynak is. Az Alkotmánybíróság is többször megfogalmazta, hogy a forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető, jelentette ki.
Az államfő azt is hangsúlyozta, a szólásszabadság joga garantálja, hogy bármilyen véleményt lehessen mondani az ötvenhatos forradalomról, ám az alkotmány a puszta jogi szabályokon túl világos értékeket is képvisel. A Magyar Köztársaság eszmei és történelmi alapja pedig az, hogy 1956 forradalom volt. "Ezért bármilyen folyamatosság a Kádár-rendszerrel kizárt" - jelentette ki az államfő, majd így folytatta: "az ötvenhatos forradalom becsülete, a rendszerváltás becsülete, mai rendszerünk tisztessége azt követeli, hogy minden politikai erő a legtisztábban tartsa fenn és vallja ezeket az alapokat, semmilyen politikai érdekből ne engedjen meg kétértelműséget, ne tegye viszonylagossá álláspontját".