Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Miért nem egyeztet Sólyom?

2008.02.28. 00:46
Sólyom László jelölési gyakorlatát nem szeretik a pártok. A másodszorra is sikertelen kettős ombudsmanválasztás már azt mutatja, a frakciók meg akarják leckéztetni az elnököt, amiért nem egyeztet velük a jelölések előtt. A köztársasági elnök csütörtökre a Sándor-palotába kérette a frakcióvezetőket, hogy elmagyarázza nekik, miért hagyja ki őket a megfelelőnek vélt személyek kiválasztásából. Lássuk, miért.

Az államfő – kimondva is - olyan területet akar visszafoglalni, amit az országgyűlési pártok – az alkotmány betűjét valójában figyelmen kívül hagyva – Göncz Árpád és Mádl Ferenc elnöksége alatt részben elfoglaltak. Hiába adja ugyanis az alkotmány szövege több fontos tisztség – legfőbb ügyész, Legfelsőbb Bíróság elnöke, ombudsmanok – jelölésének jogát az államfőnek, a parlamenti pártok eddig beleszólást kértek és kaptak már a jelölt kiválasztásába is.

Sólyom azonban többször egyértelművé tette, hogy nem pusztán a jogászi precizitás vezérli az egyeztetés nélküli jelölés körüli – eddig nem túl sikeres – harcában. Korábbi megszólalásaiban többször megpróbálta világossá tenni, miért is nem egyeztet előzetesen a pártokkal a jelölések előtt.

Érvelésében legtöbbször két elem jelenik meg: az alkotmány kifejezett szabályai, valamint az, hogy szakmai szempontból kifogástalan jelöltet kíván állítani. Sólyom ugyanis meg van győződve arról, hogy a pártok jelölésében a párthűség az elsődleges szempont, és eltörpül az illető szakmai alkalmassága. Ráadásul az egyeztetés és a megegyezés sem garancia. Az egyeztetések ellenére mind Göncz, mind pedig Mádl idején több sikertelen jelölés is történt.

Sólyom gyakran azzal hivatkozik egyeztetési gyakorlatára, illetve ennek hiányára, hogy ha előzetes megbeszélések nélkül jelöl, a pártoknak nyilvánosan kell indokolniuk, miért utasítják el a megválasztást. A gyakorlatban azonban ez nem mindig működik. Sólyom eddig elutasított jelöltjeinek – hat ilyen volt, lásd keretes írásunkat – többsége ugyanis nem tudhatta meg, mi volt a pártok baja vele.

Elbukott jelöltek és az elbukott posztok

Horányi Miklós - legfőbb ügyész
Majtényi László - általános ombudsman
Péterfalvi Attila - adatvédelmi ombudsman
Nagy Boldizsár - zöld ombudsman
Zombor Ferenc - adatvédelmi ombudsman
Fülöp Sándor - zöld ombudsman

A bizottsági meghallgatásokon, a szavazások előtti sajtótájékoztatókon a jelöltek többségét nem kifogásolták a pártok, a gyakran titkos szavazásokon viszont nem mindig sikerült a szükséges többséget begyűjteni.

Majtényi László – aki Sólyom régi ismerőse – az egyeztetések elmaradása mögötti megfontolást az ÉS-ben publikált írásában azzal magyarázta, hogy „ha Sólyom a pártok vezetőivel előzetesen egyeztet az általa jelölendő személyekről, legyen bármennyire makacs, ledarálnák. Erősködhetne ugyan, hogy közismert pártidiótákat nem jelöl. Sekély siker lenne. Azokat jelölhetné, akikről ez nem köztudott.”

Majtényi úgy látja, a háttérben zajló egyeztetések elmaradása inkább megnyitja a nyilvános vita lehetőségét, semmint megakasztja: „A kormány- és ellenzéki párti parlament a neki ellenszenves jelöltből, az elnök alkalmatlan választottjából, akár együttesen, a legnagyobb nyilvánosság előtt, a kamerák és mikrofonok előtt csinálhat bohócot. Ha viszont nincs a kiváló/kutyaütő jelöltekről semmi vita, arról nem a jelölő tehet, hanem az alkalmatlan parlamenti bizottságok, amelyek nem tudnak kérdezni.”

Az adatvédelmi biztos és a jövő nemzedékek ombudsmanja megválasztása körül kialakult parlamenti obstrukció azonban – a megleckézetésen kívül - további indokokra is visszavezethető. Ez az a két biztosi tisztség, amely a legerősebb – részben hatósági - jogkörökkel rendelkezik, és ezek a jogkörök érzékeny területeket is érinthetnek. Az adatvédelmi biztos például a választói adatokkal kapcsolatos pártnyilvántartások körül okozhat gondot, a jövő nemzedékek biztosa pedig különféle nagyberuházások kerékkötőjévé válhat. Az utóbbival kapcsolatban elterjedt vélekedés, hogy a „zöld ombudsman” meg nem választása jól jönne azoknak, akik az egész intézmény létrejöttét is szívesen megakadályozták volna.

Sólyom azonban önmagát is nehéz helyzetbe hozhatja tudatos és jogszerű merevségével. Az Indexnek tavaly év végén, az adatvédelmi ombudsmani jelölés előtt azt mondta, ha Péterfalvi Attila véletlenül nem menne át, „a második körben nem lenne könnyű dolgom.” Márpedig Péterfalvi nem ment át, és azóta egy újabb jelöltje, Zombor Ferenc is elvérzett.