Megkezdődött a szavazólapok megsemmisítése

A szavazólapok megsemmisítésének módját a belügyminiszter 2001. december 27-én hozott rendelete szabályozza. Az OVI vezetőjének tájékoztatása szerint a rendelet azt írja elő, hogy a választást követő 90. nap, tehát július 20-a után a szavazólapokat meg kell semmisíteni.

Bizottságok végzik a megsemmisítést

Rytkó Emília tájékoztatása szerint a feladatra választott bizottsági tagokból hoznak létre a jegyzők megsemmisítő bizottságot.

Mindegy, hogy szavazatszámláló, egyéni választókerületi, vagy területi választási bizottságokból kéri fel a jegyző a megsemmisítő bizottság tagjait, az a lényeg, hogy mindegyikük a képviselő-testületek által választott legyen.

A jegyzőkönyvek a levéltárakba kerülnek

Az OVI vezetőjének közlése szerint a megsemmisítő bizottság ellenőrzi a jegyző felelősségével őrzött, lezárt szavazóköri dobozok sértetlenségét, majd a szavazólapok és a választáson keletkezett iratok kivételét és megsemmisítését.

Mint mondta: a bizottság jelenlétében iratmegsemmisítőben, kézzel összetépve, vagy egy helyi kazánban is megsemmisíthetik a szavazólapokat és az iratokat, kivéve a dobozokból kiemelt szavazóköri jegyzőkönyveket, amelyeket július 22-én el kell vinni a levéltárakba.

Tüntettek a megsemmisítés ellen

Nem mindenki tudta elfogadni a cédulák megsemmisítéséről szóló döntést. A magukat jobboldalinak valló tüntetők július 4-én tíz autóval torlaszolták el az Erzsébet hidat, követelve a szavazatok újraszámlálását. A tiltakozók megakadályozták a rendőröket járműveik elszállításában. A hídon rendkívül feszült volt a hangulat, a rendőröknek kellett kimenekíteniük Demszky Gábor főpolgármestert a dühöngő tiltakozók közül. A rendőrök és a tüntetők között tettlegességre is sor került, amikor a hatóság a járdára szorította le a tiltakozókat.

A tüntetők szerint azért kellett volna megőrizni a szavazólapokat, mert a választásokon csalás történt, és a "tiszta" eredmények megállapítás érdekében újra kell számolni a szavazatokat.

Korábban is zúztak volna

A Magyar Hírlap július elején arról írt, hogy eltérően értelmezték a helyi választási bizottságok a szavazólapok megsemmisítésének határidejét. Néhány jegyző úgy vélte: a választási iratokat július 20-áig mindenképp meg kellene őrizni, másutt viszont már július 8-án hozzákezdtek volna az iratdarálásnak vagy -égetésnek. Tóth Zoltán, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára figyelmeztetett: július 20-áig mindenhol meg kell őrizni a szavazólapokat.