Szkenneljünk ügynököt!

"Mindent még én sem láthatok" - döbbent meg Kovács Kálmán informatikai miniszter hétfőn délelőtt, amikor egy ügynöklista után nyúlt a levéltárban, nyilván hogy ütős vágóképet szolgáltasson a körülötte könyöklő tévéseknek, a levéltáros meg feddőn visszatetette vele a polcra a hipertitkos dossziét. Hogy Kálmán, maga kis huncut, azt nem szabad.

A helyiségben, ahol az iratokat tárolják, semmi impozáns. Földszint, alacsony belmagasság, dohok, akták, atkák, fémpolcok, műbőrbe kötött, nemzetiszín szalaggal átfűzött hipertitkok, "Bástya", "Dózsa", "BRFK", egyenletesen megoszló terhelés, 120 kg/polc, Vasipari Szerelő és Szervező Kft., évi hatszázmilliós költségvetés. Ennyibe vannak nekünk a volt ügynökeink, egyelőre. Kovács ugyanis azért látogatott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, hogy szakértő szemmel kiderítse: be lehet-e szkennelni az összes ügynököt vagy sem. Fogós kérdés, mert ügynökből rohadt sok volt: a levéltár 3800 folyóméternyi anyagot tárol, minden méterre 7-8000 oldalnyi anyag jut, ez pedig úgy harmincmillió oldal beszkennelendő ügynököt és kapcsolódó topikot jelent összesesen. Szkennerből viszont kevés van. Azt meg ki lenne illetékesebb elbírálni, hogy be lehet-e szkennelni az ügynököket, mint maga szakminiszter, aki gépészmérnöki és űrkutatási tapasztalataiból következtethetően nyilván úgy ért a szkenneléshez, mint senki emberfia a Lajtán innen?

Nosza, szken!

Titokban azt reméltük, hogy Kovács egy szkennerrel a hóna alatt érkezik a levéltárba, és helyszíni bizonyítási kísérletbe kezd, de a miniszternek ennél több esze van - nyilván beflesselt neki Péterfalvi ombudsman legutóbbi kínos esete az iratmegsemmisítővel, ami épp akkor döglött be, amikor Péterfalvi ügynököket akart vele megsemmisíteni. Jó gépészként Kovács nyilván azt is tudja, hogy Bill Gates alól is mindig a kamerák kereszttüzében fagy ki a vindóz, a technikára tehát nem érdemes bazírozni. Marad a lózung: "A magyar társadalom arra vár, hogy az érintettek elnézést kérjenek". Nosza, szken.

Kovácsot az a sürgetés űzte az Eötvös utcai levéltárba, hogy a parlament előtt mindenféle ügynöktörvény-tervezetek fekszenek, amelyek szerint az ügynökaktákat fel kell tenni az internetre, és ha elfogadja őket a ház, irdatlan munka veszi majd kezdetét. A levéltár huszonöt munkatársa tavaly csupán félmillió oldalt digitalizált az anyagból, ami azt jelenti, hogy ugyanebben az ütemben 60-70 évbe telne, mire az összes iratot beszkennelik, és ki tudja, nem bukkannak-e fel közben újak. Annak a szöveges példának a megoldására viszont, hogy akkor hány munkatárs hány év alatt mennyit szkennel, maga a szakminiszter sem vállalkozott: szerinte észszerűség kell, mert különben belehülyülünk.

A szakminiszter véres kardként fel is mutatott egy vörös dossziét, tessék megnézni, nem elég, hogy gyűrött, szakadt, még színes tintákkal is van írva, álmodom mostan, van itt minden, kék és piros többek között, hát ember legyen a talpán, aki mindezt csak úgy beszkenneli. "Hogy miért megy ilyen lassan?" - kontrázott Kónyáné Dr. Kutrucz Katalin levéltári főigazgató-helyettes. "Ez nem olyan, hogy csak odanyomom a gépbe és pikk-pakk!"

Sztahanov kísért

Dr. Gyarmati György főigazgató szerint azért nincs akkora gond, mert a levéltárban tárolt iratoknak csak 7 százaléka vonatkozik ügynökökre; 12 százalékot tesznek ki az úgynevezett működési iratok - parancsok, beszámolók -, a maradék 82 százalék pedig a megfigyeltek, az áldozatok adatait tartalmazza, amelyeket valószínűleg be sem kellene szkennelni. Arra, hogy a 101 százalék hogy jön ki, Gyarmati nem szolgált magyarázattal, de a sztahanovista lendület a szóban forgó korszak hagyománya, túl lett teljesítve a terv ismét.

"Informatikai szempontból bármelyik törvényjavaslat megoldható", summázott elégedetten Kovács, aminek hallatán egy ország dőlhet hátra a kanapén, hiszen maga a szakminiszter állítja, hogy bár piros tintás ügynök is van meg kék is, beszkennelni azért mindegyiket be lehet. "Észszerűség az ütemezésben, észszerűség a tartalomban" - mondta Kovács, ami azt jelenti, hogy ha nem sietjük el, hetven év múlva be lesznek szkennelve az ügynökeink mindannyian. Kérdés, akkor érdekelnek-e még valakit.

Csak traktor és tank

Értsük meg őt is. Ott ül szakminiszter a szakminisztérium egyik legkiseggeltebb kisfőnöki bőrfotelében, és vakarja a fejét. Nem egy sikertárca, lássuk be. A Nemzeti Digitális Adattár döglődik, a Nemzeti Audiovizuális Archívumból nincs semmi, a Médialabor behalt, mielőtt elindult volna, az eMagyarország pontokon szatírok erőszakoskodnak, a Millenáris parkba tervezett Jövő Házát, ahol mindez megvalósulhatna, még az ág is húzza, az internetezők basznak szaporodni abban az ütemben, ahogy kellene nekik, az ADSL drága és folyton leszakad, 3G nincs, a WAP meg halott.

Mit lehet ilyenkor tenni? Húzóágazatnak húzótéma jár. Hírérték. Mérföldkő az állóvízbe. Mi megy most? Tank és traktor. Csakhogy a tankokat lenyúlta a hadügy, a traktorokat meg a földművelés, és bár a miniszter szkennelni kitűnően tud, nincs az a szkenner, amibe beleférne egy T-74-es vagy egy MTZ.

Maradnak az ügynökök. Velünk, még jó sokáig.