Szili Katalin: A bizottsági helyeket nem osztják újra

Ha az SZDSZ április végén kilép a koalícióból, a házelnök egyeztetést kezdeményez a frakcióvezetőkkel a kisebbségi kormányzás technikai részleteiről és a várható változásokról. Szili Katalin az MTI-nek kedden adott interjújában arról is beszélt, hogy a parlament működésében jelentős változást hozna a kisebbségi kormányzás, és olyan helyzet is előállhat, amilyenre még nem volt példa.

Én már régóta mondom, hogy az ország előtt álló feladatok megoldása mind szélesebb konszenzuson kell, hogy alapuljon, így ez a helyzet esélyt ad arra, hogy a pártok együttműködési szándékát próbára tegyük, vélekedett a házelnök. Hangsúlyozta, a kisebbségi kormányzás folyamatos egyeztetési kényszert jelent, ami jelentősen megnehezíti a kormányzást, tekintettel arra a közismert tényre, hogy az ellenzék többsége nem érdekelt annak fenntartásában. Szili Katalin úgy látja, mindez konfliktussal jár az Országgyűlés működésében, és több feladatot, nagyobb felelősséget ró a parlament elnökére.

Példaként említette a házbizottságban tett javaslatait, köztük a parlamenti napirendet, amelyre - ötpárti konszenzus hiányában - lényegében évek óta saját hatáskörben tesz indítványt. Kérdés, hogy az SZDSZ ellenzékben is tartja-e magát a korábbi gyakorlathoz, és támogatja-e a napirendet illetve a parlament munkarendjét, tette hozzá. Megjegyezte, az SZDSZ-frakció ellenzékivé válása a házbizottság döntési mechanizmusában nem okoz változást, mivel a testület csak ötpárti egyetértéssel hozhat döntéseket.

Az Országgyűlés elnöke elképzelhetőnek tartja azt is, hogy lesznek olyan helyzetek, amikor vissza kell térni a napirend gombnyomásos megszavazásához, nem lesz elég a kézfeltartás, ami a mostani gyakorlat.

Szili Katalin kitért arra, a bizottsági helyeket várhatóan nem osztják újra, mert az erről szóló, az Országgyűlés megalakuláskor 2006-ban hozott politikai megállapodást csak az öt parlamenti párt közös akaratával lehetne megváltoztatni.

A házelnök felidézte, hogy a házszabály rögzíti: a parlamenti állandó bizottságokban annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, és minden ilyen testületben frakciónként legalább egy-egy képviselőnek helyet kell kapnia. Sem a 2006-os politikai megállapodás, sem a házszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kormánypártoknak többségben kell lenniük az állandó bizottságokban. Ez a többség eddig az arányosság elvének alkalmazásából adódott, közölte a házelnök.

Ebből az következik, hogy ha az SZDSZ ellenzéki frakcióvá válik, akkor az MSZP-nek öt bizottságban marad többsége, három testület paritásossá válik, tízben pedig az ellenzék kerülne többségbe, mondta Szili Katalin. Kiemelte, ez utóbbi körbe kerülne a mentelmi bizottság is, amely viszont a házszabály alapján kötelezően paritásos alapon működik. Véleménye szerint emiatt mindenképpen módosítani kellene a 2006-ban kötött politikai megállapodást.

A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki többségű, vagy paritásossá váló testületekben akár már a napirend elfogadásához is érdemi egyeztetésekre lesz szükség a frakciók között. Vannak olyan bizottságok - mondta -, amelyek ellenzéki többségűvé válnának, pedig elengedhetetlen lenne, hogy kormánypárti többséggel működjenek. Ide sorolta a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és a költségvetési állandó parlamenti testületet.

Az Országgyűlés elnöke megfontolandónak tartja, hogy az MSZP és az SZDSZ egymás közötti megállapodással korrigálja a kisebb aránytalanságokat. Példaként említette a bizottsági helyek átcsoportosítását, amit úgy is meg lehet oldani, hogy más frakciók érdekeit ne sértse.

Szili Katalin megjegyezte, egy képviselői indítvány tárgysorozatba vételéhez a bizottság többségének támogatására van szükség. Ha a kijelölt bizottság nem veszi tárgysorozatba, az Országgyűlés még megteheti ezt a házszabály alapján, de kérdéses, hogy ilyen esetben a javaslat megkapja-e a többséget a plenáris ülésen, mondta.

Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, az SZDSZ ellenzéki frakcióvá válásával a képviselőcsoportok közti tényleges erősorrendnek megfelelősen változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, és időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, az ellenzékén pedig osztoznia kellene a négy másik frakciónak, valamint a független képviselőknek.

Szili Katalin szerint előállhat az a probléma, hogy a módosító indítványokról történő szavazáskor a "támogatott sort" szétszavazzák a képviselők, ami koherenciazavart okozhat. Emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk, válaszok száma is, ami a bizottsági jelentés beérkezést követő plenáris ülésen a tárgyalásra fordított időkeret jelentős növekedését eredményezheti, mondta a házelnök.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!