"Nekünk nincsenek listáink" - jelentette ki Pokorni Zoltán, még a Fidesz elnökeként, amikor Medgyessy Péter Magyar Nemzetben közölt szt tiszti beszervezési parancsa kapcsán az Index arról kérdezte, van-e a párt elnökségének tudomása másokról is, akik az egykori állambiztonsági szerveknek dolgoztak. Az Orbán-kormány egykori pénzügy- és PHARE-minisztere viszont úgy nyilatkozott, hogy az exminiszterelnök tudott titkosszolgálati tevékenységükről. Boros Imre nyilatkozatban részletezte állítását, amely szerint az ő szt tiszti kinevezése hamisítvány.
A Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról szóló dokumentum megjelenése után az akkor még Fidesz-elnök Pokorni Zoltán azt állította: a miniszterelnök "hazudott", és megtévesztette saját, szűkebb politikai közösségét, amikor eltitkolta múltjának ezt a részét a választók elől.
Pokorni a Magyar Nemzet közlése után, június 19-én tartott sajtótájékoztatóján az Index kérdésére azt állította, hogy a pártvezetésnek nem volt tudomása más érintettről. Nekünk nincsenek listáink - jelentette ki akkor a pártelnök. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a múlt héten az Orbán-kabinet két minisztere is felfedte, hogy volt kapcsolata a Kádár-korszak állambiztonságával. Mindketten arra hivatkoztak, hogy erről beszámoltak az 1998-as kormányalakítás idején, korábban pedig átestek C típusú átvilágításon is.
Nem volt listájuk
Orbán törvénytelenség miatt hallgat
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, egykori pénzügyminiszter azt is kiemelte, hogy titkosszolgálati munkájáról annak idején Orbán Viktor volt kormányfőt is tájékoztatta, Boros Imre, MDF-es képviselő, volt kisgazda PHARE-miniszter pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjeinek számolt be a "bizonyos ügyről". Az Index érdeklődésére Doncsev András, a volt miniszterelnök sajtótitkára elmondta: Orbán Viktor továbbra is fenntartja álláspontját, hogy a Mécs-bizottság törvényes tevékenységének helyreállításáig ebben az ügyben nem kíván nyilatkozni.Maguk az iratok bizonyítják
Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-minisztere az MTI-n keresztül kiadott nyilatkozatban részletezte érveit, amelyek szerint a Népszabadságban két alkalommal közzétett szt tiszti múltjára utaló dokumentumok hamisítványok. A volt miniszter szerint a hamisítás ténye magukból a másolatokból is bizonyítható: a kinevező iromány szerint munkába állása időpontja 1965. január 1., noha - mint írja - 1970. szeptember 15-én állt munkába. Hozzáteszi, tévesen szerepel a munkakönyve száma is, ugyancsak a kinevező okmányon. "Egy másik iromány, amely nyugdíjba vonulásomról rendelkezik állítólag, 1990. III. 31-es dátummal feltüntetni nevemet, édesanyám nevét, és az állítólagos fedőkódot is. A név és a fedőkód együttes szerepeltetése teljességgel elképzelhetetlen, hiszen a fedőkód azt a célt szolgálta, hogy a titkos ügynök neve ne derüljön ki. Ebből az áldokumentumból viszont azonnal kiderül" - áll a közleményben.