Gyurcsány nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket

A magyar politikai elemzésekben az úgynevezett évértékelő beszédek hatása messze túlértékelt, hiszen ezek önmagukban - ha nem illeszkednek egy politikai stratégiába és nem követi őket koherens politikai cselekvés - csak nagyon keveset számítanak, s legfeljebb egy-egy elemét jelentik a politikai versengésnek, mondta Török Gábor, politikai elező, a Vision Consulting igazgatója az Indexnek. Szerinte most mégis bátran ki lehet jelenteni, hogy kifejezetten jó hetük volt az évértékelő politikusoknak: stratégiai értelemben a múlt szerdai Orbán-beszéd és a mai kormányfői is egyaránt jól eltalált, okosan kigondolt szöveg volt.

Török Gábor azt mondta, mindkét politikus rácáfolt a várakozásokra: a Fidesz elnöke azt a mérsékelt, középre pozícionált beszédet mondta el, amivel a legkevésbé veszélyeztette pártja szavazatszerző sikerét a népszavazási kampányban, míg Gyurcsánynak egy kifejezetten nehéz helyzetben sikerült valami váratlannal, az elveszett lendület visszaszerzésének esélyét felvillantó beszéddel előállnia. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megállapítás alapvetően a beszéd tartalmára, a benne foglaltak potenciális hatására, s nem a miniszterelnöktől szokatlanul erőtlen előadásmódra vonatkozik.

A kormányfő beszédében egyrészt igyekezett a személyével és kormányával kapcsolatos állampolgári elutasításhoz megértően viszonyulni ("Sajnálom, hogy (...) sokaknak csalódást okoztunk"), másrészt világossá tette, hogy további megszorítások már nem várhatók, ugyanakkor talán először sikerült értelmes és befogadható módon elmagyaráznia kormányának törekvéseit. Az átalakítások öncélúsága helyett ("az ország nemcsak pénzről, esetleg vizitdíjról vagy tandíjról szól. Sőt elsősorban nem ezekről. Ezek inkább csak eszközök") a materiális lépéseket szimbolikus keretbe foglaló fogalom, a polgárosodás köré rendezte a beszédet, amelynek alapelemei Gyurcsány szerint a munka, a tudás és a tulajdon.

Török Gábor úgy látja, a már ismert javaslatok mellé ezúttal egy váratlan, új elem is bekerült, ráadásul az úgynevezett Új Tulajdonosi Program nemcsak meglepő, de akár hatásos is lehet. A politikai elemző szerint tipikus duplafenekű kezdeményezés: több van benne, mint aminek elsőre látszik. "Első ránézésre szimpla privatizáció, az állami vagyon újabb elkótyavetyélése, amit, tudjuk, nem szeretnek a magyar választók."

A választott megoldás azonban Török szerint akár népszerű is lehet, hiszen a tulajdonszerzés kedvezményes lehetőségét csillantja meg olyanok előtt is, akik amúgy eddig csak a magánosítás veszteseinek gondolták magukat. "Az ördög természetesen a részletekben rejlik, az majd később derül csak ki, hogy a most esetleg felkeltett reményeket sikerül-e kielégíteni, s nem újabb csalódást eredményez-e ez az ötlet" - fogalmazott az elemző. Ennek ellenére a kormányfő a javaslattal nehéz helyzetbe hozta politikai riválisait, mert azt ma az ellenzék egyértelműen sem elutasítani, sem támogatni nem tudja.

Ahogy várható volt, a kormányfő a beszédben egyáltalán nem foglalkozott a népszavazással, riválisát is csak utalásokkal ("És van közöttük, aki elhagyta, feladta, vagy talán elárulta a polgárosodás eszményét") említette. "Mindez szintén illeszkedik stratégiájába: az MSZP számára kulcskérdés, hogy a népszavazás helyett más ügyekre irányítsa a figyelmet - ennek a célnak a kormányfő beszéde kétségtelenül megfelelt" - mondta Török Gábor.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!