Tanulni kellett volna rá valamit

Akik a matek- és a magyarérettségit könnyűnek találták, a szerdai történelemvizsgát már valamivel nehezebbnek, derült ki az Index érettségizőkkel folytatott röpközvélemény-kutatásából. "Tanulni kellett volna rá valamit" - fogalmazta meg végül egyikük az alapigazságot.

A vizsgán 20 feladat volt, ebből tíz teszt-, 10 esszékérdés, de ez utóbbiból csak hármat kellett kiválasztani, két magyar és egy egyetemes történelemre vonatkozó kérdést.

Az egyik esszéfeladatnál kisebb nyomdahiba volt a feladatlapokon, közölte az MTI-vel Pósfai Péter, az OKÉV vezetője. A 19. sorszámú feladatnál az MSZMP XIII. kongresszusa helyett XII. kongresszust írtak a feladványba. A hiba miatt semmiféle hátrány nem érheti a diákokat, mert arról már tájékoztatták a javító tanárokat.

A tesztkérdéseket találták nehezebbnek a diákok, "többet kellett keresgélni a történelematlaszban" a válaszok megtalálásához. A legnehezebbnek egyikük azt a kérdést találta, aminél egy kép alapján kellett kitalálni, melyik francia király kapta ajándékba a képen szereplő falvédőt.

Nemtudomhányadik Lajos

Valamivel nagyobb nehézséget okozott az ideológiák felismerése: négy szövegrészletből kellett kitalálni, hogy mely eszme hatására íródott. Konzervativizmus, liberalizmus, marxizmus/kommunizmus, nacionalizmus, konzervatívizmus - adták a jó/kevésbé jó válaszokat a megkérdezett diákok.

A magyar történelmet firtató esszékérdések közül egy a Kádár-rendszerre, egy az '56-os szovjet megszállásra (a Vörös Hadsereg politikai szerepére) egy pedig a '48-as szabadságharcra, azon belül is a nemzetiségi kérdés változására kérdezett rá.

Az egyetemes történelmi kérdések egyike a francia forradalomra, azon belül is a "nemtudomhányadik Lajos" (XVI. - a szerk) szerepére vonatkozott, mondta el az egyik diák, aki utána röviden összefoglalta az "ultrakönnyű" emelt szintű matekérettségijének legizgalmasabb pillanatait és a megoldásokat.

A diákoknak középszinten az egyszerű rövid választ igénylő kérdésekre és a szöveges feladatokra 180 perc állt rendelkezésükre, míg emelt szinten az előbbi feladattípusra 90, utóbbira 150 percet fordíthattak a diákok.

Történelemből középszintű érettségire 87 164, emelt szintűre 8 810 diák jelentkezett. Az érettségizők 10 idegen nyelvből is megméretik magukat, a legtöbben - 389 diák - középszintű írásbelire jelentkezett.

Az írásbelin a középiskolai történelmi atlaszt és helyesírási szótárt lehetett használni, előbbiről a vizsgázónak, utóbbiról a vizsgát szervező intézménynek kellett gondoskodnia.

Tavaly Wittner Mária, a Rákosi korszak és Erdély volt a téma

A tavalyi a középszintű vizsgán is szerepeltek tesztkérdések és esszékérdések. A diákoknak például egy diagramm alapján elemezniük kellett a harmadik világ eladósodási folyamatát, szó volt a hazai romák kulturális és társadalmi helyzetéről, a zsidó törvényekről, Magyarország második világháborús részvételéről, a magyar nép vándorlásáról vagy az athéni demokrácia intézményrendszeréről.

A kérdések között szerepelt a felvilágosodás, a középkori gazdálkodás, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a Rákosi korszak ­és a XVII. századi Erdély témaköre is. Az 1956-os megtorlásokról szóló részben a diákok két visszaemlékezést olvashattak. Az egyik mellett nem tüntettek fel nevet, a másik a 2006-ban fideszes országgyűlési mandátumot szerzett Wittner Máriáé volt, aki a forradalom idején a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában harcolt fegyverrel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!