„1957. május elseje effektus„ – mondja a fideszes középkádár, a barátja, akit nem ismerek, szomorúan rábólint. A gótikus Fidesz-kampányközpont aulájában próbálom felmérni, hogy a következő hetekben tovább szurkálják-e a hosszú tűket a viaszból készült Dávid Ibolya- és Gyurcsány Ferenc-bábukba a hithű fideszesek, vagy esetleg feltámad az önkritika.
Három, többé-kevésbé a tűz közelében lévő, és persze szigorúan névtelen aktivistával sikerült beszélnünk, és közülük ketten is kimondták a „stratégiai hibákat követtünk el” szókapcsolatot.
Ez alapján persze a világért sem mernénk állítani, hogy Deutsch-Für Tamást és Rogán Antalt lovak közé kötözve fogják végighúzni a Rákay Philip birtokán elterülő igen tüskés málnásban, de az legalább világos, hogy a tűzhöz közel állók szerencsére nem a Magyarok Istenét vagy a Kommunizmus Kísértetét vádolják. A Nép jól megkapja a magáét a mezei bámészkodóktól, de még a szónokoktól is.
Rovataink a Facebookon