Kockázatos vállalkozás a kisebbségi kormányzás
További Belföld cikkek
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik részvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
A Vision Consulting politikai elemzői megvizsgálták a mostani koalíciós válsághelyzetben szóba jöhető forgatókönyvek politikai kockázatait. Szerintük a legvalószínűbbnek tartott kisebbségi kormány várható instabilitása és potenciális döntéshozatali deficitje miatt komoly kockázatokat hordoz, ezzel szemben az egyelőre kevésbé valószínűnek látszó előrehozott választás és a mostani kormányfő nélküli új MSZP-SZDSZ koalíció egyaránt csökkentené a politikai rendszer mai kockázatát.
Az SZDSZ koalícióból való kilépést kilátásba helyező bejelentése után elméletileg hét forgatókönyv merülhet fel. Valószínűségük sorrendjében ilyen lehet:
(1) az egypárti, kisebbségi szocialista kormány,
(2) egy új kormányfő megválasztását követően tovább kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció,
(3) a jelenlegi kormányfővel tovább kormányzó MSZP-SZDSZ koalíció,
(4) előrehozott választáshoz és feltehetően a Fidesz kormányra kerüléséhez vezető helyzet,
illetve az eddigiektől eltérő összetételű, parlamenti választás nélkül létrehozott koalíció, amely elméletileg lehet:
(5) MSZP-MDF koalíció,
(6) MSZP-Fidesz nagykoalíció,
(7) vagy konstruktív bizalmatlanság alkalmazásával megvalósuló Fidesz-KDNP-MDF-SZDSZ „ellenzéki” koalíció.
A kisebbségi kormányzás kockázatai
A politikai elemzők szerint a ma legvalószínűbbnek látszó egypárti, kisebbségi szocialista kormány kockázatos vállalkozás. Stabilitása a korábbiaknál is gyengébb lábakon állna, előre kalkulálhatóak lennének nehézségei. Ma nem tudni pontosan, hogy programja hogyan módosulna, mennyire térne el a korábbi koalíciós agendától, illetve hogyan viszonyulna a gazdasági racionalitáshoz. A kisebbségi kormány számára a legnagyobb probléma azonban nem a program, hanem a döntés: a működőképesség és kormányozhatóság terén van a legnagyobb változást a kockázatokban. Az egyetlen potenciális pozitív kockázati változás az elfogadottság: az elemzők látnak esélyt egy új program alapján kormányzó, "bársonyos" reformokat ígérő szocialista kormány választói megítélésének javulására, ám a döntéshozatali nehézségekből fakadó problémák akár tovább is erodálhatják a kormány legitimitását. Az elemzők szerint ennek a forgatókönyvnek vannak a legnagyobb kockázatai.
Az új MSZP-SZDSZ koalíció kockázatai
A kisebbségi kormányhoz képest kevésbé valószínűnek tűnő, Gyurcsány-nélküli új szociálliberális kormány esetén két területen is csökkenthető lenne a kockázat. Egyrészt - ez lenne a jelentősebb változás - feltehetően 2010-ig már garantált lenne a kormány intaktsága, másrészt a népszerűtlen kormányfő távozása után azt várnánk, hogy az újrakötött koalíció társadalmi elfogadottsága is növekedhetne valamennyire. Programjáról és a gazdasági racionalitáshoz való viszonyáról keveset lehetne előre tudni, de feltételezhető, hogy az SZDSZ a hangos kilépési szólamok után nem vehetne részt egy olyan koalícióban, amely zárójelbe tenné a reformokat és a konvergencia-programot. Az elemzők szerint összességében ennek a legkisebb a kockázata, holtversenyben az előrehozott választásokkal.)
A mostani koalíció folytatásának kockázatai
A harmadik legvalószínűbb esetben, amikor a jelenlegi kormányfővel kormányoz tovább MSZP-SZDSZ koalíció, a kabinet valójában a kockázatokat illetően közel ugyanott tartana, mint a szakítási üzenetek előtt. Bár a válási intermezzo és a koalíció újrakötésének ténye - elsősorban lélektanilag - fontos változás lehet, az alapvető kockázati tényezők megmaradnának: különösen a kormányfő személyével kapcsolatos bizonytalanság és a legitimitási deficit terén.
Az előrehozott választás kockázatai
A ma egyelőre kevésbé valószínűnek látszó előrehozott választás esetén minden bizonnyal egyértelmű kormánytöbbség jönne létre a parlamentben. Miután azonban nem ismert az új kormány belső szerkezete és személyi összetétele, maradna még némi bizonytalanság ebben a kategóriában is. Még nagyobb a kockázat az új kormány programját és az ehhez a programhoz való ellenzéki viszonyt, azaz a közpolitikai alternatívákat illetően. Az előrehozott választáson feltehetően biztos többséggel kormányzati pozícióba kerülő Fidesz cselekvési tervéről is nagyon keveset tudni: kiszámíthatatlan, hogyan viszonyulna a konvergencia-programhoz, mennyire kötné meg kezét az ellenzéki időszakban követett "népbarát" politikája, illetve mennyire venné figyelembe a gazdasági racionalitást. A stabilitás mellett a működőképesség és a legitimitás terén viszont jelentősen csökkennének ebben az esetben a kockázatok.
Egy teljesen új koalíció kockázatai
Abban a szinte teljesen valószínűtlen helyzetben, ha parlamenti választás nélkül jönne létre új koalíció, a stabilitása kérdéses lenne, hiszen mindhárom elméletileg létező formában „természetellenes szövetség” hozná létre. Az MSZP-MDF kormánynál kisebb, a másik két esetben a kormányok összetételéből fakadóan már extrém kockázatot jelentene a közös program megalkotása és a kormányképesség biztosítása. Meg kell jegyezni, hogy egy nagykoalíció elméletileg jelentősen csökkentheti is a kockázatokat: amíg azonban nem ismert annak pontos formája, összetétele, programja és társadalmi támogatása, a pozitívumok helyett döntően csak a kockázatok kalkulálhatók.
A Vision Consulting elemzői hangsúlyozzák, a kutatási eredmény nem azt mutatja meg, hogy melyik kormány lenne életképesebb, melyik kormányozna sikeresebben, s különösen nem, hogy melyik lenne jobb, hasznosabb akár az ország érdekei, akár a hazai vagy külföldi gazdasági elit szempontjából. Csak arra a kérdésre ad választ, hogy a Vision Consulting elemzői konszenzusa a forgatókönyvek közül melyiket és miben látja kockázatosabbnak.