Megalapozatlan és méltánytalan döntés a zámolyiak ügyében?

A zámolyi romák franciaországi menedékjoga kapcsán Orbán Viktor szokásos szerda reggeli interjújában leszögezte: nem politikai menedékjogot kaptak, hanem egyéni elbírálás alapján, indoklás nélkül döntött a strasbourgi hivatal, amelynek határozatához a francia kormánynak nincs köze.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a döntés semmilyen hatással nincs Magyarországra, nem érinti önbecsülésünket, nincs okunk szégyenkezésre az emberi jogok területén sem.

Magyarországon a romák felemelkedéséhez az út csak és kizárólag a munkán és a tanuláson keresztül vezethet - tudósított az MTI.

Nem volt tavaly több roma panasz A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának éves beszámolói szerint a beérkező panaszok hatvan-hetven százaléka érinti a romákat. 1995. július elseje és 1996. december 31 között, azaz másfél év alatt 430 panasz érkezett az ombudsmannhoz, ennek 68 százaléka volt roma ügy. 1997-ben 352 ügy 63 százaléka, 1998-ban 409 ügy 69 százaléka, 1999-ben 435 ügy 61 százalékában panaszkodtak romák. A 2000-ben 431 ügy volt, ennek 68 százalékában volt roma a panaszos.

"Értjük mi mindannyian, hogy miről van szó"

A kormányfő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mi motiválta a romák kiutazását, csak annyit mondott: "értjük mi mindannyian, hogy miről van szó".

A kormány - mint ez a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott - megalapozatlannak, méltánytalannak és igazságtalannak tartja a magát függetlennek mondó francia szervezet döntését a zámolyi romák ügyében.

A kormány álláspontja szerint ez a döntés veszélyeket hordoz magában, mert felerősítheti Magyarországon a romaellenes hangokat - fogalmazott a szóvivő.

Szavai szerint a kormány megerősíti, hogy romaprogramját - amelynek legfontosabb elemei az oktatásban és a munkahelyteremtésben nyilvánulnak meg - minden körülmények között meg kívánja valósítani.

Két és fél milliárdos program a romáknak

A kancellária honlapján közzétett szöveg szerint a nemzeti népegészségügyi program tervezete 2,5 milliárd forintot javasol a romaprogramra.

Krasznai a nemzetközi romakonferencián A Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák szóvivője meghívást kapott az Új-Delhibe, az április kilencedikén tartandó Nemzetközi Romakonferenciára. Krasznai József érdeklődésünkre elmondta: az amerikai kongresszusban a kelet-európai romák ügyéről tartott meghallgatás során találkoztak az ő nevével. A nemzetközi konferencián hiteles képet szeretnének kapni arról, milyen Magyarországon a romák helyzete, ezért kérték fel őt, hogy adjon elő. Krasznai még nem adott címet az előadásának, ám mint mondta, nem túl sok szép dolgot mondhat el e témában. Hozzátette, hogy utóbbi időben több lehetőségük volt arra, hogy a romák a nyelvüket gyakorolhassák, ám - jóllehet a kisebbségi önkormányzatoknak ez is a feladatuk lenne - a magyar kormány sem intézményesen, sem anyagilag nem támogatja őket. A várhatóan cigány nyelven elhangzó előadásban szerepelni fog, hogy hogyan jutottak el odáig, hogy a cigányok hetven százaléka már nem beszéli a románi nyelvet (lovári) húsz százalékuk beszéli, tíz százalékuk pedig az órománi (beás) nyelvet beszéli - folytatta Krasznai. Szólni fog a cigánytelepek felszámolásáról, a kommunizmus alatti üldöztetésekről, az erőszakos asszimilációról is - tette hozzá. A Franciaországban tartózkodó romák közül szerdán további két személy kapott értesítést arról, hogy csütörtökön felveheti a tartózkodási engedélyeket. A múlt héten nyolcan kapták meg a Francia Menekültügyi Hatóság (OFPRA) kedvező döntéséről szóló levelet.

A tárca elsőként a védőnőket képezné tovább. A védőnők a számukra ingyenesen tervezett továbbképzés részeként nemcsak a hátrányos helyzetűek egészségproblémáival, egészségfejlesztésével ismerkedhetnének meg behatóbban, de okítást kapnának kommunikációból és romológiából is. A tárca úgy látja, erre a fiatal, lehetőleg 8 általános iskolát végzett cigány nők a legalkalmasabbak, akiket 11 héten át - ezen belül háromhetes bennlakásos alapozó tanfolyamon - képeznének ki.

A védőnők továbbképzésére 15 millió, a segédegészségőrök okítására 28 millió, az egészségház-felügyelők képzésére újabb 15 millió forintot javasol költeni a tárca. Az egészségházakat a tervezet szerint egyenként 20 millió forintból lehetne felállítani, s miután a javaslat 120 ilyen létesítménnyel számol, ezekre összesen 2,4 milliárdot szánnának. Legelőször Borsodban és Szabolcsban valósítanák meg a programot.

Roma fiatalok felsőfokú továbbtanulásának támogatása

A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló, az államilag elismert szakképesítést nyújtó képzésben, illetve egyetemi-főiskolai felvételi előkészítőn részt vevő roma fiatalok kaphatnak támogatást az Oktatási Minisztérium most kiírt pályázatán. Kérelmet költségtérítéses képzésű hallgatók, valamint felsőoktatási intézmények és velük megállapodást kötő civil szervezetek nyújthatnak be.

A pályázat keretében a minisztérium a 2000/2001-es tanév II., valamint a 2001/2002-es tanév I. félévére biztosít támogatást, illetve segítséget nyújt a keresztféléves képzés első évfolyamát kezdőknek. A főiskolai-egyetemi előkészítők szervezéséhez hallgatónként 50 ezer forintos támogatás nyerhető el. Költségtérítéses képzés esetén a pedagóguspályát választó roma fiatalok a teljes összegre fedezetet kaphatnak, más pályát választó hallgatók maximum 70 ezer forintos segítségre számíthatnak.

Közéleti személyiségek a romákért A napokban közel negyven közéleti személyiség levélben köszönte meg a francia miniszterelnöknek, amiért menedéket adott a zámolyi romáknak. A levél aláírói a romák jelenlegi helyzetét az '56-os forradalmi eseményekkel hozzák összefüggésbe, illetve hálájukat fejezik ki, amiért Franciaország ismét felkarolta azok ügyét, akik menekülni kényszerültek hazájukból. Az aláírók között szerepel többek között Ascher Tamás, Eörsi István, Esterházy Péter, Faludy György, Ferge Zsuzsa, Jancsó Miklós, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós. A strasbourgi Francia-Magyar Társaság elítéli, hogy a közéleti személyiségek a romák helyzetét így ítélik meg.