A móri útvesztő öt éve
További Bulvár cikkek
Bár a rendőrség már szűk egy héttel a 2002. május 9-ei móri mészárlás után azt állította, hogy megtalálta a bankrablók DNS-mintáját, évekig rossz nyomon járt a nyolc életet követelő bankrablás ügyében. Az azóta eltelt öt évben több mint két tucat személyt gyanúsítottak meg azzal, hogy részt vettek a vérengzésben.
Már két órával a vérengzés után melléfogtak
A rendőrség két órával az Erste bank brutális kirablása után körözést adott ki Horváth Szilárd és Farkas Róbert ellen. Utóbbi azóta sem került elő, a feltételezések szerint megölték, Horváth Szilárd azonban négy nappal később feladta magát. A rendőrség három nappal később belátta, hogy a kivégzésekkel mégsem gyanúsítható Horváth Szilárd.
2002. július 24-én kapott új lendületet az ügy, ekkor fogták el ugyanis az idegenlégiót megjárt Hajdú Lászlót. A francia zsoldos kézenfekvő gyanúsított volt, a rendőrség ugyanis leszerelt kommandósok, katonák között kutatott a profin kivitelezett mészárlás ügyében. Nem sokkal később a rendőrség elfogta Kaiser Edét is.
Kaiser és Hajdú képbe kerül
A két férfit - más rablásokban Kaiser társául szegődő - Kiglics Attila információi alapján kapták el. Ő végül meg is kapta a móri mészárosok kézre kerítéséért felajánlott 25 millió forintos nyomravezetői díjat.
Kaiser Edére azért terelődött a gyanú, mert Kiglics azt állította, a móri mészárlás után Kaisernek sok pénze lett, "sokat kokainozott", és arról beszélt, meg akarja ölni Hajdút. Kiglics és Kaiser szembesítése azonban sikertelen maradt.
A rendőrség még 2003 elején is azt gyanította, hogy nemcsak Kaisernek és Hajdúnak, de Horváthnak és Farkasnak is köze van Mórhoz, a két banda közötti összekötő szálat egy közös barátnőben sejtették. A rendőrség akkor azt mondta, a móri mészárlás hátterében egy alkalmakra szerveződő 5-6 fős banda áll.
Az ügyben 2002 és 2003 folyamán legalább 10, bűnpártolással gyanúsított embert fogott el a rendőrség. Ha a móri ügyben mellé is fogtak, a hajsza arra jó volt, hogy több Kaiser Edével, illetve Horváth Szilárddal kapcsolatba hozható bűncselekménynek is a végére jártak.
Kaiser alibijét többen megerősítették
A szemtanúk azonban egy esetben sem voltak minden kétséget kizáróan biztosak abban, hogy Kaisert látták a móri Erste bank ajtajában, Kaiser pedig alibivel is szolgált 2004 áprilisában: egy osztrák pénzszállító autó feltörésén dolgozott, ezért lett sok pénze nem sokkal Mór után. Ezt az osztrákok állítólag a magyar rendőrséggel is közölték.
Kaiserre móri barátnője miatt vetült a gyanú árnyéka. A volt barátnő és családja egyébként alibivel is szolgált Kaiser számára, ám ezt a bíróság olyannyira nem vette komolyan, hogy 2006 szeptemberében hamis tanúzással vádolta meg őket az ügyészség.
Hajdút Lászlót egy zárkában végzett lehallgatás alapján gyanúsították meg a gyilkosságokkal. A hangfelvételeken szó volt egy Skorpió géppisztollyól és "nyolc lelőtt birkapásztorról" is, bár, hogy konkrétan Hajdú lőtte le őket, a felvtelekből nem derült ki egyértelműen.
Már az ügyészség sem igazolta a rendőröket
A rendőrség 2003 decemberében zárta le a nyomozást, a bankrablással és a vérengzéssel Kaiser Edét és Hajdú Lászlót vádolta meg a 2004 februárjára elkészült vádemelési javaslatban.
A perben csak sejteni lehetett, hogy valami nem volt rendben a nyomozással: az ügy főnyomozóját ugyanis a vádirat elkészülésekor felmentették beosztásából, akkor még a felderítés sikerével magyarázták a döntést.
A másik furcsaság az volt, hogy az ügyészség vádirata már nem varrta egyértelműen Kaiser és Hajdú nyakába a nyolc ember megölését. Hajdú már nem is társtettesként, csak bűnsegédként szerepelt a vádiratban, őt ekkor már csak a fegyverek beszerzésével és elrejtésével gyanúsították. Kaiser társtettesként szerepelt a vádiratban, azzal vádolták - és ítélték el végül életfogytiglanra -, hogy ő állt a bank bejáratában biztosítva titokzatos társa akcióját.
Jóllehet a móri mészárost nem találták meg, a rendőrség 2006 januárjában már nem köröztette.
Ítélet gyilkos fegyver nélkül
A móri per 2004-ben egész évben folyt. Bár a védők szerint megalapozatlanok voltak az ügyészség állításai, az év végére már mindenki ítéletet várt. Egy furcsa eset borzolta a kedélyeket novemberben, máig sem tudni, mi történhetett: eltűnt a rendőrségről egy laptop, amin állítólag a móri ügy pótolhatatlan bizonyítékai is voltak, ám ezt később a rendőrség tagadta.
Noha a bankrablásnál használt fegyverek egészen 2007 januárjáig nem kerültek elő, 2004 végén a rendőrség egy tanúvallomás alapján elvándorolt a százhalombattai temetőbe. 2005-ben újra megtalálni vélték a fegyvereket, de a diósdi kettősgyilkosság gyanúsítottjainál végül nem a Móron használt Skorpió géppisztolyt találták meg.
2004. december 23-án a Fővárosi Bíróság első fokon életfogytiglanra ítélte Kaiser Edét, amit az ítélőtábla 2005. októberében jogerőre emelt, Hajdú László esetében azonban új eljárást rendelt el, mivel úgy látta, a Fővárosi Bíróság szabályt sértett, amikor bizonyítékokat zárt ki az eljárásból.
Gazdasági bűncselekmény, orosz szál
Bár hivatalos forrás sosem erősítette meg, a móri mészárlással kapcsolatban az is felmerült, hogy nem is a bankrablás, hanem egy gazdasági bűncselekmény nyomainak eltűntetése volt a cél. Erre utalna, hogy a tettesek a bank számítógépeit is szétlőtték, illetve feltűnt egy magyar és szlovák tanú is Hajdú megismételt eljárásában. Ők azt állították, oroszok gyilkoltak Móron egy biztosításai csalás részeként. A két tanú azonban konkrétumokat nem közölt, állításaikat nem találták megalapozottnak.
Nem hitték el?
Bár a rendőrség az ügyben több, később tévesnek bizonyult nyomon is elindult, amikor először lehetett kapcsolatba hozni a veszprémi postásgyilkosság és a móri mészárlás ügyét, nem feltételezték, hogy ez történt volna.
Erre utal ugyanis, hogy az idén januárban szakértők megállapították, a Tatabánya és Tarján között novemberben talált fegyvereket mindkét bűncselekményben használták. A rendőrség ekkor sem az elkövetők azonosságát feltételezték, hanem csupán azt, hogy a fegyvereket mindkét helyszínen használták.