További Bulvár cikkek
Az eddigi hivatalos brit álláspontnak megfelelõen Magyarországot jelöli meg az év eleji nagy-britanniai madárinfluenza-járvány legvalószínûbb forrásaként a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) csütörtökön közzétett jelentése.
A dokumentum végleges, ám megállapításaiban meglehetõsen bizonytalan, el is ismeri, hogy a magyar eredetre közvetlen bizonyíték nincs, és a következtetés gyakorlatilag kizárásos alapon született.
Kézenfekvõ magyarázat bizonyíték nélkül
A DEFRA 32 oldalas jelentése, amit a minisztérium a magyarországi érdekeltséggel is bíró brit Bernard Matthews baromfifeldolgozó cégnél kirobbant járványról állított össze, és amely végig a magyar eredetre összpontosít, úgy fogalmaz: jóllehet nincs egyértelmûen bizonyított forrás, a "legkézenfekvõbb" magyarázat az, hogy a fertõzés a "legnagyobb valószínûséggel" Magyarországról importált pulykahússal került Nagy-Britanniába.
A jelentés szerint ilyen hús "tünetmentesen fertõzött" magyar pulykaállományból eredhetett, ahová - csakúgy, mint két magyarországi libatelepre - vadmadarakból kerülhetett a vírus.
A Bernard Matthews kelet-angliai pulykatelepén februárban 159 ezer szárnyast öltek le, miután számos pulyka elhullott, és a tetemekben a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsét mutatták ki.
A szaktárca jelentése elismeri, nincs bizonyíték arra, hogy Magyarországon fel nem tárt fertõzéses esetek fordultak volna elõ, és "ritkaságnak számít", ha fertõzött pulykákban nem észlelik a vírus jelenlétét.
A DEFRA úgy fogalmaz, hogy a Bernard Matthews Suffolk grófságbeli pulykatelepén kitört megbetegedéseket "nagyon valószínûtlen események láncolatának kellett okoznia, amik ebben az esetben mégis megtörténtek".
Nagyfokú genetikai egyezés a vírusok között
A minisztérium szerint a magyarországi eredetrõl szóló elméletet "kiterjedt járványtani vizsgálattal sem sikerült elvetni". A jelentés ezt azzal támasztja alá, hogy nincs bizonyíték más behurcolási módra, például arra, hogy vadmadarak fertõzték volna meg az angliai pulykatelep állományát. A tárca megemlíti emellett a suffolki, és a két nem sokkal korábbi magyarországi madárinfluenza-elõfordulás vírusának "molekuláris azonosságát".
A brit állatkórtani vizsgálati laboratórium (Veterinary Laboratories Agency, VLA) februári elsõ vizsgálati jelentése valóban azt állapította meg, hogy a Nagy-Britanniában és a korábban Magyarországon fellelt H5N1 vírus a teljes genetikai állományra vetítve 99,96 százalékos azonosságot mutatott. Ez "sokkal közelebbi genetikai kapcsolat, mint amit az Európában korábban azonosított H5-törzsek egymással mutattak".
A DEFRA csütörtöki jelentése szerint a magyar hatóságokkal közösen elvégzett vizsgálat "váratlannak nem nevezhetõ módon" nem azonosította azt a pulykatelepet, ahonnan a fertõzés eredhetett. Fennáll a lehetõsége ugyanakkor annak, hogy még tünetmentes, de fertõzött pulykákból származó hústermékek kerültek a Bernard Matthews angliai üzemébe.
A jelentés szerint a minisztérium az angliai fertõzõdés semmilyen más lehetséges forrását nem tudta azonosítani.
A Bernard Matthews kártérítést kap
A brit cég által szolgáltatott adatok szerint a Bernard Matthews két magyarországi helyszínrõl importált pulykahúst: a saját tulajdonában lévõ sárvári, illetve egy másik cég kecskeméti vágóhídjáról januárban.
A Kecskemétre beszállító nyolc pulykatelep közül csak egy volt közel - hozzávetõleg 40 kilométerre - az idén fertõzéstõl sújtott magyarországi libatelepekhez. Ezt a pulykatelepet a magyar hatóságokkal együttmûködve alaposan megvizsgálták, és ennek során nem került elõ bizonyíték fertõzõdésre, sem "járványügyi kapcsolatra" a két fertõzött libafarmmal.
A brit hivatalos álláspont mindazonáltal a kezdetektõl az volt, hogy a nagyarányú angliai fertõzõdés legvalószínûbb forrása Magyarország.
A DEFRA csütörtöki jelentése szerint a Bernard Matthews csaknem 600 ezer font (230 millió forint) kártérítést kap a februárban leölt pulykaállomány után.
Magyarország nem kapta meg még hivatalon a brit agrártárca jelentését, amely szerint az év eleji Nagy-Britanniai madárinfluenza megbetegedések legvalószínűbb forrásaként Magyarországot jelöli meg a szigetország agrárminisztériuma, tájékoztatott Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az államtitkár közölte, a brit jelentésről kiadott sajtóhír semmi újat nem tartalmaz az előzőekhez képest. A magyar agrártárca kíváncsian várja a jelentés hivatalos változatát, hogy a britek mire alapozzák állításukat.
Az EU kizártnak tartja a magyar érintettséget
Gőgös Zoltán szerint az ugyanis, hogy két vírustörzs nagy hasonlóságot mutat nem jelent semmiféle bizonyítékot, mivel általában a madárinfluenzát okozó vírustörzsek nagyon hasonlóak egymáshoz. Eddig két vírustörzs között a legnagyobb eltérés az államtitkár szerint 0,05 százalékos volt. Így tehát a hasonlóság nem jelent megfellebbezhetetlen bizonyítékot. Gőgös Zoltán utalt arra is, az év eleji madárinfluenza kapcsán Magyarország minden vizsgálódási lehetőséget biztosított a brit szakértők számára.
A magyar eljárást ugyanakkor a járvány kezelésében az Európai Unió illetékesei minden tekintetben rendben lévőnek találták. Gőgös Zoltán idézte az EU főállatorvosát, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy kizártnak tartja azt, hogy a brit madárinfluenzás megbetegedésekhez Magyarországnak köze lett volna.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
