Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Felmentették a „móri mészárost”

2008.10.22. 09:31
Nem okozott meglepetést a Fővárosi Bíróság szerdai tárgyalásán az ítélet, ami felmentette Hajdú Lászlót a legvéresebb magyar bankrablás elkövetésének vádja alól. A többiben viszont bűnösnek mondták ki. Az ítélet nem jogerős.

17 év fegyházra ítélte első fokon a Fővárosi Bíróság Hajdú Lászlót emberölési kísérlet, rablások és egyéb bűncselekmények miatt, a móri vérengzés ügyében viszont ártatlannak mondták ki. Mivel Hajdúnak volt 2001-ben egy kétéves, felfüggesztett börtönbüntetése, ennek a végrehajtását is elrendelték. A 17+2 évből levonják az előzetes letartóztatásban töltött körülbelül 5 évet, így Hajdúnak az elsőfokú tárgyalás alapján 14 évet kellene leülnie. Az ítélet nem jogerős.

A szerdai ítélethirdetéssel lezárult a megismételt elsőfokú büntetőpere Hajdú Lászlónak, akit egészen 2007 elejéig azzal vádoltak, hogy 2002. május 9-én ő végezte ki hidegvérrel és szisztematikusan az Erste Bank móri fiókjában tartózkodó alkalmazottakat és ügyfeleket.

Képek az ítélethirdetésről

Hajdút több bűncselekménnyel (rablásokkal és rabláskísérletekkel, pénzváltó, pénzszállító, posta elleni támadásokkal) is vádolta az ügyészség, de a legsúlyosabb vádpont a móri mészárlás elkövetése volt - ebben mondta ki most ártatlannak Hajdút a bíró, Szebeni László, aki várhatóan hasonló ítéletet hoz majd jövőre Hajdú társa, Kaiser Ede perújrafelvételi tárgyalásán.

Hajdú László 2004. szeptember 27-én, a Fővárosi Bíróságon, a móri per kezdetén

Emlékezetes, hogy Hajdú először 2004. szeptember 27-én állt a Fővárosi Bíróság elé. Az ügyészség a rendőrségi vádjavaslatot módosította, és Hajdút tulajdonképpen csak a Móron használt - akkor még meg nem talált - fegyverek beszerzésével vádolták meg. (A rendőrség egészen 2007 februárjáig Hajdút tartotta a móri mészárosnak.)

2004. december 23-án a Varga Zoltán vezette büntetőtanács Hajdú Lászlóra 15 évi fegyházbüntetést szabott ki, az ítélet szerint a bankban egy harmadik, ismeretlen elkövető lőtt. Kaiser és Hajdú mindvégig következetes tagadta, hogy közük lett volna a móri bankrabláshoz, Kaiser Edét ennek ellenére bűnösnek találták, és tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték első fokon.

Az elsőfokú ítélet napján, 2004. december 23-án - nem tudták rábizonyítani, hogy ő ölt Móron

Csaknem egy év múlva, 2005. október 4-én kezdődött meg a móri ügy másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. Húsz nappal később meg is született az ítélőtábla határozata, ami Kaiser esetében jogerőre emelte a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést, de Hajdú Lászlónál hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.

A megismételt elsőfokú eljárás 2006. június 21-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. Az ügyészség ekkor már az eredeti rendőrségi vádjavaslatnak megfelelően, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolta meg Hajdút. Ügyvédje, Kamarás Géza szerint érthetetlen, mitől lett a fegyverszállítóból hirtelen mészáros.

2006. június 21-én újrakezdték első fokon Hajdú László büntetőperét, ezúttal már őt vádolva a móri vérengzéssel

A vád szerint Hajdú László és Kaiser Ede tervezte meg és rabolta ki a móri bankfiókot: Hajdú László orosz ismerősétől beszerezte a fegyvert, a bűncselekmény napján együtt mentek Mórra, és dél körül együtt léptek be a bankfiókba. Itt a biztonsági őrre több lövést leadtak, majd úgy döntöttek, hogy nem hagynak élő szemtanút. Hajdú László módszeresen végigjárta a bank helyiségeit és legalább negyvenhét lövést adott le az alkalmazottak és az ügyfelek fejére, illetve felsőtestére. A sértettek után kutatva szétlőtte a banki szerverek közötti adatátviteli készüléket, majd együtt távoztak. A vád szerint Hajdú László ezután elrejtette a bűncselekményhez használt fegyvereket.

Nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolták meg

Kiglics Attila volt ekkor továbbra is a vád koronatanúja, nagy mértékben az ő vallomásai alapján vádolták Hajdút a móri gyilkosságokkal. Kiglics a másik perben elmondottakat - ami szerint Hajdú és Kaiser követték el a móri bankrablást - következetesen fenntartotta. A perben Hajdú mellett tanúskodott Kaiser Ede, aki szerint őt és Hajdút a tanúvallomások keverték bele a móri ügybe. Kasier azt is állította: Hajdú sosem járt Móron, még a rablás napján sem.

"A móri ügyhöz semmi közöm"

Hajdú (és Kaiser Ede) ügyében - egyúttal a magyar kriminalisztika legsúlyosabb bűncselekményének felderítésében - gyökeres változást az jelentett, amikor a rendőrség 2007 februárjában megtalálta a móri bankrablás két igazi elkövetőjét. Nagy László és Weiszdorn Róbert bűnösségét már nemcsak közvetett, de közvetlen bizonyítékok is igazolták: többek között Nagy László lakásáról előkerültek a fegyverek, és azonosították Weiszdorn Róbert kéznyomát is a bank ajtaján.

Hajdú pere azután vett 180 fokos fordulatot, hogy 2007 februárjában meglettek a valódi móri tettesek

Hajdú perének 2008 áprilisi tárgyalásán Weiszdorn Róbert mint tanú jelent meg, és a móri ügy gyanúsítottja közölte, hogy Hajdúéknak semmi köze a mészárláshoz. Az ügyészség ezek után változtatta meg a vádiratot, törölve a Mórra vonatkozó vádpontokat - amiket az újabb adatok szerint az azóta öngyilkosságot elkövető Nagy László követett el.

2008. szeptember 24-én megkezdődött Kaiser Ede perújrafelvétele (nem mellesleg az ő ügyét is Szebeni László tárgyalja), most pedig első fokon kimondta a Fővárosi Bíróság Mór tekintetében Hajdú László ártatlanságát.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?