Szemétpiramis épült az olajszőkítések helyén

A piramisban Fehérék alatt is volt még legalább egy szint, legalábbis az informátorunk beszélt egy Túrós gúnynevű férfiról, aki állítólag személyesen rakodott ki kamionokat, valamint közreműködött egy jászszentlászlói tanya megszerzésében (Túróst és P. Sz.-t többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk utolérni).

Arról, amit az informátorunk mondott, látszólag sem Cseke, sem a majsaiak többsége nem tud többet. A neveket a legtöbben ismerik, van, aki úgy tudja, a történet szereplői, ha van pénzük, rendszeres vendégei a majsai kaszinónak, mások arra emlékeznek, hogy korábban többük benne volt a cigarettacsempészetben. Mégis csak kemény vidék ez, konstatáljuk, amikor Cseke – aki a mikrobuszával elvitt minket a marispusztai tanyához, ahol a 83 bálányi szemét van – elmeséli, hogy őt is megfenyegették már. De velünk ellentétben ő nem az az ijedős fajta. "Megfenyegettek már egy páran, de nem érdekel nagyon, tudok én is venni egy-két pisztolyt, puskát, ezek sem golyóállók" – mondja.

A marispusztai tanyánál közben megtudjuk a környékbeliektől, hogy a tanya egy N. T. monogramú férfié, aki a helyi képviselő-testület egyik tagjának a fivére. Ezt előbb informátorunk, majd Fogl András kiskunmajsai önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének elnöke is megerősítette. Információink szerint az önkormányzati képviselő nem érintett az ügyben, ő hosszú évek óta libatöméssel keresi a kenyerét, nincs is hulladéktárolásra alkalmas telke.

A helyi pletykák szerint azonban N. T. és az ügyben érdekelt társai minden nyerészkedésben benne voltak, ami valaha előfordult Kiskunmajsán. A szemét ügyében Fehér László játszotta a közvetítő szerepét, ő lehetett az, aki a megpakolt kamionoknak lerakodásra alkalmas tanyákat, raktárakat keresett.

A rendőrség még nem terítette a lapjait

Az ügy szereplői tudomásunk szerint a rendőrség előtt sem ismeretlenek. Noha a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányságon nem erősítették meg, úgy tudjuk, hogy Fehért – hacsak nem a névrokonáról van szó – más településeken megtalált szeméttel is kapcsolatba hozta a nyomozás. A rendőrök egyébként sem bizonyultak túl bőbeszédűnek: nem kommentálták azt az értesülésünket, hogy e hét végére összeáll a gyanúsítottak várhatóan 8-10 fős listája az ügyben, sem azt, hogy már öt ország nyomozóhatóságaival felvették a kapcsolatot, sem azt, hogy már egy Bács-Kiskun megyén kívüli településen is találtak olyan hulladékot, ami kapcsolatba hozható az illegális német szállítással.

Továbbvitték volna?

A nyomozás érdekére hivatkozva a rendőrök arról sem beszéltek, hogy pontosan milyen forgatókönyv szerint zajlott a hulladék behozatala, és mi volt Halászék célja vele. "Józan paraszti ésszel is sejthető, hogy nem véletlenül a román EU-csatlakozással együtt járó határnyitás időpontjához időzítették a szemét behozatalát" – utalt a legvalószínűbbnek tartott célokra egy magát megnevezni nem kívánó rendőrségi forrásunk. Ezt a gyanút valószínűsíti, hogy a hulladékot lerakók nem is nagyon törekedtek a bálák eltüntetésére, álcázására.

Az ügy nemzetközi szálaira is kezd fény derülni, ami nem különösebben meglepő, hiszen a Németországból érkező hulladéknak nem Magyarország volt az első célpontja. Tavaly Csehországban 15 ezer tonna illegális hulladékot találtak, Szlovákiában 1300 tonnát. A német cégek felelősségének vizsgálatakor kiderült, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és nem bizonyosodtak meg cseh partnereik szándékairól a szemét későbbi sorsával kapcsolatban. A jogsegélykérelmekre adott válaszok érdemi előrelépések lehetnek a nyomozati szakaszban, ugyanakkor időben el is húzhatják.

Az összegyűjtött információk alapján feltételezhető tehát, hogy nem Magyarországot jelölték ki a hulladék lerakásának végső célpontjaként, hanem tovább akarhatták szállítani a bálákat keletebbre. Ezt támasztja alá a Magyarországra szállítás időzítése is. Az első bálák október elején érkeztek Bács-Kiskun megyébe, Románia és Bulgária pedig januártól tartoznak az EU-hoz, azaz idén már sokkal gördülékenyebben lehet a szállítmányokat átjuttatni a határon.

További bizonyíték, hogy a lerakásra alkalmas tanyák, hangárok tulajdonosaival csak pár hónapra kötöttek bértárolási szerződést, tehát csak átmenetileg akarták megoldani a tárolást, valószínűleg nem akarták végleg otthagyni a szeméthegyeket. Informátorunk szerint a botrány kirobbanása után még maradtak lepakolatlan kamionok az országban, amelyek még keringtek, vagy akár most is keringenek, konkrétumokat azonban ő sem tudott a rakományok további célállomásairól.

Túl a megyehatáron

A rendőrségi nyomozásban gyanúba keveredett a mezőtúri székhelyű Egal-Bau Bt. is, tevékenységi körében azonban nincs semmi, ami a hulladékgazdálkodással kapcsolatos. A cég tisztviselői mezőtúri lakosok, korábban fel is merült egy mezőtúri gyanúsított, akit a rendőrség őrizetbe vett, azonban egyelőre nem egyértelmű, hogy a cég ügyvezetőiről van-e szó.

Az összesen nyolc gyanúsított közül négyen most is előzetes letartóztatásban vannak, a nyilvánosságra hozott adatok szerint egyikük Halász István kunbajai polgármester, valamint egy nő, aki a polgármesterhez hasonlóan szintén kunbajai lakos, feltételezhető, hogy a polgármester feleségéről van szó. Előzetesbe került továbbá egy kecskeméti és egy kerekegyházi férfi is.

Százmilliós üzlet

Nincsenek a gyanúsítottak között a fuvarozók, tudtuk meg rendőrségi forrásból, amit megerősít, hogy több, általunk ismert szállítmányozót eddig még tanúnak sem kerestek meg a rendőrök. A nyomozás azok ellen folyik, akiktől jött a szemét, és akik lerakták. Úgy tudjuk, hogy a rendőrök feltételezései szerint sem a sofőrök, sem főnökeik nem tudták, hogy a kamionba nem azt rakodták be, ami a fuvarlevélen áll. A rendőrség hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a szállítmányozókat legfeljebb tanúként hallgatják majd meg, ahogyan azt sem, hogy már több mint egy tucat olyan szállítmányozót találtak, aki legalább egy kamionnyi szemetet hozott Németországból.

Arról sincsenek hivatalosan megerősített rendőrségi információk, hogy mennyi pénz mozgott az ügyben, csak annyit tudunk, hogy fuvarozóknak ezer euró körüli összeget fizettek, ami normális piaci árnak tekinthető. Informátorunk szerint a németeknek kamiononként 4-5 ezer eurót (1-1,25 millió forintot) ért meg, hogy a Szinkron 99 eltüntesse a Németországban csak igen költségesen, nagyságrendileg tonnánként 4-500 euróért elégethető szemetet.

Ez azt jelenti, hogy a németek kamiononként 5-6 ezer eurót, vagyis – mivel a csaknem négyezer tonnához 160 kamion kellett – összességében 800-960 ezer eurót spóroltak meg, ez 200-240 millió forintnak felel meg. A 4-5 ezer eurós kamiononkénti árral számolva 640-800 ezer euró, vagyis 160-200 millió forint került a fuvart szervező magyarok zsebébe. Ebből az egyes szinteknek kamiononként 100-400 ezer forint közötti összeget fizettek tovább, de úgy tudjuk, hogy a fizikai munkát végzők esetenként mindössze 10-15 ezer forintot kaptak 8-10 kamion kirakodásáért.

Ha az informátor értesülései helytállóak arról, hogy a megtaláltnál körülbelül két és félszer, háromszor több illegális szemét érkezett – vagy érkezett volna – az országba, akkor német oldalon 2-2,9 millió eurós, magyar oldalon 5-600 millió forintos üzletet jelentett volna az illegális szemétügy. Ezt a pénzt ráadásul mindössze néhány hónap alatt keresték volna meg, hiszen szeptemberben kezdődött meg a szemét Magyarországra szállításának előkészítése, és decemberben már több ezer tonna volt az országban.

Börtönre számíthatnak

Azt már december közepe óta tudja a rendőrség, hogy a Bács-Kiskun megyébe szállított, bálázott háztartási hulladék Németországból származik, a hulladék tulajdonosa vagy a lerakásra használt telek tulajdonosa, illetve bérlője így komoly hulladékgazdálkodási bírságra számíthat, mondta el az Indexnek Bőhm András sajtóreferens, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség munkatársa. A bírság mellett az elkövető kötelezést kap, hogy szállítsa vissza a szemetet ugyanoda, ahonnan elhozták, tette hozzá Bőhm. A felügyelőség a törvény értelmében elrendelheti a lerakásra használt terület helyreállítását is.

Az elmúlt években ismertté vált hulladékos bűncselekmények száma

	2000	2001	2002	2003	2004	2005
Környezetkárosítás	32	73	24	34	31	41
Természetkárosítás	37	141	166	212	135	119
Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése	11	47	24	36	220	62
Összesen:	80	261	214	282	386	222

Forrás: Nemzeti Nyomozóiroda

Akiről bebizonyosodik, hogy valóban részt vett a hulladékbálák illegális importjának bármely szakaszában, annak várhatóan nemcsak pénzbüntetésre, hanem szabadságvesztésre is számítania kell. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése a büntető törvénykönyv hatálya alá esik, így aki a hulladékkal jogellenes tevékenységet végez (például behozza az országba, itt tárolja, vagy átviszi az országon), három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Emellett szóba kerülhet még az okirat-hamisítás és az adócsalás bűntette is, ami érdemben hosszabbíthatja a büntetést.