Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Súlyosabb, mint a cunami

2008.05.06. 18:00
Legutóbbi hírek szerint már több mint 22 500 halálos áldozata van a péntektől vasárnapig Burmán (a katonai vezetés Mianmarra keresztelte az országot) végigsöprő Nargis trópusi ciklonnak, és további 41 000 eltűntet keresnek. Becslések szerint akár több millióan is lehetnek azok, akik elvesztették otthonukat és teljesen földönfutókká váltak.

Mianmar történetében a hétvégi volt a legpusztítóbb vihar, a World Vision nevű humanitárius szervezet szerint a károk akár a 2004-es szökőár okozta rombolást is meghaladhatják. A legsúlyosabb veszteség az Iravádi folyó deltáját, az ország legkiterjedtebb rizstermő vidékét érte, a burmai lakosság közel fele, 24 millió ember él ott.

A katasztrófa súlyosságát jelzi, hogy az amúgy teljesen elszigetelten működő burmai katonai junta külföldi segítséget kért a helyzet megoldására. A segélyszervezetek képviselői meg is érkeztek a térségbe, de mivel a vezetés még nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, egy részük még mindig a környező országokban vesztegel a belépési engedély megadására várva. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy lényegében nincs kommunikáció és nagy az információhiány, nyilatkozta Aye Win, az ENSZ Információs Központjának szóvivője.

A megdöbbentő hírekre reagálva a segélyszervezetek mellett már több nemzetközi szereplő is felajánlotta segítségét. Az Európai Unió egymillió dollárral, Németország 750 000 dollárral, India pedig két hajórakomány ellátmánnyal járulna hozzá a károk enyhítéséhez. Az Egyesült Államok, a Burmával szembeni gazdasági szankciója ellenére, 250 000 dollár azonnali segélyt ajánlott fel, és további segítségnyújtást is kilátásba helyezett. Ennek feltétele azonban egy általuk összeállított katasztrófa-különítmény belépésének engedélyezése az országba, nyilatkozta Laura Bush, az amerikai elnök felesége.

Az elnöki székért küzdő demokrata párti Hillary Clinton viszont élesen bírálta a katonai juntát, amiért nem értesítette időben a lakosságot a katasztrófa közeledtéről. Bár a meteorológusok észlelték és jelezték is a ciklont, a figyelmeztetés egyszerűen túl későn érkezett a burmai vezetéshez, hangzott a hivatalos válasz.

A 2004-es szökőár után sokkolta a közvéleményt az újabb súlyos katasztrófa a dél-kelet ázsiai térségben, és felmerült az emberi felelősség kérdése is. Az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) éppen a napokban avatott fel egy kutatóintézetet, ami az új biztonsági kockázatok, például a klímaváltozás vagy a környezetpusztulás tanulmányozásával foglalkozik. Kitértek a hétvégi vihar pusztításának okaira is.

A szervezet főtitkára, Szurin Picuvan szerint a mangroveerdők kiirtása is hozzájárult a katasztrófához, régen ugyanis ezek a tengerparti erdősávok védték a lakóhelyeket a dagálytól, a viharok idején megemelkedő víztől és a szökőártól. Egy másik kutatóintézet megállapította, hogy az Iravadi a világ egyik leginkább eliszaposodott folyója, amiért szintén a mezőgazdasági termés kedvéért kiirtott mangroveerdők a felelősek. Ha továbbra is így halad az eredeti növényzet pusztítása Burmában, ötven éven belül teljesen megszűnhet a viharok elleni természetes védelem, jelentette ki ugyanez a kutatóintézet.