Én is felelős vagyok, hogy ilyen még egyszer ne történjen

Nemrég nevezték ki parancsnoknak a Rebiszhez, mit tudott eddig áttekinteni a szervezetben?

Amikor az országos rendőrfőkapitány úr felkért, illetve amikor a miniszter úr döntött a személyemről, elkezdtem a felkészülést. Tehát nemcsak a kinevezésem óta eltelt időben, hanem már előtte egy héttel aktívan készültem. Beszéltem az elődömmel, tájékozódtam a felügyeleti szervnél a szervezet megítéléséről, beszélgettem az itt lévő vezetők egy részével. Majd a beiktatás utáni héten tartottam egy feladat-meghatározó értekezletet, ahol azt is elmondtam, hogy milyen elvek szerint szeretném irányítani a Rendészeti Biztonsági Szolgálatot.

Mennyiben határozott meg más alapelveket, mint elődje?

Nem tudom, hogy mennyiben mások ezek az alapelvek az elődöméhöz viszonyítva. A rendőri munkának törvényesnek, szakszerűnek és határozottnek kell lennie, ugyanakkor a segítségre szoruló polgárokkal empatikus rendőri magatartást követelek meg. A vezetőktől és a parancsnokoktól azt kértem, hogy ne kampányszerűen, hanem a napi munkába folyamatosan beépülve végezzék az ellenőrzéseiket, kellően segítőek és támogatóak legyenek. Ugyanis mi nagyon fiatal állománnyal dolgozunk, és elkel a nekik szóló iránymutatás és segítés a szakmai feladatok végrehajtásában.

Ha az átlagember szemszögéből nézzük a Rebiszt, afféle fekete doboznak tűnik, a laikus nehezen látja át, hogy mik a tevékenységei, hogyan született, hogyan állt össze.

2004-ben alakult ki a mostani szervezeti struktúra, az autópálya-rendőrség, a készenléti rendőrség, a futárszolgálat, a repülőtéri biztonsági szolgálat olvadt egybe egy belügyminiszteri rendelet alapján.

A Rebisz munkája tehát nagyon összetett, magába öleli a közterületi tevékenységet, a rendezvények biztosítását, az utasbiztonsági ellenőrzést a repülőtereken, a közlekedési rendjének ellenőrzését, a közlekedési biztonsági helyzet fenntartását, javítását az autópályákon, a különböző objektumok őrzését. Vannak speciális egységeink is, például a terrorelhárító szolgálat, a tűzszerészek, a pénzkísérők, a bevetési egységek.

Azt szoktam mondani, hogy Lentitől Záhonyig, Esztergomtól Mohácsig kirendelhető az állományunk bizonyos feladatok végrehajtására, főként a területi szervek, megyei, fővárosi rendőr-főkapitányságok munkájának megerősítésére, segítésére. Az Országos Rendőr-főkapitányságon belül az általános szakmai helyettes alá tartozunk, ő irányítja a tevékenységet, a Rebisz-parancsnok besorolása pedig a megyei főkapitányok besorolásával azonos.

Az utóbbi időszak rebiszes botrányai mögött sokan azt vélik látni, hogy túl összetett a szervezet, sőt olyan hangok is voltak, hogy jobb lenne teljesen felszámolni.

A megszüntetés nem merült fel, de a rendőrség és a határőrség integrációjának részeként újra lesz gondolva a Rebisz helyzete, összetétele is. Várhatóan a szervezeti egységek egy része kikerül a Rebiszből, és ha minden igaz, Készenléti Rendőrség néven fogunk legkésőbb január 1-jétől működni. De ez még a kidolgozás fázisában van, bővebbet egyelőre nem szeretnék mondani.

Mi a legsürgetőbb tennivaló, mibe kell az új parancsnoknak belevágnia? Hogyan szüntethető meg például az autópálya-rendőrségnél a korrupció?

Javítani kell az ellenőrzések színvonalát és hatékonyságát, és esetleg olyan, eddig nem alkalmazott ellenőrzési módszereket is be kell vetni, amelyek még hatékonyabbá tehetik ezt a szűrést, amit alapvetően a vezetőknek és a parancsnokoknak kell elvégezniük.

Mik ezek az új hatékony módszerek?

A legfontosabb, hogy ne kampányszerű legyen az ellenőrzés, hanem rendszeres, folyamatos. De nem az a cél, hogy a munkatársakat zaklassuk, bántsuk, hanem segítő, támogató jelleg mellett a legkisebb nemkívánatos jelenségekre is felhívjuk a figyelmet, és szankcionáljuk, ha kell. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig mindenkit megfenyítünk, felelősségre vonunk a legapróbb hibákért is, egy jól irányzott egyéni beszélgetés, egy figyelmeztetés, néha a szép szó legalább annyit ér, mint egy fegyelmi kiszabása.

Van adat arról, hogy hány kisebb-nagyobb korrupciós esetről lehet beszélni?

Becslésekbe nem bocsátkoznék, szerintem itt a rendőrségen korrupciós ügyből egy is sok. Hangsúlyoztam a kollégáimnak a bemutatkozó, feladatszabó értekezleten, hogy tudniuk kell: mindenki önként jött a szervezetbe, és a bűnnek az üldözésére esküdött fel, nem pedig a bűn elkövetésére. És ez tiszta dolog, vagy fehér, vagy fekete.

Hogy látja a bérezési viszonyokat? Sokan azt tartják, hogy a rendőri korrupció melegágya, hogy nem keresnek eleget a rendőrök.

A rendőrnek egyetlen dolgot kell eldöntenie: azt, hogy a beosztást annyi javadalmazásért el akarja-e látni, vagy sem. Ha igent mond, onnantól csak azzal kell foglalkoznia, hogy munkáját minél jobban ellássa, munkatársaival minél jobban együttműködjön és meg tudjon felelni a – különben nem egyszerű – követelményeknek, elvárásoknak, amiket a társadalom és a szakma állít eléjük. Persze örülnék, ha a beosztott munkatársaimnak több lenne a fizetésük, de mindig figyelemmel kell lenni a nemzetgazdaság teherbíró képességére is.

Emellett a korrupciónak nem egyedüli kiváltó oka az alacsony fizetés, egy szervezeten belül mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik nemkívánatos cselekményekre adják fejüket. Nekünk, vezetőknek, fontos feladatunk, hogy az ő arányuk minél kisebb legyen. Olyan állapotot, sajnos, egyetlen szervezetnél – és nem csak a rendőrségnél – sem lehet elképzelni, ahol minden vegytisztán működik. Itt is emberek dolgoznak, ők is hibáznak, tévednek. Ha szándékosan teszik, nekünk az a feladatunk, hogy felkutassuk és kizárjuk őket a szervezetből.

Az ön hivatalos jellemzésében az áll, hogy kiemelkedő csapaterős szakmai tudással rendelkezik. Ez alatt mit kell érteni, honnan szerezte tapasztalatait?

Csapatszolgálati tevékenységgel 15 éve, tehát 1992-ben kezdtem foglalkozni. Három megyei rendőr-főkapitányságon – Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér – teljesítettem eddig szolgálatot, olyan városokban, olyan megyékben, ahol a rendezvénybiztosítások, sport-, kulturális vagy egyéb tömegrendezvények elég nagy számban fordultak elő. Mielőtt főkapitány lettem, döntően közrendvédelmi területen tevékenykedtem különböző vezetői beosztásokban. Labdarúgó-mérkőzések, kosárlabda-, jégkorong-, kézilabdameccsek biztosítása – nagyon széles volt az a rendezvényskála, amikkel foglalkoztam, vagy amiknek a biztosítását terveztettem és felügyeltem később, amikor megyei főkapitány voltam Fejér megyében.

Kissé lazán, de ide kapcsolódik az őszi, illetve a tavaszi zavargások kérdése. Ön akkor még Fejér megye főkapitánya volt, az ön parancsnoksága alá tartozó rendőrök közül többen is Budapestre voltak irányítva. Mit gondol most az akkori eseményekről?

Természetesen az én munkatársaim is szolgáltak akkor Budapesten, és rendőrszakmailag, ugye, pontosan ismerem ezeket az eseményeket, hiszen tagja voltam a tévészékház elleni ostromot kivizsgáló Ignácz-bizottságnak, és utána az október 23-ai események vizsgálatát én vezettem mint az országos főkapitány úr által megbízott személy. De most erről a kérdésről nem kívánok nyilatkozni, az én feladatom ezekban a vizsgálatokban lezárult. Az Ignácz-bizottság jelentése nyilvános lett, az általam vezetett bizottság nem nyilvános jelzésű jelentéséről pedig Bencze József országos főkapitány úr közölte, hogy kivonat készül belőle, ami biztosan választ fog adni a felmerült kérdésekre. (A jelentést az interjú elkészülte után teljes egészében nyilvánosságra hozták .)

Miért lett nem nyilvános jelzésű az ön bizottságának jelentése az október 2006. október 23-ai eseményekről?

Nem kívánok erről nyilatkozni. Nekem a megbízatásom azzal, hogy letettem a jelentést az országos rendőr-főkapitány úr asztalára, véget ért.

Az Ignácz–Gergényi-csörtéhez mit szólt?

Ezt sem szeretném kommentálni.

Az országos főkapitány az Indexnek adott interjújában azt mondta, hogy a rendőrségnek olyan statisztikákra van szüksége, amelyek az aktuális helyzetre vonatkoznak, nem az évekkel ezelőtti bűnügyi számok alapján kellene döntéseket hozni. Ön korábban azt mondta, hogy pusztán a kriminálstatisztika számai nem mérvadóak a tevékenységük mérésére. Mit ért ez alatt?

Én a komplex helyzetértékelésnek vagyok a híve. A rendőri munkának egyik fő mércéje, hogy az állampolgárok, a lakosság, a társadalom milyen véleményt alkot róla. A másik, hogy mit mondanak az önkormányzatok, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a rendőrséggel. A harmadik, hogy vannak bizonyos kriminálstatisztikai mutatók, amik a belső szakmai folyamatok elemzéséhez nagyon jók. E háromnak az együttes értékelése ad egy objektív helyzetképet.

Azonban tudomásul kell venni, hogy a polgárok szubjektív biztonságérzete ebben a hármas egységben a legfőbb mérce. A statisztikai számokat tehát mindig a helyükön kell kezelni, tendenciákat kell elemezni és értékelni, a szervezeteket önmagukhoz kell viszonyítani. De ami fontos, hogy egy-egy közösségen belül, faluban, városrészben mik azok a problémák, amik helyileg zavarják a polgárok életét. Ezt csak helyileg lehet és kell felmérni.

Milyen a Rebisz felszereltsége, elégedett-e az irányítása alá került szervezet műszaki hátterével?

Az elmúlt egy évben sokat fejlődött a Rebisz állományának technikai felszereltsége. Jó a gépjárműpark, jók azok a védőeszközök, amiket az elmúlt egy évben kaptunk. Amin majd szeretnék javítani a következő időszakban, az az elhelyezés komfortfokozata. Tehát kényelmesebb körülményeket szeretnénk biztosítani azokban az épületekben, ahol az állomány szállásai vannak.

Az őszi események után emlegetett védőfelszerelés-cserék befejeződtek már?

Nagy részük lezajlott, nagyon kis hányad van már csak hátra, az új felszerelésnek ez a része várhatóan a nyár végéig meg fog érkezni.

Készülnek az őszi események évfordulójára?

Általában készülünk a feladatok végrehajtására. Most külön eseményt én nem emelnék ki, de más példát is mondhatok: júliusban indul a labdarúgó-bajnokság, beindul a sportélet, lesznek fokozott kockázattal járó mérkőzések. Ezek ugyanolyan, évről évre visszatérő feladatot jelentenek, mint a közterületi demonstrációk biztosítása.

Ez nem valamiféle öngerjesztő folyamat, hogy minél több a rendőr az ilyen eseményeken, annál nagyobb a balhé?

Egy bizottság dönti el egy jogszabály alapján, hogy mit minősítenek például fokozott kockázattal járó labdarúgó-mérkőzésnek. Többek között a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Személy- és Vagyonvédelmi Kamara is benne van ebben a bizottságban. Mi az elmúlt évek tapasztalatait használva készülünk egy-egy mérkőzésre, és aszerint készülnek a konkrét biztosítási tervek, hogy az elmúlt években mely csapatok meccsei előtt vagy után volt rendzavarás.

Ilyenkor nagyon szoros az együttműködés a helyi kapitányságokkal, az ő igényeik alapján veszünk részt a biztosítási feladatokban, az érkezési és távozási útvonalak, az autópályák, főútvonalak ellenőrzésében, a személyszállító vonatok rendőri kísérésében vagy a stadion környékének fokozott ellenőrzésében.

Sok kritika érte az őszi eseményekkel kapcsolatban a rebiszes egységeket a tömegoszlató eszközök használatát miatt. Milyen döntések születtek azóta, mi várható?

A rendőrségi törvény és a rendőrségi szolgálati szabályzat egyértelműen rögzíti, hogy a csapatszolgálati feladatok során milyen kényszerítő eszközöket és milyen módon – a fokozatosság és az arányosság elvét betartva – lehet használni. Tehát a mindenkor hatályos jogszabályok szerint kell ezeket a rendőröknek használniuk.

De a jogszabály eddig kissé megengedően fogalmazott, végső soron a rendőr bármilyen eszközt felhasználhat, ami önmaga testi épségének megőrzését szolgálja.

Abban az esetben, ha a törvényben rögzített kényszerítő eszközök nem állnak rendelkezésre.

Tulajdonképp ez az a kitétel, ami mögé be lehet alkalomadtán suvasztani mindent, például a viperát is.

Egy ilyen alakulatnál, mint a Rebisz, a törvényben előírt kényszerítő eszközök rendelkezésre állnak.

Mégis volt vipera ősszel a rendőrök egy részénél.

Nekem egyetlen elvárásom van a jövőre nézve, az, hogy a rendőrök a jogszabályban leírt, a rendszeresítési eljáráson átesett eszközöket viselhetik, és a törvényi feltételek megléte esetén alkalmazhatják. Ez nem vitakérdés. Ezért azok a parancsnokok felelnek, akik a szolgálati feladat megkezdése előtt az állomány ellenőrzését és eligazítását végrehajtják. És természetesen én is felelős vagyok azért, hogy ilyen még egyszer ne történjen. De ugyanez érvényes a szolgálati azonosítójelvényre, a rendőrök azonosíthatóságára is.

Várható-e változás abban, ahogy a Rebisz megjelenik a közterületeken? Nem gondolkodnak-e a kék színű gyakorlóruha lecserélésében, hogy kicsit barátságosabb legyen a szervezet megjelenése?

Nem tervezünk ezen változtatást, ez a bevetési öltözet marad. A rebiszesek nemcsak rendezvénybiztosításban meg közterületi ellenőrzésben, hanem nagyon sokszor terepkutatáson, eltűnt személyek keresésében vesznek részt. Szövetpantallóban, félcipőben erdős, hegyes, patakokkal átszelt terület ellenőrzése nem igazán lehetséges.

De ha az Üllői úton közlekedési ellenőrzés közben találkozik a polgár ezzel a kissé militáns egyenruhával...

Én azt mondom, ha a rendőri ellenőrzés kulturált, megvan az intézkedési kultúrája, a viselkedési kultúrája, akkor teljesen mindegy, milyen ruhában van a rendőr.

És megvan ez a kulturáltság?

Én úgy látom, hogy igen. Legalábbis erre tanítjuk, erre neveljük és készítjük fel a munkatársainkat.

Mit szólt a Bajai Hiphophoz, a két táncoló rebiszes világhírű videójához?

Különösebb reakciót nem váltott ki belőlem, semlegesen viszonyultam hozzá. Szerintem nem rombolta, de nem is javította a Rebisz megítélését. Én nem táncolnék egyenruhában. De ez a magánvéleményem.