Vilmos
11 °C
22 °C

Életfogytiglanra ítélték az azeri baltás gyilkost

2007.02.22. 13:35
A bíróság jogerős döntése értelmében életfogytig börtönben fog ülni Ramil Safarov. Az azeri baltás gyilkos állítása szerint megbánta tettét. Ügyvédje azzal érvelt, hogy védence elmebeteg, az örmény-azeri konfliktus okozta poszttraumás stresszben szenved. Az ügyész szerint népek egymás elleni gyűlölködése nem elmeorvosi kategória.

Jogerősen életfogytiglani szabadságvesztére ítélte az azeri baltás gyilkost a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön, ezzel helybenhagyták az elsőfokú ítéletet. A bíróság a 29 éves férfit előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés előkészületének bűntettében mondta ki bűnösnek. Az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy megbánta tettét. "Nem azért vettem baltát és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom hogy történt, megbántam" - hangoztatta Ramil Safarov.

A fiatal azeri katonatiszt, aki azért jött Budapestre, hogy angolul tanuljon, a vád szerint 3 éve egy éjjel baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. A Fővárosi Bíróság tavaly áprilisban aljas indokból, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt nem jogerősen életfogytiglanra ítélte a férfit azzal, hogy leghamarabb 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. A védelem fellebbezett az ítélet ellen, így került a táblára az ügy.

Elmebetegséggel érveltek

A csütörtöki tárgyaláson az ügyvéd főként azzal érvelt, hogy a vádlott elmebeteg. A védelem szerint nem lehet normális, aki magát "harci helyzetbe képzelve" baltával ront egy alvóra, majd mikor megölte, odaszól a szomszéd ágyon fekvő magyarnak, téged nem bántalak, ezután be akar törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb örményt meggyilkoljon.

Az ügyvéd szerint a másfél évtizeddel ezelőtti örmény-azeri konfliktus okozta poszttraumás stressz miatt a férfi csak korlátozottan beszámítható, tudata sérült. Az ügyvéd megjegyezte, hogy védencét a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése nem számít bűnnek, ez "egész más szubkultúra, amit nem fogunk megfejteni".

Az ügyész ugyanakkor azt hangsúlyozta, az eset egyetlen nagy kérdése, hogy miként kell megítélni, amikor valaki háborús körülmények között nő fel és büszkeséggel tölti el az ellenség megölése békeidőben, egy harmadik országban. „Maga az emberölés kellően felderített, bár minden ügyben ennyi bizonyíték állna rendelkezésre” - tette hozzá az ügyész.


Nézze meg képeinket!

A gyűlölködés nem elmeorvosi kategória

Kifejtette azt is, hogy népek egymás elleni gyűlölködése nem elmeorvosi kategória, a háború mindenkit megvisel, de ez önmagában nem lehet ok arra, hogy valakit elmebetegnek lehessen tekinteni. Az ügyész szerint a vádlott az eljárás során nem mutatott megbánást, csak magát sajnálta, és zavart elméjűnek próbált mutatkozni. Az ügyész az elsőfokú ítélet jogerőre emelését indítványozta.

Hős akart lenni

A sértett jogi képviselője a tárgyaláson azt emelte ki, hogy a brutális cselekmény mozgatórugója a hőssé válás volt.

Az ügy előzménye, hogy 1988-ban polgárháborúba torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonómiáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört milliós tömegű tüntetések. Az örmények és az azeriek hadüzenet nélküli háborúba kerültek egymással. Az etnikai tisztogatásnak és népirtásnak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszünet nélkül megszakadtak. Örményországgal azóta valójában megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40%-át, azaz a vitatott hovatartozású Karabahnál jóval nagyobb területet. A megszállást a nemzetközi közösség nem ismeri el, a területet Azerbajdzsán részének tartják.

Az elsőfokú ítélet szerint Ramil Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, hogy úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Az azeri férfi bosszúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben.

Az azeri vádlott vett egy baltát és egy fenőkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette. Másnap hajnalban benyitott a sértett szobájába, felkapcsolta a villanyt, többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott és az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől.