Újabb negatív lista élén Magyarország
A magyar gazdaságban az idei év elején még nem jelentkeztek a foglalkoztatás dinamikus felfutásának jelei. Ezt a korábban több cikkünkben is tárgyalt tényt most megerősítik az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) márciusban közzétett legfrissebb adatai.
A statisztikákból kiderül: miközben a kormány azt ígéri, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, a magyarországi munkanélküliségi ráta januárban a tavalyi januárinál 1,6 százalékkal magasabb volt (a növekedést tehát nem indokolja a foglalkoztatást egyébként jellemző szezonális ingadozás). Ez egy kiemelkedően rossz adat, ilyen mértékben ugyanis az OECD egyetlen tagállamában sem nőtt a munkanélküliség; sőt, többségükben stagnált vagy csökkent az állástalanok aránya.
A több mint harminc országot tömörítő, hazánkat 1996 óta a tagjai sorában tudó szervezet statisztikáiból az is kiderül: a magyar munkanélküliség változatlanul jócskán meghaladja az OECD-tagok és az európai uniós tagállamok átlagát is. Ráadásul miközben mind az OECD-mutató, mind az EU-átlag lefelé indult ez év elején, a magyarországi ellentétes irányba mozog.
A kelet-közép-európai térségben továbbra is a második legnagyobb a magyar munkanélküliség, az állástalanok aránya továbbra is Szlovákiában a legmagasabb. Azonban idén januárra a két ország közötti, korábban igencsak tágra nyílt olló elkezdett lendületesen összezárulni: miközben tavaly júliusban még több mint 4 százalékpont volt a különbség, fél évvel később már kevesebb, mint kettő.
Az adatokból látható, hogy a térség legtöbb államában ez év elejére csökkent az állástalanok aránya. Kis mértékű emelkedést az így is legalacsonyabb értékkel rendelkező Ausztriában, illetve a szintén az uniós és OECD-átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási helyzetben lévő Szlovéniában regisztráltak.
Rovataink a Facebookon