A magyarok többsége szerint rosszabb a közoktatásunk, mint a hasonló országokban

2022.10.19. 15:09
A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2022 szeptember végén és október elején a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség köréből kiválasztott, ezerfős reprezentatív mintán a pedagógusok bérköveteléseiről és a polgári engedetlenségről.

Az aktív korú magyar felnőttek 61 százaléka szerint a közoktatás helyzete a legfontosabb megoldandó társadalmi problémák közé tartozik. Ezzel ellentétesen mindössze 24 százalék vélekedik, akik szerint a közoktatás nem tartozik a legfontosabb problémák közé, mert számos ennél sokkal fontosabb megoldandó probléma is van. (A többiek nem tudtak vagy nem akartak választ adni erre a kérdésre.) Az átlagosnál nagyobb arányban sorolják a közoktatás helyzetét a legfontosabb társadalmi problémák közé a fővárosiak (72 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (76 százalék).

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 szeptemberében és október elején zajlott.

Máshogy vélekednek az ellenzék szavazói, mint a kormánypártiak

A közoktatás és a pedagógusbérek körüli polémia az utóbbi időben jelentős mértékben átpolitizálódott. Az ellenzék és az ellenzékhez közel álló sajtó igyekszik napirenden tartani a közoktatás problémáit, ezen belül a pedagógusbérek ügyét. Mindennek hatása megjelenik a véleményekben is.

A parlamenti ellenzéki pártok támogatóinak (beleértve a Mi hazánk Mozgalom szavazóit is) 76 százaléka, a Fidesz-szavazóknak ellenben csak 51 százaléka sorolja a legfontosabb megoldandó társadalmi problémák közé a közoktatás helyzetét.

A Fidesz szavazótáborában (akik jelenleg az aktív korú társadalom kicsit kevesebb mint egynegyedét alkotják) negyven százalék gondolja úgy, hogy a közoktatás ügye nem tartozik a legfontosabb magyarországi társadalmi problémák közé. Ez kétszer akkora arány, mint az aktív korú társadalom maradék háromnegyedébe tartozók körében, ahol csak húsz százalék vélekedik így.

A megkérdezettek 42 százaléka rendszeresen vagy viszonylag gyakran követi a pedagógusbérekkel kapcsolatos híreket, eseményeket. A harmincöt év alatti fiatalok az átlagnál lényegesen kevésbé érdeklődnek a pedagógusbérek körüli konfliktus iránt. Mindössze 28 százalékuk követi rendszeresen vagy gyakran az erről szóló híreket. 

Az aktív korú magyarok 51 százalékának családjában van óvodába járó vagy közoktatásban tanuló gyermek, és 29 százalék családjában, közvetlen rokonságában pedig van pedagógus. 

Az aktív korú magyar felnőttek 62 százaléka tehát azáltal is érintett a közoktatással kapcsolatos kérdésekben, hogy közoktatási intézménybe járó gyermeke, unokája vagy pedagógus-hozzátartozója van.

Ők természetesen némileg jobban érdeklődnek a pedagógusbérekkel kapcsolatos hírek iránt: a szülők 48 százaléka rendszeresen vagy gyakran követi az ezzel kapcsolatos híradásokat.

A többség szerint rosszabb a magyar közoktatás, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országokban

Azoktól, akiknek a családjában van óvodás vagy iskolás gyermek, megkérdeztük, hogy összességében mennyire elégedettek a pedagógusok munkájával. A kérdésre válaszolók 15 százaléka volt összességében inkább elégedetlen a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal, 52 százalék viszont inkább elégedett. A többiek vagy semleges választ adtak, vagy nem válaszoltak a kérdésre.

A diplomások nagyobb arányban (hatvan százalék) voltak elégedettek a gyermekeiket tanító pedagógusokkal, mint az alacsonyabb végzettségűek. Ennek részben az is oka lehet, hogy a diplomás szülők gyermekei feltehetően nagyobb arányban járnak a jobb színvonalú iskolákba. 

A 18–64 éves magyarok 56 százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké.

Miközben a közoktatással közvetlenül kapcsolatban állók több mint fele inkább elégedett a pedagógusok munkájával, az oktatás általános színvonalával inkább elégedetlenek az emberek.

A diplomások között már 67 százalék azok aránya, akik szerint a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké. Azon válaszadók 63 százaléka, akiknek a családjában van pedagógus, szintén így vélekedik.

Az igazi törésvonal azonban a politikai preferenciák mentén látszik. A kormánypárti szavazóknak csak 36 százaléka véli úgy, hogy a magyar közoktatás általános színvonala elmarad a hasonló gazdasági fejlettségű országokétól. Azok körében viszont, akik nem tartoznak a Fidesz táborába, már 61 százaléknak az az álláspontja, hogy a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké.

A megkérdezettek 48 százaléka egyetért azzal az állásponttal, hogy a pedagógusok bérkövetelése teljes mértékben indokolt.

Elfogadhatatlanul és megalázóan alacsony a bérük, ezért azonnali pedagógusbér-emelés kell. Ezt az álláspontot a Fidesz támogatóinak csak 24 százaléka osztja, míg a Fidesz táborán kívül állóknak már 54 százaléka így vélekedik (beleértve azokat is, akiknek nincs támogatott pártjuk, vagy nem szavaznának).

Az aktív korú magyarok 22 százaléka úgy látja, hogy a pedagógusok bére kétségkívül elmaradt a többi szektor bérétől, ezért emelni kellene. De a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben a pedagógusoknak türelemmel kell lenniük, mert más, sokkal sürgetőbb és fontosabb problémák miatt erre most nem jut pénz. A kormánypárt táborában 38 százalék, azon kívül azonban csak 17 százalék osztja ezt a véleményt.

A megkérdezettek 14 százaléka véli úgy, hogy a pedagógusok bérkövetelése indokolatlan. Szerintük ugyanis a pedagógusok sokkal kevesebbet dolgoznak, mint mások (például már kora délután véget érnek az órák, van nyári szünet, őszi szünet, téli szünet stb.), ezért nem indokolt a bérkövetelésük. Ezt az álláspontot képviseli a Fidesz-szavazók 25 százaléka, a Fideszhez nem kötődőknek azonban mindössze csak tíz százaléka.

A többség szerint jogos a pedagógusok sztrájkja

A válaszadóink 62 százaléka szerint a pedagógusok jogosan nyúlnak a sztrájk eszközéhez bérkövetelésük miatt, és 54 százalék osztja azt az álláspontot is, hogy a pedagógusoknak joguk van akár polgári engedettlenséggel is magasabb bért követelni.

A kormánypárt támogatóinak 47 százaléka elfogadhatatlannak tartja a polgári engedetlenséget, és csak 23 százalék véli úgy, hogy a pedagógusoknak joguk van akár ezt az eszközt is használni. A Fidesz táborán kívüli válaszadók körében ugyanakkor az arányok pont fordítottak: mindössze 14 százalék nem ért egyet a polgári engedetlenséggel, 63 százalék ellenben támogatja.

A kutatás terepmunkája még azelőtt elkezdődött, hogy néhány pedagógust polgári engedetlenség miatt elbocsátottak. 

Arról is kikértük a válaszadók véleményét, hogy meg kell-e várni az uniós pénzek megérkezését a pedagógusbérek emeléséhez. A Fidesz szavazóinak 47 százaléka úgy véli, hogy a pedagógusoknak türelemmel kellene lenniük, mert a költségvetés helyzete jelenleg nem tesz lehetővé béremelést, csak az EU-támogatások megérkezésével lehet erre mód. Ugyanakkor a Fidesz szavazótáborán kívülieknek csak 16 százaléka osztja ezt az álláspontot. Összességében az összes válaszadó csak kevesebb mint negyedének (23 százalékának) ez a véleménye.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2022 szeptemberében és október elején zajlott.

  • Hírek
  • Hírek