Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Most akkor legyen Orbán Viktor az államférfi

2010.06.11. 11:16

A Demokrácia és Dilemmák Intézet elemzői megfejtették a nemzeti együttműködés rendszere szókapcsolat tényleges jelentését: nem más ez, mint a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve. Orbán Viktor és kormánya a fontoskodás hetei után ügyesen vett lendületet, de a munka csak most kezdődik. Heti elemzés.

Tóta W. Árpád publicista blogján közölt írásában nagyon helyesen fedezett fel párhuzamokat Gyurcsány Ferenc egykori és Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök igazságbeszédei között. Ám kutatóink szerint van egy fontos különbség. Az MSZP bukott kormányfője titokban öntött tiszta vizet a pohárba Őszödön, a jobboldal immár nem pusztán spirituális vezetője ellenben az Országházban, a teljes nyilvánosság bevonásával értékelte szinte ugyanúgy az ország helyzetét, mint elődje anno dacumál.

Csak most, négy évvel később látszik világosan, Gyurcsány Ferenc milyen hatalmas hibát követett el, amikor azt hitte, az elkerülhetetlen fordulatot suttyomban is végre lehet hajtani. Persze tudjuk, különböztek a körülmények is. A választópolgárok 2006 nyarán nem sejthették, milyen lehetetlen helyzetben van a hazájuk, így korántsem biztos, hogy kedvezőbben fogadták volna, ha a valós tényekkel őszintén szembesítik őket, és nem utólag, botrányos körítés mellett értesülnek a realitásokról.

Liberálisok egymás között

Ha innen nézzük, Gyurcsány Ferencnél többet csak a világgazdaság elhúzódó válsága segített Orbán Viktornak. Ketten együtt lehetővé tették, hogy 2010-ben olyan döntésekkel, intézkedésekkel, tervekkel hozakodhasson elő a jobboldal első embere, amelyeket korábban elfogadhatatlannak gondolt a többség. Így most nemcsak jobbról, balról is piros pontokat osztogatnak a körvonalazódó gazdaságpolitikának, amelynek elemeit a külföld is kedvezően fogadja.

Nem vitás ugyanakkor, hogy a 29 pont konkrét hatását és következményeit nem ismerjük. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése, a bankadó vagy az állami fizetések megnyirbálása jól hangzik, a költségek mérséklése a közszférában nem ijesztő kapásból, ám előbb-utóbb direkt módon is kiderül: nincs spórolás áldozatok nélkül. Addig is kíváncsian várjuk, mi van például a mögött a mondat mögött, hogy tömeges elbocsátás nem lesz.

Az egyiknek sikerül, a másiknak nem

Kutatóink bizonytalanok annak a kérdésnek a megítélésében, vajon Gyurcsány Ferenc saját hibáin múlott-e, hogy nem lett belőle nagy reformpolitikus, vagy a történelmi pillanat volt alkalmatlan erre. Az ambíció megvolt benne, 2006-ban rövid ideig úgy tűnt, ő lehet az, aki konszolidálja a rendszerváltás utáni első 16 évben előre érdemben nem jutó Magyarországot. Sanszait eljátszotta.

Sarlatánság nélkül állíthatjuk: teljesítménye alapján a leggyengébb minisztelenökök között fogják említeni a jövőbeni történelemkönyvek apró betűs lábjegyzetei. Összesen nyolc esztendő semmittevés után, melyek közül az első néhánynak ha nem is fő-, de fontos szereplője volt szintén, másképp nem történhet. Hiszen idézzük fel még egyszer a beszédek egyezéseit: mondhatni, pontosan ilyen intézkedéseket kellett volna foganatosítani már 2006-ban, sőt inkább 2004-ben.

A sors olykor nem tudja, mit akar

Bizonyára elsősorban Gyurcsány számára fájdalmas különösen, hogy nem ő, hanem fő mumusa, Orbán Viktor esélyes arra, hogy államférfivá emelkedjen. Mást nem kell tennie ehhez, csak végigvinni a reformokat. A legitimitása és a támogatottsága megvan, a vízióival szemben sem merülnek fel érdemi kifogások. Jellemző, hogy a baloldali ellenzék sem érvel meggyőződésesen a gazdaságpolitikával szemben, hiszen az nagymértékben az ő elképzeléseit is tükrözi. Ezek után az a kérdés, hogy a kitartás és a bátorság mire elég.

Kutatóink mindazonáltal óva intenek attól, hogy előre igyunk a képzeletbeli medve bőrére. Vannak bizonytalansági tényezők. Úgy gondoljuk, Orbán Viktorban sem kevesebb az ambíció, talán ez is az egyik biztosítéka annak, hogy ne vesse el a sulykot. Másfelől veszélyként is értelmezhető ez. A parlamenti-politikai kontroll hiánya, gyengesége nem feltétlenül kedvező jelenség. Igaz, az eddigiek alapján a fontos európai intézmények, illetve a piacok jelzéseit kész komolyan venni a kormány. Ez sem mellékes.

Görög kötél

Hogy muszáj így tennie, az az előző hét végén egyértelművé vált. Csak zárójelben térünk vissza Kósa Lajos ügyvezető alelnök kijelentéseihez, amikor megállapítjuk: kormányzati, illetve kormányhoz közeli pozícióban minden mondatnak súlya van, a legvidékibb vidéki fórumon sem szabad semmit feláldozni egy jópofa poén oltárán. A görögös beszéd és következményei láttán jobb, ha Kósa felismeri: egy pillanat alatt köteles Kövér Lászlóvá válhat bárki, akit magasra emelt a választói akarat. Ezért a debreceni polgármesternek most egy darabig az iparűzési adó és semmi más miatt sem kellene aggódnia.

Van más is. Eddig nem sok szó esett a magyar demokrácia minőségéről, amelynek olykor sajátos értelmezése miatt előző kormányzati ciklusában súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a Fidesz. Háromhetes ülésezési rendről és hároméves költségvetésről most nincs szó, de az alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatos törvénymódosítás-tervezet máris felkeltette a jogvédők érdeklődését. Nem véletlenül: az elképzelés azt sugallja, a Fidesz előre meg akarja akadályozni az alkotmányossági aggályok legmagasabb szintű kifejeződését. Ez megint a kontroll gyengítését szolgálná, amit senki sem nézne jó szemmel.

NER

Ide tartozik a köztársásági elnök ügye is. Az, hogy a parlament június 29-én új embert juttat az államfői székbe, ismét az ellenőrzés gyengítése felé hat. Korábbi hírek szerint Sólyom Lászlónak felajánlották, maradjon két évig, amíg átalakítják a rendszert, de nem fogadta el a kompromisszumot. Amennyiben így történt, akkor is sajnáljuk, ha tudjuk, a leköszönő elnök munkásságának egyes elemeivel szemben kifogások is felmerülhetnek. Mindenesetre Schmitt Páltól vagy bárki mástól aligha várhatjuk, hogy a vitatható jogszabályokat visszadobja.

A 29 pont ismertetése valamelyest közelebb vitt bennünket ahhoz is, hogy megfejtsünk néhány gyakran használt kifejezést, amelyek az utóbbi időben bukkantak fel Orbán Viktor és a Fidesz retorikájában. Ennek keretében magyarra fordítottuk a nemzetközi együttműködés rendszerét: ez meglátásunk szerint gazdasági-politikai reformokat jelent. Kétségtelen, hogy a reform kifejezés Magyarországon már nem használható, ha egy politikus kiejti a száján, garantált a jelentős népszerűségvesztés. A reform szó szitokszó lett. A cél viszont most az, hogy gyakorlattá váljon. Bárhogyan nevezzük is.