Orbán Viktor átrohan Magyarországon

Az önkormányzati választások eredményeinek elvben nincs közük ahhoz, milyen döntéseket milyen tempóban kíván és tud meghozni a kormány, a miniszterelnök és a Fidesz mégis komolyan vette a kampányt. A Demokrácia és Dilemma Intézet kutatói ezen a héten azon tűnődnek, hogy Orbán Viktor miért utazta be villámgyorsan az egész országot.

"Közép-Európa, aztán később egész Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerét szeretném Magyarországon látni, ezért dolgozok, ezért dolgozik a kormány, ehhez nem passzolnak a megszorítások" – mondta a miniszterelnök kedden a Magyar Televízióban. Azt eddig is tudtuk, hogy Orbán Viktor nem szereti a megszorítás kifejezést, ám azt még mindig nem tudjuk, a nagyratörő terveket milyen úton-módon fogják megvalósítani az érdekeltek. Magukat a terveket sem ismerjük.

Intézetünk elemzői továbbra sem feltételezik, hogy az önkormányzati választások után egyik napról a másikra titkos koncepciók kerülnek napvilágra, amelyekből azonnal kiderül, hogyan készül kiszipolyozni a Fidesz a szegény embereket és a gazdag kapitalistákat. Hiába is szeretnénk felvázolni, milyen lesz Magyarország, nem sikerül.

Retorika és logika

A célok világosak, a retorikát képesek vagyunk értelmezni, a konkrét lépéseket azonban minden igyekezetünk ellenére sem bírjuk felvázolni. Amikor 2006-ban a baloldal azt mondta, amit, akkor azért sejtettük, mi történhet azzal szemben, amit mondott. Ismertük a logikát. Tisztában voltunk vele, a kulcsszavakat hogy kell magyarra fordítanunk, melyek azok a kategóriák, korlátok, amelyeken belül gondolkodnak, mozognak dolgoznak vagy nem dolgoznak. Most nehezebb helyzetben vagyunk.

Egy kézenfekvő példa: az elképzelhetetlen volt, hogy egy szocialista kormány kínzó kényszer híján hajba kapjon mondjuk az IMF-fel. Sőt az sem volt feltételezhetető, hogy bármely magyar kabinet ilyet tegyen. Orbán Viktorék megtették. Ami furcsa: nem borult fel ettől a világ, és a forint sem omlott össze. Szóba hozhatjuk a bankadót is: ki hitte volna, hogy egy ilyen mértékű sarcot rá lehet verni egy konkrét szektorra? Megcsinálták. Még kérdés, mennyire lesz ez eredményes, azt viszont látjuk, a példa ragadós, más országok is iparkodnak követni.

Mindezt nem a plebejus politizálás dicséretének szánjuk, csak merengünk értéksemlegesen. Pontosabban arra akarunk kilyukadni, hogy az elemzőnek is tanulnia kell ebben a folyamatosan változó helyzetben. Nem biztos, hogy a régi kiindulópontok érvényesek még, nem biztos, hogy onnan kell megközelítenünk a dolgokat, a történéseket, ahonnan eddig. Legalábbis abban az esetben, ha nem csupán megmagyarázni szeretnénk a világot, hanem megérteni is.

Azt még esélyünk sincs megmondani, hogy Orbán Viktor átlagon felüli fantáziával megáldott fantaszta-e, vagy reálpolitikus, aki pontosan tisztában van vele, merre megy minden, és tudja, ehhez képest hogyan kell kormányozni az országot. Annak ellenére sem, hogy több mint húsz éve követjük lépéseit, és arra is emlékszünk, mit hogyan csinált hatalomban töltött első ciklusában. Azért nem, mert a világ – benne Európa, benne a régió és Magyarország – is más, mint amilyen akkor volt, és persze más Orbán Viktor is. Szemlélődő szerepünkből kibillenve csak remélni tudjuk, hogy ő történetesen előnyére változott.

Az idő múlása

Itt vissza is kanyarodhatunk korábbi elemzésünkhöz, amelyben felvetettük, ha nem rotyog semmi jó a Fidesz vegykonyhájában, bajban leszünk. Vehetjük szigorúbbra is: ha nem rotyog semmi ott, akkor leszünk bajban igazán. Nem az önkormányzati választásokon múlik, hanem az idő múlásán. Ha nagy bejelentésekre, fűnyírásra, megszorításokra és ilyesmire nem is számítunk, a konkrétumok ideje kicsiben is eljön. A retorika mögött meg kell mutatkoznia a számok beszédes világának. És hát az is kérdés, van-e olyan potenciál az Orbán-csapatban, amelynek hála ezek a számok alkalmasak lesznek az ügyek előmozdítására.

Ha innen nézzük, a választásoknak valóban nem sok jelentőségük van. Ahhoz képest, hogy végül is elhittük, sorsfordító időket élünk, mindegy, ki lesz a polgármester Szegeden vagy Szerencsen. Mindez csak kommunikációs szempontból befolyásol bármit. Orbán Viktor állítja, az emberek a kormány eddigi munkájáról mondanak véleményt vasárnap a szavazófülkékben. Ez kicsit talán igaz, de inkább mégsem. Orbán bátran állíthat ilyet, hiszen az eredmények kedvezőek lesznek a Fidesz számára. A bizalmi tőke további gyarapodása kiolvasható lesz az eredményekből.

A kormány felhatalmazásának mértéke eddig sem volt csekély, ezentúl örvendezhetnek, hogy a nagynál is nagyobb lett. Ha az egész ország velünk és mögöttünk, akkor ki ellenünk? – kérdezheti majd minden korábbinál magabiztosabban a Fidesz. Ezért vette a választási kampányt annyira komolyan a kormánypárt. Budapestről másképpen látszott, a fővárosban szinte fel sem tűnt, hogy a Demszky-korszaknak vége, és az a tét, hogy mi következik ezután. Már réges-régen eldőlt, hogy Tarlós István lesz a főpolgármester októbertől.

Turné után

De kampány volt, vidéken. Elsősorban ott, ahol tényleg nem dőltek el a dolgok. Orbán Viktor ezen a héten végigrohant az egész országon, járt Szegeden, Tatabányán, Szombathelyen, Veszprémben, Nyíregyházán, Miskolcon, szinte mindenütt, ahol billegett a léc, ahol koránt sem volt biztos, hogy a fideszes jelölt nyer. Fixre így sem vehető, hogy ezek a városok kivétel nélkül megszerezhetők, de a miniszterelnök megtette a magáét. Az 2002 óta egyértelmű, hogy egy ilyen turnénak van hozadéka, akkor az országgyűlési választások fordulói között nem egy körzetben sikerült megfordítani az állást, sokkal kisebb mandátumkülönbségű parlament alakult, mint amilyet az első kör utáni állás alapján várhattunk.

Akárhogy is: vasárnap este szinte egyszínű lesz a választási térkép. Senki sem illethet bennünket a sarlatánság vádjával, ha azt jósoljuk: maximum egy-két városban és kerületben maradhatnak nyeregben a szocialisták, és a nagyobb települések közt aligha lesz sok olyan, ahol a Jobbik vagy más szervezet kerül helyzetbe. Minden hatalom a Fideszé lesz. Azt csinálhatnak majd, amit akarnak.

Sok szavazat gyors változásokat jelent – kötötte össze a szezont a fazonnal a már hivatkozott tévéműsorban a miniszterelnök. Kutatóink izgatottan várják a fejleményeket. Izgatottabban, mint valaha.