Alajos, Leila
20 °C
36 °C

Halló, gyengült a Fidesz!

2012.05.31. 13:55

A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint egy szokatlan fejlemény okozhatta, hogy a Tárki mérése szerint a Fidesz és az MSZP támogatottsága egyforma lett: most rakott a kormány először közvetlenül új terhet a lakosságra. Ebből az is kiderül, hogy a szociális demagógia csapdájában vergődő magyar politika hogyan termelte ki a nem ortodox gazdaságpolitikát.

A Tárki közvélemény-kutatása szerint a Fidesz és az MSZP támogatottsága szinte egyforma lett májusban. Mi történt, hogy pont most jött el az pillanat?

A legfontosabb körülmény a Demokrácia és Dilemma Intézet szerint az, hogy a kormány először jelentett be olyat, amiről mindenki érti, hogy pénzbe kerül majd. Egyrészt a sárgacsekkadót, de leginkább a telefonadót. A percenként és SMS-enként két forint fizetési kötelezettség világos dolog, és mindenkit érdekel. (Érdekes áthallása is van a közepesen szépkorúak számára: volt idő, amikor az utcai telefon éppen kétforintossal működött. Most pedig csak az adó lesz ennyi rajta!)

Először jelentett be olyan új terhet a kormány, ami mindenkire egyformán és közérthetően vonatkozik.

Volt egy csomó olyan lépése már ennek a kormánynak, amitől még a Demokrácia és Dilemma Intézet legvidámabb dolgozóinak is elment a kedve a munka utáni közös énekléstől. Például amikor már nagyon sok volt a nyilvánvaló hazugság, és közben a parlamenti munkát gúnyoló szabályokat fogadtak el.

Ettől féltek, nem az Alkotmánybíróság szerelmeseitől

Azonban jól látszik, hogy az ügyek, ami miatt a szószátyár grafománok, a külföldi kormányok, az európai biztosok, vagy az első Orbán-kormánnyal még jól kijövő közgazdászok háborogni szoktak, azok nem feltétlenül esnek egybe azokkal az ügyekkel, amelyek a választók széles rétegeit is kiakasztják.

A Tárki szerint 15 százalékpontot rontott március és május között a Fidesz a biztos szavazók között, ami nagyon sok. A Medián 2011 januára és júliusa között, fél év alatt mért hasonló csökkenést, akkor 64-ről 51 százalékra ment le a Fidesz támogatottsága a biztos szavazók között.

Nem minden felmérés jelzi a Fidesz gyengülését

A telefonadót pár héttel bejelentése után május 18-án szavazta meg a parlament, a Tárki május 17-22 között készítette a felmérését. Májusi kutatást pártszimpátiáról a kormányközeli Századvég is közzétett már, ők hasonló időben, május 17-23 között vették fel az adatokat.

A Századvég magabiztos Fidesz-előnyt mért, náluk a biztos szavazók 41 százaléka fideszes, és csak 25 százalék szavazna a szocialistákra. A Tárkinál 32 százalék Fidesz és 31 százalék MSZP az arány. Mindkét minta ezer fős volt.

Hogy mi a tanulsága az új felmérésnek? Az, hogy érthetőbbé teszi az elmúlt két év hibáinak okait. A trükkös megszorítások politikájáról most látszik egyértelműen, hogy politikailag – legalább rövid távon – kifizetődő.

Azt már többször megírtuk, hogyan következett egyik kínos lépésből a másik: a hiány elszaladását 2010-ben Brüsszel nem engedte, ebből következtek a válságadók és a nyugdíjállamosítás. Mert a kormány semmiképpen sem akarta közvetlenül terhelni a lakosságot (például a telefonálás közvetlen, átélhető megadóztatásával).

És e nem ortodox módszerekből következett sok egyéb bonyodalom: az alkotmánybíróságot meg kellett fékezni, mert a nem ortodox módszerek jogszerűsége erősen kérdéses volt. Befektetők és kormányok sora akadt ki, amitől gyengült a forint, amitől újabb nem ortodox lépésekre volt szükség (végtörlesztés), amelyek újabb gondokat okoztak. Akkorákat, hogy az IMF-hez kellett nyúlni, amitől szokatlanul élessé vált vitánk Brüsszellel, ami miatt szabadságharcot kellett hirdetni a szövetségeseink ellen, stb. stb. stb.

Nagyon sok konfliktust, és már középtávon haszontalan dolgot vállalt a kormány, csakhogy ne kelljen látványosan, egyértelműen, mindenki számára nyilvánvalóan fizettetni. Persze így is volt akinek alacsonyabb lett a fizetése az adójóváírás megszüntetésekor, volt akinek elvették a kedvezményes nyugdíját, de a teljes lakosságot egyszerre és közvetlenül sújtó intézkedések eddig nem voltak. Illetve az ÁFA-emelés ilyen volt, azonban az sem olyan egyszerűen átélhető, mint hogy „tedd most már le anyukám, mert a Fidesznek csengetünk”.

Hát most látjuk, hogy nem véletlenül vállalta a Fidesz, hogy inkább az európai bíróságon pereskedjék a telekomadóról, minthogy közvetlenül a telefonálásra vessen ki adót.

Tabu itthon, hogy az emberek fizessék meg

Ahogy Kádár János születésnapjára írt cikkünkben jeleztük, Magyarországon különösen érzékeny a lakosság az életszínvonallal kapcsolatos jelenségekre, és nagyon figyelnek ezekre az igényekre a politikusok is. Tölgyessy Péter még 2008-ban azt mondta az Indexnek, hogy Horn Gyula hozta be a rendszerváltás utáni világba a szociális demagógia fegyverét, és sikerét gyorsan megirigyelte Orbán Viktor is.

A probléma az, hogy a népszerűségvesztéstől félve elodázott lépések mindig megbosszulják magukat. Hiába volt Medgyessy Péter száznapos programja, úgy elszaladt a hiány, hogy először nagyokat kellett hazudni, aztán pedig jöhettek a megszorítások. Ezekbe össze is roppant a baloldal.

A nagy trükk a Fidesznek sem sikerülhet. A nem ortodox megoldások új konfliktusokat és problémákat szültek, az eredeti gondok maradtak. (Ott tartunk, mint Gyurcsányék idején, megszorítások jönnek, megint az IMF-re várunk).

A demokrácia dilemmája

Ám hiába nyilvánvaló ez, marad a nehéz dilemma: a politikai öngyilkosságot senki sem akarja vállalni. Az Európai Bizottság most azt javasolja Magyarországnak, hogy a bankszektor kivéreztetése helyett vagyonadót (aminek legáltalánosabb formája az ingatlanadó lehet) vezessen be a kormány, és engedje piaci alapon emelkedni a gáz és a villany árát. Brüsszel tanácsa nem arról szól, hogy a pénztőke hízzon, a kisember meg szenvedjen, hanem arról, hogy ha a bankok nem adnak hitelt a magyar vállalkozóknak, akkor sosem lesz fejlődés.

De ha a 2 Ft/SMS adó 15 százalékpontot vágott a Fidesz biztos szavazóinak táborában, akkor mekkora esély van, hogy a növekedést elodázó megoldás helyett a közvetlen népnyúzást választják?