A Fradi egy átkot megtört, a hamburgi gálával viszont egy újabbat kapott a nyakába

2024-11-07T212420Z 1649593932 UP1EKB71NGI5L RTRMADP 3 SOCCER-EUR
2024.11.08. 15:06
A szerencsejátékban 18 éven felüli, sérülékenynek nem minősülő személyek vehetnek részt. A túlzásba vitt szerencsejáték függőséget okozhat.

Advertisement
A Ferencváros a Dinamo Kijev hamburgi kiütésével féltávhoz érve feljött az Európa-liga tabellájának a 14. helyére, és óriási lépést tett a tavaszi folytatás felé. A budapesti csapat olyan együtteseket előz meg négy fordulót követően, mint a Manchester United, a Roma, a Porto vagy éppen a Real Sociedad, ami mindenképpen elismerésre méltó tett, még ha nem is lesz könnyű megőrizni ezt a pozíciót a továbbiakban.

Az Anderlecht otthonában és a Tottenhamtől hazai pályán elszenvedett 2–1-es vereséget követően két sikerrel kozmetikázott a honi rekordbajnok, a Nice budapesti legyőzését követően Hamburgban 4–0-ra kiütötte a csont utolsó helyre szoruló, és a meccs nagy részében emberhátrányban játszó Dinamo Kijevet. 

Ezzel egyrészt megtörte a magyar csapatok átkát az ukrán együttessel szemben, másrészt a 23. helyről feljött a 14.-re, ami azt jelenti, hogy ha ma lenne vége a ligaszakasznak, akkor a Ferencváros a nyolcaddöntőbe jutásról szóló play-off párharcban kiemeltként hazai pályán játszhatná a visszavágót.

Kíváncsiak voltunk, hol helyezkedik el ez a siker a Ferencváros nemzetközi kupatörténelmében, és hogy a hasonló (legalább négygólos) vendégsikerek után mi jelentette a végállomást.

A hőskor sokszor kiütést hozó ütközeteit ezúttal kiszűrtük, és csak az UEFA által elismert versenysorozatok (BEK/BL, UEFA-kupa/Európa-liga, KEK, Európa-konferencialiga/Konferencialiga) összecsapásait vizsgáltuk.

A bajnokok mezőnyében csupán egy ilyen volt

A Bajnokcsapatok Európa-kupáját 1955-ben hozták létre, majd 1992-ben keresztelték át Bajnokok Ligájára, mai formájában persze már messze nem csak az aktuális aranyérmesek viaskodásáról szól, de most nem ez cikkünk apropója.

Ebben csupán egyszer, 1976 szeptemberében fordult elő legalább négygólos ferencvárosi vendégsiker, a luxemburgi AS Jeunesse d'Esch vendégeként 6–2-re győzött a magyar csapat. Érdekesség, hogy a találkozón Nyilasi Tibor, Pusztai László, Szabó Ferenc és a hazaiaknál André Zwally is duplázott, utóbbi az első félidő utolsó és a második játékrész első percében hozta vissza mínusz egyre övéit, de a vendégek újabb három találatára már nem volt válasz. Nagyon izgulni persze nem kellett, mivel előtte Nyilasiék otthon is néggyel nyertek (5–1), és összesítésben 11–3-mal mentek tovább.

A második akadály viszont a végállomást is jelentette, a nyolcaddöntőben a keletnémet Dynamo Dresden ellen itthon Onhausz Tibor gólja 1–0-s sikert ért, idegenben viszont ezúttal az ellenfél győzött néggyel, így 1–4 lett a párharc vége.

De ha már 1–4, pont ilyen eredménnyel zárult a Slovan Bratislava elleni BL-selejtezős visszavágó 2022-ben, illetve 1965-ben az IBK Keflavík otthonában volt még 1–4 a BEK-ben, ezeken kívül pedig még a magyar csapatok első BL-csoportmérkőzésén, a Grasshoppers otthonában (0–3) volt legalább háromgólos Fradi-siker.

A kupagyőztesek között is egyszer – de nem a döntős idényben

Az első tornát itt az 1960–1961-es idényben rendezték meg, akkor azonban még a Mitropa-kupa szervezőinek közreműködésével, és végül csak 1963-ban ismerték el a kezdeti kiírásokat hivatalosan is. 1972-től a győztesek nem csupán egy trófeát nyerhettek, hanem esélyt arra, hogy a BEK/BL-győztesekkel összecsapjanak az európai Szuperkupáért. Az 1999-es megszűnést követően a nemzeti kupák győztesei az UEFA-kupában (majd Európa-ligában, legújabban pedig koefficienstől függően vagy az El-ben vagy a konferencialigában) indulhattak, és a második számú sorozattá előlépő viadal győztese játszhat a BL-győztesekkel.

A BEK/BL-lel ellentétben ebben a sorozatban volt magyar finalista is, rögvest kettő, 1964-ben a Sporting CP megismételt meccsen (3:3 után 1:0) győzte le Belgiumban az MTK-t, 1975-ben pedig – ahogyan az elmúlt hetekben sokszor megénekeltük – épp a Dinamo Kijev verte 3–0-ra a Fradit.

Mégsem ebben a kiírásban (itt 4–1-es cardiffi vendégsiker volt a legnagyobb), hanem 20 évvel később jött el az egyetlen ilyen győzelem: 1994 augusztusában, az ugyancsak luxemburgi F91 Dudelange ellenében. Ugyancsak hasonlóság, hogy ezúttal is eldőlt már minden a visszavágó előtt, a hazai 6–1-es sikerre idegenben is ilyen érkezett, itthon Szekeres Tamás duplázott, mellette pedig Eugen Neagoe, Páling Zsolt, Lipcsei Péter és az ifjabbik Albert Flórián volt eredményes, idegenben pedig Lipcsei talált be kétszer, rajta kívül Lisztes Krisztián, Páling, Kenneth Christiansen és Zavadszky Gábor talált be.

A következő kör itt a CSZKA Moszvka ellen volt, Oroszországban és Budapesten is a házigazda nyert 2–1-re, így jöhettek a büntetők, amelyben a Fradi részéről mind a heten betaláltak, moszkvai oldalról viszont Szergej Kolotovkin végül rontott. A nyolcaddöntőben aztán a Porto már nagy falatnak bizonyult, idegenben 6–0-ra győzött a portugál együttes, a Fradi 2–0-s hazai sikerrel tudott kozmetikázni.

A mostani versenysorozatban kétszer is – egyszer sem a finálét hozó idényekben, és eddig még egyszer sem követte továbbjutás!

A mostani Európa-ligát 1971-ben UEFA-kupa néven vezették be, felváltva a Vásárvárosok kupáját, amit muszáj vagyunk megemlíteni, hiszen a mai napig az egyetlen nagy magyar siker ide kapcsolódik:

1965-ben a Ferencváros a Juventust Torinóban 1–0-ra legyőzve ért a csúcsra. A zöld-fehérek 1968-ban a Leeds ellen újra döntőzhettek, egy évvel később pedig az Újpest a Newcastle-lel találkozott a fináléban, de mindkétszer az angolok örülhettek.

Ahogyan a KEK esetében, itt sem a nagy menetelések között születtek a legnagyobb idegenbeli győzelmek, az UEFA-kupában 1998 júliusáig kellett egy legalább négygólos sikerre várni, de akkor aztán alaposan ki is nyílt a gólzsák: Az andorrai Principat ellen a már látott forgatókönyv ismétlődött, a hazai gála (ezúttal 6–0) után jött idegenben a következő. A szünetben Andorra la Vellában még csak 1–2 volt az eredményjelzőn, akkor azonban rákapcsoltak Kovács Béláék, és 8–1-re elpáholták a kiscsapatot, így 14–1-es összesítéssel mentek tovább.

Úgy festett, hogy az AEK Athén elleni csörte is csodás lesz, hiszen Vincze Ottó 83. percben szerzett találatával már 4–0 volt ide, de a görögök az utolsó percekben két góllal kozmetikáztak (4–2), otthon pedig a triplázó Temisztoklisz Nikolaidisz vezérletével 4–0-ra győztek, így 6–4-re megfordították a számukra már 0–4-re is alakuló párharcot.

Öt évvel később, 2003 augusztusában aztán a máltai Birkirkara otthonában az első meccsen jött az újabb kiütés, Rósa Dénes és Alekszandar Jovics duplája mellett Gera Zoltán is betalált az 5–0-s siker során, itthon az is bőven belefért, hogy Dragóner Attila 90. perces gólja jelentse az egyetlen találatot.

Itt sem volt esélytelen a továbbjutás gondolata egy körrel később, hiszen a Köbenhavn elleni hazai 1–1 után idegenben Lipcsei Péter a 84. percben előnyhöz juttatta a magyar csapatot, de Peter Nilsen ráadásban értékesített büntetőjével jöhetett a hosszabbítás, majd a tizenegyespárbaj. Ebben Gera Zoltán sikeres lövése után Marius Sasu, Lipcsei és Leandro is rontott, és bár a kapus Szűcs Lajos az ötödik körben egyenlített, az utolsó szó a házigazdáé volt (1–1, 1–1 – 11-esekkel 2–3).

Az ukrán Dinamo Kijev elleni hamburgi 4–0-s győzelem minden szempontból kiugrik a mezőnyből, hiszen messze a legnevesebb riválissal szemben, ugyanakkor gyakorlatilag semleges pályán jött össze a vendégcsapat számára a kiütés – és ne felejtsük, hogy a mérkőzés döntő részében emberelőnyben játszva.

Azt pedig csak remélni lehet, hogy a folytatás ezúttal sikeresebb lesz, mint a legutóbbi két alkalommal. A továbbjutásra azért egészen jó esély van, hiszen legközelebb a három ponttal a 28. helyen álló Malmö érkezik, aztán az egypontos és 33. PAOK otthonába látogatnak a zöld-fehérek. A tíz ponttal negyedik Eintracht Frankfurt otthonában persze a házigazda óriási favorit, a záráson az AZ (6 pont, 17.) elleni hazai ütközet viszont akár sorsdöntő is lehet.

A legújabb szériában egy nekifutásból kétszer is összejött, gála gálák hátán

A tavalyi KÍ elleni hazai BL-kudarc eredményeként a Fradi az El helyett rögvest a 2021-ben életre hívott Európa-konferencialigába (ma már konferencialiga) csúszott 2023-ban.

Bár csak ez az egy alkalom volt eddig, hogy a Fradi az új harmadik számú nemzetközi kupasorozatban részt vett, pont a váratlanul korai BL-búcsú miatt jöttek szép számmal a gálák.

A Shamrck Rovers elleni párharcban itthoni 4–0 után lett összesítésben 6–0 a vége, a máltai Hamrun Spartans ellen viszont már idegenben jött a 6–1-es kiütés, mely során Varga Barnabás triplázott, mellette pedig Mohamed Abu Fani, Kristoffer Zachariassen és Owusu volt eredményes. Ehhez képest itthon fordítani kellett a győzelemhez, ez azért meglett, így 8–2-vel ment tovább a magyar bajnok.

A play-off körben a litván Zalgiris sem jelentett kihívást, a Fradi idegenben 4–0-ra nyert (Adama Traoré duplája mellett Varga Barnabás és Alekszandar Pesics góljával), itthon pedig csak Pesics gólja hiányzott: Traoré duplájával és Varga Barna újabb büntetőjével 3–0 lett, így 7–0-s összesítéssel került főtáblára a budapesti gárda.

Ott azért már lényegesen szorosabb meccsek érkeztek, de a Fiorentinát, a Genket és a Csukaricskit felsorakoztató csoport második helyén, veretlenül így is továbbjutott a Fradi, majd a végső győztes Olympiakosz elleni play-off körrel ért véget a menetelés.

(Borítókép: A Ferencváros játékosai Kristoffer Zachariassen második gólja után ünnepelnek 2024. november 7-én a Dinamo Kijev ellen játszott mérkőzésen. Fotó: Cathrin Mueller / Reuters)