Sztárvendéglősök a nyitásról: Sváby András, Rákóczi Ferenc és Gianni mesélt az Indexnek
További FOMO cikkek
- A vidéki élet olyan kihívásokat gördített Árpa Attiláék elé, amilyenekre maguk sem számítottak
- Bódi Guszti Thaiföldről bejelentkezve köszönte meg, hogy díjat kapott Orbán Viktortól
- Delhusa Gjon megmagyarázta, hogy honnan szerzett rendőrségi igazolványt
- Váratlanul elkezdtek prédákra vadászni a mókusok
- Újabb hírek érkeztek Károly király állapotáról, folytatják a kezelését
Néhány hete elkezdődött az országban a lépcsőzetes nyitás, a beoltottak számához mérten a kormány fokozatosan enyhít a járvány miatt bevezetett korlátozásokon. Az április 25-i hévégén mérsékelték az éttermekre vonatkozó szabályozásokat: megnyithattak a teraszok, mostanra pedig már a vendéglátóhelyek belső tereiben is helyet lehet foglalni, már ha az ember rendelkezik védettségi kártyával. Az újranyitással kapcsolatban a vendéglátásban is érdekelt Sváby András, Rákóczi Ferenc és Gianni Annoni mesélt az Indexnek az elmúlt hetek tapasztalatairól.
Sváby Andrásék előnyben voltak
Az ATV műsorvezetőjének, Sváby Andrásnak a Budapesthez közeli Ürömi Hütte nevű étteremben van érdekeltsége. A tévés azt mondja, szerencsére nekik nem kellett bezárniuk a járvány alatt, átálltak kiszállításra, illetve elvitelre is tudtak vásárolni náluk a vendégek, és az étteremben dolgozó csapat is egyben maradt.
Az elmúlt egy év egyfajta csapatépítő tréningnek is felfogható. Egy embertől sem váltunk meg, jóval többre tartjuk egymást annál, mint hogy ilyesmi történjen. Mondhatnám úgy is, hogy tényleg jóban-rosszban együtt vagyunk. Most sajnos inkább a rosszban kellett, de szerencsére durva veszteségek nélkül sikerült átvészelnünk ezt az időszakot.
Annak kapcsán, hogy mit tapasztalt a terasznyitáskor, amely Budapest belvárosában fesztiválhangulatot eredményezett, a műsorvezető azt mondta, náluk nem lehetett volna olyan felvételeket csinálni, amelyek azon a hétvégén a csoportosan bulizó fiatalokról felkerültek az internetre, de így is nagyon sokan voltak.
A mi teraszunkat egyáltalán nem úgy lepték el az emberek, mint a belvárost. Örömmel, boldogan tértek vissza, így jó kis telt házzal üzemelve, de tumultus és tömegjelenetek nélkül zajlott az első szabad hétvége
– mondta a műsorvezető, hozzátéve: „Sok étteremmel szemben előnyben voltunk, mivel mi nem zártunk be a járvány alatt. Azaz nekünk nem kellett hirtelen feltöltenünk az éléskamránkat és a mélyhűtőket, vagy felfűteni újra a kemencét, hiszen nem nulláról indultunk, végig üzemben voltunk. Így maga a nyitás akkora változást nem hozott.”
Mostanra már a belső terek is megnyíltak, legalábbis azok számára, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ennek ellenére Sváby Andrásnak úgy látja, hogy a teraszok továbbra is jóval népszerűbbek.
Szigorúan betartjuk, hogy a belső terekben csak védettségi igazolvánnyal lehet tartózkodni. Ez a magunk védelmében is fontos. Hogy mennyien használják ki? Én úgy vettem észre, hiába lehet bent is helyet foglalni, a vendék szívesebben ülnek a teraszon, azok is, akiknek van kártyájuk. Az éttermünknek van egy nyitott és egy fedett terasza is, így bőven van hely nagyon sok embernek. Az az érdekes, hogy a járványtól függetlenül, még a hűvösebb, kabátos időben is inkább a szabadtéren elhelyezett asztalokat választják. Hozzáteszem, én is szívesebben ülök a teraszon.
Rákóczi Ferencnek drága volt a nyitás
A Rádió 1, illetve a Balázsék műsorvezetője, Rákóczi Ferenc az Indexnek elmondta, ők nem tudtak azonnal lépni, szükségük volt még egy kis időre ahhoz, hogy újranyissák a belvárosi Korhely éttermet, és még korántsem lehet azt mondani, hogy minden rendben van.
„Mi egy héttel később nyitottunk a határidő után, mert kevés volt a személyzet. Idő kellett ahhoz, hogy újra összeszedjük a csapatot. Néhányan visszajöttek a szakmába, akik átmenetileg máshol dolgoztak, de ők is időt kértek, nem akarták átverni a munkaadójukat. Voltak olyanok is persze, akik elhagyták a pályát, inkább szakmunkásként keresik már a kenyerüket, őket pótolni kellett” – mondta Rákóczi, aki szerint a konkurencia is rabolt egymástól, ennek pedig sokan áldozatul estek. Nekik is csak nagy nehézségek árán sikerült újranyitni.
Az újranyitás egyáltalán nem volt könnyű. Rengeteg mindent kellett kidobni, például üdítőket. Az árukészlet feltöltése sem volt egyszerű, emellett takarítani kellett, elvégezni a javításokat. Az, hogy újra nyissunk, több tíz milliós tétel volt.
A rádiós műsorvezető úgy véli, csak azok tudtak újranyitni, akiknek sikerült felépíteniük egy hazai fogyasztói bázist. Példaképp a szomszédos étteremet említette, amely külföldiekre alapozott, de miután a külföldi turizmus a járvány miatt leállt, azzal együtt a vendéglátóhely is becsődölt.
A külföldiek hiányát természetesen mi is megérezzük, de szerencsére van egy stabil magyar fogyasztói bázisunk. Kicsit viszont tartunk a nyártól, hogy a magyar vendégek közül mennyien mennek majd el Balatonhoz, a Velencei-tóhoz, és mennyivel fog csökkenni a vendégbázisunk. Reméljük a legjobbakat, mi a végsőkig kitartunk!
Gianni Annoni jóban bízik a rossz után
Gianni Annoni, aki közel két évtizede működteti a belvárosban a Trattoria Pomo D'Oro olasz éttermet, nem csodálkozik azon, hogy a teraszok nyitásának hétvégéjén olyan sok ember az utcára vonult. Neki az a tapasztalata egyébként, hogy ez a roham inkább csak a hétvégékre jellemző.
Mindenki egyfajta eufóriában volt már az első perctől, hihetetlenül nyitottak és kedvesek voltak a vendégek. Az utcákon rengetegen voltak, ami persze problémákat vet fel, de ezért senki sem hibáztatható, hiszen olyan hosszú ideig voltunk elszigetelve, és most visszakaptuk a szabadságunkat
– magyarázta Gianni Annoni, hozzátéve: „Nálunk hamar betelítődtek a helyek a teraszon, de egyfajta ültetéses rendszert alkalmaztunk, megvolt a megfelelő távolságtartás. Aztán jött a hétfő, az eső és a hideg, és visszatértünk a szokásos, normálisnak mondató hétközi hangulatra. Ez üdítően hatott, aztán jött a csütörtök és a péntek, és újrakezdődött a pörgés.”
A mesterszakács azt mondja, bár a benti tereket is megnyitották, ott nincsenek annyian, mint amennyire egy vendéglátós számítana. Ennek szerinte elsősorban az az oka, hogy egy adott társaságban mindig van valaki, akinek nincs védettségi igazolványa, ezért ülnek a teraszokra. A kiszállítást viszont továbbra is szükséges fenntartani.
Akinek nincs védettségi igazolványa, és nem akar kint ülni a hidegben, inkább rendel. Korábban azok is rendelkezésre álltak a csomagok kiszállításában, akik felszolgálóként dolgoztak, de őket már kivettük ebből a helyzetből, futárszolgálatok intézik a házhoz szállítást.
Gianni arról is beszélt, mi történt a munkaerővel a járvány alatt. Azt mondja, bár vannak, akik végleg otthagyták a szakmát, és a helyükre azóta mások érkeztek, a legtöbb dolgozója velük maradt. Szerinte érthető, hogy sokan erre az időre hazaköltöztek a családjukhoz, hiszen „nem mindenkinek engedték el a lakásbérleti díjakat”. Egy ilyen helyzet összehúzza a családokat, ám úgy gondolja, akik szeretnének visszatérni a szakmába, azok vissza is fognak, ha már elég biztonságosnak érzik a helyzetet. Hogy mikor térhet vissza minden a rendes kerékvágásba, arra annyit mondott:
Sok minden függ az oltástól, de szerintem legalább másfél-két év, még talpra áll a vendéglátás. Remélem, hogy hamar emelkedik majd az oltottak száma, aki pedig átesett a betegségen, védettséget szerez. A Balaton természetesen dübörögni fog idén, és sok munkaerőt szív majd el Budapestről.
A mesterszakács szerint attól, hogy megindult a fokozatos enyhítés, nem kell azonnal nyitni. Akiket a járvány kilátástalan helyzetbe taszított, azoknak azt tanácsolja, előbb teremtsék meg az újrainduláshoz szükséges feltételeket, és ha valamivel később, de biztonsággal vágjanak bele a nagyüzembe újra.
Aki úgy érzi, hogy nincs elég embere, nincs meg a megfelelő anyagi biztonsága, az ne nyisson. Inkább készüljön fel egy szeptemberi-októberi nyitásra, akkor rengeteg munkaerő szabadul fel a Balaton környékéről. Használja ezt az időt tanulásra, találjon ki új üzleti tervet, üzletpolitikát, akár menjen el más vendéglőbe dolgozni; sok fejlődési lehetőséget rejt ez a helyzet. Fontos, hogy pozitívok maradjunk, mert minden rossz után jön valami jó.
(Borítókép: Sváby András, Rákóczi Ferenc és Gianni Annoni. Fotó: Bődey János / Kaszás Tamás / Ajpek Orsi / Index)