A képeimet mentsétek, és bármikor újrakezdem az életem
![156958](https://kep.index.hu/1/0/2656/26566/265665/26566510_544f944a665ef22607bb1c6a64628820_wm.jpg)
További Fortepan cikkek
A nagypolgári zsidó értelmiségi családból származó Kinszki az orvosi egyetemre járt, de két év után abba kellett hagynia, mert nagyapja halála után neki kellett eltartania anyját és a húgát. Irattáros lett a Gyáriparosok Országos Szövetségében, miközben filozófiai és természettudományos írásait a Horthy-korszak számos folyóirata közölte. Fotózni fia, Gábor születésekor kezdett, életműve tizenhat év alatt született, munkaszolgálatosként be kellett szolgáltatnia fényképezőgépét. Természetfotói megjelentek például a Búvárban és a National Geographic-ben, az 1939-es Magyar Fotográfia című albumban. A húszas évekbeli reklámtáblákkal teli, zsizsegő Király utcát az is tőle ismeri, aki nem hallotta még a nevét.
Kinszki fotónegatívjait lánya, az akkor tízéves Judit egy kis bőröndben mentette át gettón, háborún. „Apa azt mondta, próbáljuk megőrizni, mert ezzel újra tudja kezdeni az életét”– mesélte a család egyetlen, ma is élő tagja. Kinszki Judit a megmenekített fényképnegatívok jelentős részét 1985-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének ajándékozta, ennek digitalizált változata a Hungaricana -n szabadon hozzáférhető. A Kinszki család képeinek egy része és a Judittal készült életútinterjú szerepel a zsidó élettörténeteket gyűjtő Centropa Alapítvány oldalán.
A Fortepan által most digitalizált képeken a Kinszki család húszas-harmincas évekbeli élete: elveszett gyerekkor, zuglói grundok és vidéki nyarak.
![Kinszki Imre édesanyja unokájával, Gáborral a húszas évek végén. Kinszki Imre sorsáról először kilenc éves korában döntött az asszimilálódott, zsidó nagypolgári Schiller család kupaktanácsa: hirtelen megözvegyült anyjával, a képen látható Paulával a Pester Lloyd-főszerkesztő nagypapához kellett költöznie. Nagyjából két évtizeddel később azonban már ellenállt a családi beavatkozásnak és 1926-ban minden tiltakozás ellenére feleségül vette a budapesti Csikágóból származó, családfenntartó gépírókisasszony Gárdonyi Ilonát. A papírrepülőn érkező irodai szerelemmel évek múltán a Schiller család is megbékült.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475724_433d0e85d39ffd429b5f35e1c7b9ec47_wm.jpg)
Kinszki Imre sorsáról először kilenc éves korában döntött az asszimilálódott, zsidó nagypolgári Schiller család kupaktanácsa: hirtelen megözvegyült anyjával, a képen látható Paulával a Pester Lloyd-főszerkesztő nagypapához kellett költöznie. Nagyjából két évtizeddel később azonban már ellenállt a családi beavatkozásnak és 1926-ban minden tiltakozás ellenére feleségül vette a budapesti Csikágóból származó, családfenntartó gépírókisasszony Gárdonyi Ilonát. A papírrepülőn érkező irodai szerelemmel évek múltán a Schiller család is megbékült.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kinszki Gábor a megszelídített imádkozó sáskával a húszas évek végén. A ma is őrzött, nagyapától kapott sok kötetes Brehm-lexikonon felnőtt Kinszki Imre orvosnak készült, de nagyapja halála után kényszerűségből irodista lett. És hobbifotós. A természetfotózásba annyira beleásta magát, hogy a harmincas években rendszeresen jelentek meg saját fotóval illusztrált cikkei a Búvárban, sőt a National Geographic-ban és az American Photography-ban is. A Róna utcai lakásban mindig volt valamilyen háziállat: tarajos gőték, elevenszülő halak, ágyneműtartóban lakó sündisznó – és megszelídített ájtatos manó. Őt egy skatulyában kirándulni is magukkal vitték, ha szabadon engedték és mindig visszajött.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475730_56cf8d5bfa68d933358ac4a8cb50d26b_wm.jpg)
A ma is őrzött, nagyapától kapott sok kötetes Brehm-lexikonon felnőtt Kinszki Imre orvosnak készült, de nagyapja halála után kényszerűségből irodista lett. És hobbifotós. A természetfotózásba annyira beleásta magát, hogy a harmincas években rendszeresen jelentek meg saját fotóval illusztrált cikkei a Búvárban, sőt a National Geographicban és az American Photographyban is. A Róna utcai lakásban mindig volt valamilyen háziállat: tarajos gőték, elevenszülő halak, ágyneműtartóban lakó sündisznó – és megszelídített ájtatos manó. Őt egy skatulyában kirándulni is magukkal vitték, szabadon engedték és mindig visszajött.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kinszki Judit a harmincas években. Kinszki Imre a természettudós Herman Ottóval barátságban lévő Schiller nagypapától kapta az első mikroszkópját, Judit az apjától. Az 1934-ben született Judit öt-hat évesen Kinszki társa volt a természetjárásban. Rengeteget kirándultak az akkor még kültelki Rákos patakhoz, tarajos gőték, madarak közé. „Mesélt a madarakról, bogarakról, növényekről, csillagokról, mindenről, imádtam. Sétáltam vele, fogta a kezemet, növényeket gyűjtöttünk. Mai napig is mindennek tudom a nevét”– idézte fel Judit.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264756/26475690_ea9e39df013fa71922bb1c1811a3aff5_wm.jpg)
Kinszki Imre a természettudós Herman Ottóval barátságban lévő Schiller nagypapától kapta az első mikroszkópját, Judit az apjától. Az 1934-ben született Judit öt-hat évesen Kinszki társa volt a természetjárásban. Rengeteget kirándultak az akkor még kültelki Rákos patakhoz. „Mesélt a madarakról, bogarakról, növényekről, csillagokról, mindenről, imádtam. Sétáltam vele, fogta a kezemet, növényeket gyűjtöttünk. Mai napig is mindennek tudom a nevét”– idézte fel Judit.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kinszki Gábor a harmincas években. Judit mindenben utánozta hat és fél évvel idősebb bátyját, aki azért is örülhetett a kishúg születésének, mert végre megszabadulhatott lányos fürtjeitől és végre fiúsra vágták a haját.. „A bátyám dolga volt mindenre megtanítani engem. Bedobott a medence közepére, én kikapálóztam, megint bedobott, és akkor lassacskán így megtanultam úszni. Ugyanez volt a korcsolyával. Bevitt középre, otthagyott, én bőgtem, ott álltam egy darabig, kicsámpáztam, megint bevitt. Egy óra múlva már vidáman kikorcsolyáztam”– mesélte Judit a Centropának adott életútinterjúban.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475708_a14685aa0dd5c06347e0e0f68deced16_wm.jpg)
Judit mindenben utánozta hat és fél évvel idősebb bátyját, aki azért is örülhetett a kishúg születésének, mert megszabadulhatott lányos fürtjeitől és végre fiúsra vágták a haját.. „A bátyám dolga volt mindenre megtanítani engem. Bedobott a medence közepére, én kikapálóztam, megint bedobott, és akkor lassacskán így megtanultam úszni. Ugyanez volt a korcsolyával. Bevitt középre, otthagyott, én bőgtem, ott álltam egy darabig, kicsámpáztam, megint bevitt. Egy óra múlva már vidáman kikorcsolyáztam”– mesélte Judit a Centropának adott életútinterjúban.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Vakáción Hévmagyarádon (ma Szlovákia). Kinszki Imre apai nagyszüleinek Ipolyság (ma Sahy, Szlovákia) mellett volt földbirtokuk. A Felvidék 1938-as visszacsatolása után többször meglátogatták a Hévmagyarádon élő unokatestvéreket. Az intéző házát megkapták egész nyárra, és bár lavórban mosakodtak, pottyantós budira jártak, szerették. Judit szerelmes volt Jancsiba, az unokatestvérébe. „Nagyon mókásnak tartottam, hogy őt is Kinszkinek hívják, engem is, és ha megkérdezik, akkor az apáink neve is ugyanaz.”](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475710_dc5a08fa1a7393c02599cfca4429f5fc_wm.jpg)
Kinszki Imre apai nagyszüleinek Ipolyság (ma Sahy, Szlovákia) mellett volt földbirtokuk. A Felvidék 1938-as visszacsatolása után többször meglátogatták a Hévmagyarádon élő unokatestvéreket. Az intéző házát megkapták egész nyárra, és bár lavórban mosakodtak, pottyantós budira jártak, szerették. Judit szerelmes volt Jancsiba, az unokatestvérébe. „Nagyon mókásnak tartottam, hogy őt is Kinszkinek hívják, engem is, és ha megkérdezik, akkor az apáink neve is ugyanaz.”
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Speciális babakocsi-árnyékoló a húszas évekből.„Mindenki azt hiszi, hogy én vagyok az a kislány a képeken. Nem, ez a bátyám”– mondja Judit. „A bátyámnak azért volt ilyen kislányos haja, mert anyukám mindenképpen egy kislányt szeretett volna. És ameddig én meg nem születtem, hajcsatokkal volt tele szegény haja.”](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475740_384f91901440aaa017ca504f7455e3e9_wm.jpg)
Speciális babakocsi-árnyékoló a húszas évekből.
„Mindenki azt hiszi, hogy én vagyok az a kislány a képeken. Nem, ez a bátyám”– mondja Judit. „A bátyámnak azért volt ilyen kislányos haja, mert anyukám mindenképpen egy kislányt szeretett volna. És ameddig én meg nem születtem, hajcsatokkal volt tele szegény haja.”
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kinszki Gábor barátjával valahol Zuglóban. A jobb oldali fiú Schleider Jóska, Judit kislánykorának másik nagy szerelme. Jóskának volt egy vetítőgépe, és azon nézték a Kinszki Imre és Gárdonyi Ilona 1926-os esküvőjén készült, azóta elveszett kisfilmet. Ilona Lakner bácsi gyerekszínházában titkárnősködött, tőle kölcsönözték a ruhákat és nyitott kocsival mentek végig a Rákóczi úton.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475704_55ee65e50aa7105041b69566331e82e7_wm.jpg)
A jobb oldali fiú Schleider Jóska, Judit kislánykorának másik nagy szerelme. Jóskának volt egy vetítőgépe, és azon nézték a Kinszki Imre és Gárdonyi Ilona 1926-os esküvőjén készült, azóta elveszett kisfilmet. Ilona Lakner bácsi gyerekszínházában titkárnősködött, tőle kölcsönözték a ruhákat és nyitott kocsival hajtottak végig a Rákóczi úton.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Gábor és Nagy Feri, a házmesterék fia a Róna utca 121. gangján. A háttérben látszó bérház a Bosnyák utca 1., ahol Gárdonyi Ilona egyik orvos bátyja lakott. Ő előlegezte le az ifjú házasoknak a Róna utcai lakást. A kétszobás második emeleti lakásból Judit születése előtt költöztek a háromszobás első emeletibe. „A képeken lehet látni, hogyan esik be a napfény és meddig lehet ellátni, úgyhogy mindig meg tudtam mondani, hogy 1934 előtt volt vagy utána”– sorolja az azonosítási pontokat Judit. ](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475700_1e379d8ed8e4e90f823bb473ffd587f4_wm.jpg)
A háttérben látszó bérház a Bosnyák utca 1., ahol Gárdonyi Ilona egyik orvos bátyja lakott. Ő előlegezte le az ifjú házasoknak a Róna utcai lakást. A kétszobás második emeleti lakásból Judit születése előtt költöztek a háromszobás első emeletibe. „A képeken lehet látni, hogyan esik be a napfény és meddig lehet ellátni, úgyhogy mindig meg tudtam mondani, hogy 1934 előtt volt vagy utána”– sorolja az azonosítási pontokat Judit.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Buborék. Zugló. Harmincas évek. Akkoriban beépítetlen telkek és bolgárkertészetek váltották egymást a környéken. „Részben proletár környék volt”, a Danuvia gépgyárban és a Diana sósborszeszt gyártó üzemben dolgozó munkások gyerekei Kinszkiékkel jártak az Angol utcai elemibe.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475718_95992d7e10a139aa385ab9bef7378358_wm.jpg)
Buborék. Zugló. Harmincas évek.
Akkoriban beépítetlen telkek és bolgárkertészetek váltották egymást a környéken. „Részben proletár környék volt”, a Danuvia gépgyárban és a Diana sósborszeszt gyártó üzemben dolgozó munkások gyerekei Kinszkiékkel jártak az Angol utcai elemibe.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Gábor és édesanyja a Róna utcai bérházban.„Megint a folyosó. Mindig az árnyék, az árnyék” – mondta Judit a képeket nézegetve.Kinszki családi fotóinak nagy része a gangon készült.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475716_d759ff6733fc1daf4f9355a873bca53b_wm.jpg)
Gábor és édesanyja a Róna utcai bérházban.
„Megint a folyosó. Mindig az árnyék, az árnyék” – mondta Judit a képeket nézegetve.Kinszki családi fotóinak nagy része a gangon készült.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kinszki Imre kisfiával, Gáborral. „Mindig így fel volt öltözve, nyakkendő, ing, és otthon házikabát. Úgy emlékszem erre.” Kinszki első fotói állítólag újszülött fiáról készültek, addig eszébe sem jutott a fényképezés. Mindenbe beletanult, otthon, a fürdőszobában hívta elő a negatívokat. Saját gépet is fejlesztett, a természettudományi nagyítóval felszerelt Kinszektát, mellyel mikroszkopikus felvételeket tudott készíteni.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475714_9abda0e2614bf7dd6bf8ecb3c9daf647_wm.jpg)
Kinszki első fotói állítólag újszülött fiáról készültek, addig eszébe sem jutott a fényképezés. Mindenbe beletanult, otthon, a fürdőszobában hívta elő a negatívokat. Saját gépet is fejlesztett, a természettudományi nagyítóval felszerelt Kinszektát, mellyel mikroszkopikus felvételeket tudott készíteni.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Gábor talán két évesen, az apjától kapott játék fényképezőgéppel. Kinszki rengeteget játszott a gyerekekkel. A játékpuska, ólomkatona, íj ki volt tiltva, de volt helyette kisvasút, saját készítésű állatos meg őslénytanos társasjáték, papírból hajtogatott és kifestett város hidakkal, házakkal, épületekkel, kupolával. Gabi papírból készített fényképezőgépet is kapott, benne rajzokkal, mintha ő fotózta volna.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475722_bb3f308b5d0bf39a7e7714eaf2312fec_wm.jpg)
Kinszki rengeteget játszott a gyerekekkel. A játékpuska, ólomkatona, íj ki volt tiltva, de volt helyette kisvasút, saját készítésű állatos meg őslénytanos társasjáték, papírból hajtogatott és kifestett város hidakkal, házakkal, épületekkel, kupolával. Gabi papírból készített fényképezőgépet is kapott, benne rajzokkal, mintha ő fotózta volna.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)![Kislányok a Róna utcai házból, jobb oldalon Kinszki Judit.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264756/26475692_69a972fd771f523ba76afec8ea98d882_wm.jpg)
![Judit Verőcén, a harmincas évek végén. A kiskáddal edző erőművész Spacz Alfréd, az egyik nagynéni férje. Éveken keresztül Nógrádverőcén vakációzott a Kinszki család, a Szilágyi nevű tanítóéktól bérelt kis faházban és óriási kertben. „Imádtunk ott lenni. Volt mindig nagy vendégség, rengetegen jöttek mindig a rokonok, imádott odajönni anyukám több testvére is, az Aranka, a Gyöngyi. Soha nem aludtak ott, jöttek-mentek. Óránként volt vonat Pestre és Pestről is.” Bächer Iván 2006-ban még megtalálta Kinszkiék nyári kisházát Verőcén az „egykori parasztházból felpolgárosított nyaralóházak” között.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264756/26475698_19e3783287d74b159912c40fff47a362_wm.jpg)
A kiskáddal edző erőművész Spacz Alfréd, az egyik nagynéni férje. Éveken keresztül Nógrádverőcén vakációzott a Kinszki család, a Szilágyi nevű tanítóéktól bérelt kis faházban és óriási kertben. „Imádtunk ott lenni. Volt mindig nagy vendégség, rengetegen jöttek mindig a rokonok, imádott odajönni anyukám több testvére is, az Aranka, a Gyöngyi. Soha nem aludtak ott, jöttek-mentek. Óránként volt vonat Pestre és Pestről is.” Bächer Iván 2006-ban még megtalálta Kinszkiék nyári kisházát Verőcén az „egykori parasztházból felpolgárosított nyaralóházak” között.
(Fotó: Kinszki Imre / FORTEPAN)
![Anya és fia egy zuglói grundon az 1920-as évek végén.](https://kep.index.hu/1/0/2647/26475/264757/26475732_a8f73ac6d8dfce021fdd15f81ad3288d_wm.jpg)
![Kinszki Judit 2019-ben. A zsidótörvények miatt a család ki akart vándorolni Új-Zélandba, és „akkor már ne cipeljük magunkkal ezt a zsidóságot” és 1939-ben áttértek a görög katolikusokhoz. Judit bátyja nagyon vallásos lett. „Anyagilag már nagyon rosszul álltunk, apukám már B-listán volt, egy szobát fűtöttünk, és a bátyám ott imádkozott mindig a jéghideg szobában. Anyukám mondta mindig, hogy őrült ez a gyerek, apukám annyira szépen, toleranciával azt mondta: hagyd békén, neki kell valami, ahova menekül.” A kivándorlásból nem lett semmi. Kinszki Gábor Buchenwaldban fagyott halálra, Kinszki Imre a Sachsenhausen felé tartó menetben tűnt el. Judit és az édesanyja a gettóban élte túl a háborút. A művészettörténésznek készülő Judit végül az ötvenes években angol-magyar szakon végzett az egyetemen. Ma, nyolcvanöt évesen drámapedagógiát tanít.](https://kep.index.hu/1/0/2649/26494/264943/26494386_2673a36bcaaf1b32c02f196094ab803b_wm.jpg)
A zsidótörvények miatt a család ki akart vándorolni Új-Zélandba, és „akkor már ne cipeljük magunkkal ezt a zsidóságot” és 1939-ben áttértek a görög katolikusokhoz. Judit bátyja nagyon vallásos lett. „Anyagilag már nagyon rosszul álltunk, apukám már B-listán volt, egy szobát fűtöttünk, és a bátyám ott imádkozott mindig a jéghideg szobában. Anyukám mondta mindig, hogy őrült ez a gyerek, apukám annyira szépen, toleranciával azt mondta: hagyd békén, neki kell valami, ahova menekül.” A kivándorlásból nem lett semmi. Kinszki Gábor Buchenwaldban fagyott halálra, Kinszki Imre a Sachsenhausen felé tartó menetben tűnt el. Judit és az édesanyja a gettóban élte túl a háborút. A művészettörténésznek készülő Judit végül az ötvenes években angol-magyar szakon végzett az egyetemen. Ma, nyolcvanöt évesen drámapedagógiát tanít.
(Fotó: Bődey János / Index)
Rovataink a Facebookon