Ez a mi Zalánk – ahogy Schlemmer és Morandini látta

További Fortepan cikkek
Lehetne párezer fotónk molnárokról, kovácsokról, vasutasokról, cselédekről vagy napszámosokról. Azokról, akik életükben egyetlen fényképet sem készítettek, és legtöbbükről egyetlen fénykép sem készült. Lehetnének képeink az ormánsági aprófalvakról, a kunsági tanyavilágról, településekről, ahol a hatvanas évekig nem hogy fényképezőgép, de áram, köves út vagy iskola sem volt.
Ha valaki életében először látja a Fortepant, a keresőbe nagy valószínűséggel a születési helyét fogja beírni. Egy szót, ami gyerekkorában a teljes világot jelentette, Ambrózfalvát, Kiskőszeget, Darázst. És nekünk egyetlen képünk sincs róla.
Az Index Mi Vidékünk projektje egy kísérlet nekünk is. Keressük azokat a vidéki helytörténeti gyűjteményeket, múzeumokat, levéltárakat, ahol feltáratlan fotóhagyatékokat őriznek. Üvegnegatívokat, vagy ismeretlen szerzőjű síkfilmeket. Egy patikus, lelkész, vagy gazdálkodó fotóit a településről és lakóiról, vagy csak a szőlőhegyről, szikesről, országútról. Szívesen vállalkoznánk ezeknek a kisebb-nagyobb hagyatékoknak a digitalizálására és megosztására. Amit itt látnak, az az első példa: pár kocka a Göcseji Múzeum üvegnegatív-gyűjteményéből, Morandini Tamás olasz származású zalaegerszegi építész és veje, dr. Schlemmer József fotóiból. A teljesebb anyag heteken belül a Fortepanon is látható lesz.
Köszönjük a kollégák önzetlenségét és fantasztikus képleírásait! Folytassuk.

Zalaegerszeg, Jákum utca, 1906. Az építész Morandini Tamás saját háza, az udvar felől fényképezve.
A 19. század második felében sokan vándoroltak ki Észak-Olaszországból, és közülük nem mindenki a tengeren túlra, hanem a kiegyezés után vasút- és más nagyobb építkezésekkel csábító Osztrák-Magyar Monarchiába. A Gemonából származó Morandini család építész, építőmester tagjai Zala megyét választották. Vállalkozói, tervezői pályafutásuk emlékét ma is álló középületek, római katolikus és evangélikus templomok, zsinagóga, egykori városháza, kórházak, laktanyák, lakóházak őrzik a történelmi Zala megyében, Somogyban és Horvátországban.
(Fotó: FORTEPAN)
Az 1869-ben Gemonában Tommasoként anyakönyvezett Morandini Tamás Zürichben szerzett építész diplomát. Rövid ideig Nagykanizsán dolgozott, majd 1895-ben Zalaegerszegre költözött és élt 1921-es haláláig. Nagybátyjaival, a Csáktornyára (ma Horvátország) települt, téglagyártulajdonos Bálinttal és nagykanizsai székhelyű Románnal évtizedekig együtt dolgoztak az építőiparban. Morandini Tamás a dualizmus asszimilálódott, sikeres vállalkozója lett. 1900-ban lemondott olasz állampolgárságáról („szaporodik a magyar” – kommentálta akkor a helyi sajtó). Naplóját németül írta, magánleveleit a magyart és a németet keverve, a számlákat és a hivatalos iratokat viszont csakis magyarul.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
A nagy háborúban a majdnem ötvenéves, olasz születésű Morandinit az olasz frontra vezényelték egy építész század vezetőjeként. Az Assa-völgyében, Ghertelében és Mandriellében felügyelte a Monarchia hadseregének szállítási útvonalán folyó munkálatokat. Nemcsak fényképeit, hanem családjának írt leveleit és kockás füzetbe jegyzett naplóját (benne minden egyes szállásának méreteivel) is őrzi a Göcseji Múzeum. „Végtelen sajnálattal hallottam, hogy a mieink és a német csapatok megszállták Gemonát. Hogy nézhet ki most az én kis szülővárosom. Sírni tudnék erre a szörnyű hírre” – áll egy 1917-es bejegyzésben.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)![Pinetának nevezett építmény az olasz fronton, 1917. „Ma volt az első mise az erre feldíszített pinetában. A pineta kerek, sátorszerű építmény. […] Még az olaszok építették ezeket, és talán tízet meghagytak. Így aztán az egyik pineta a templom, van két katolikus pap is”– tudjuk meg Morandini naplójából.](https://kep.index.hu/1/0/2665/26656/266569/26656982_28a4f766cda9eb7f0a9f6d12ea95f0fc_wm.jpg)
„Ma volt az első mise az erre feldíszített pinetában. A pineta kerek, sátorszerű építmény. […] Még az olaszok építették ezeket, és talán tízet meghagytak. Így aztán az egyik pineta a templom, van két katolikus pap is”– tudjuk meg Morandini naplójából.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
A zalaegerszegi születésű dr. Schlemmer József (elöl) az orvosi egyetem elvégzését követően a budapesti Szentkirály utcai II. számú belklinikán dolgozott, a felvétel róla és kollégájáról készült 1920 körül. Schlemmer József lett Morandini Tamás veje, Mária nevű lányának férje. 1927 és 1968 között a zalaegerszegi kórházban dolgozott röntgen főorvosként. Fiúk, a szintén röntgen orvos és lelkes fényképész, a 2018-ban elhunyt Tamás adományozta a családi hagyatékot a múzeumnak.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
Dr. Schlemmer József orvos munkatársai a pesti klinikán, ahol az egyetem befejezését követően pályáját kezdte, 1920 körül.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)

Morandini 1895-ban vette feleségül a kanizsai Weber Máriát (1873-1944), egy német származású vaspálya-gépész mozdonyvezető lányát. A nagykanizsai esküvőt velencei nászút követte, majd Zalaegerszegre költöztek. A város egyik legrégebbi utcájában, a Jákum utcában vásároltak meg egy telket két házzal és a hozzájuk tartozó hatalmas kerttel. 1897-ben itt született Mária, 1900-ban Kornél, 1902-ben Eleonóra és 1903-ban Jolanda, a három lány az olasz királyi családban használt neveket kapott.
(Fotó: FORTEPAN)
Morandini Tamás építész és építési vállalkozó (ül középen) és munkatársai. A kép a Gerei Ernő által tervezett zalaegerszegi evangélikus templom kivitelezése során készült.
Áll balról Missoni Bernardino olasz építésvezető, mellette Barkó József építésvezető, a harmadik Horváth Ferenc cementkészítő, építési vállalkozó.
E lemez eredeti nagyítása 2015-ben került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe a Pais családtól, akik egy udvarban éltek a cementöntő vállalkozóval. A képet Morandini Tamás építész küldte újévi köszöntésül, a következő felirattal: „Tekintetes Horváth Ferencz úrnak Zala-Egerszeg, Bottfy-utcza."
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)


Morandini Tamás 1904-ben az egerszegi zsinagóga felépítése után kapott összegből a régi helyett új házat tervezett és épített a Jákum utcában. A kor minden kényelmével ellátott hatalmas házat a lebontottak helyén húzták fel, a két szűk telket összenyitották. A helyi védettség alatti Morandini-ház még áll, kovácsoltvas kapuzatán ma is ott az építtető MT monogramja. Morandini Tamásné élete végéig itt lakott, később Mária lánya és annak férje is. Morandini Kornél hivatásos katonatisztként esett el a második világháborúban. Eleonóra egy katonatiszt felesége lett, az ötvenes években tragikusan alakult az életük. Jolanda a híres egerszegi tanárhoz, Izsák Imre Gyulához ment férjhez.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
Schlemmer József baráti társasága az I. világháború idején, amikor az ideiglenes katonai szanatóriumban ápolták Badacsonyban.
Schlemmer József 1914-ben kezdte meg katonai szolgálatát, 1915-ben tüdőbaja miatt került a katonai szanatóriummá alakított badacsonyi Hableány szállóba.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)

A Schlemmer család rokonsága: Tóth Károly kádármester és családja a házuk udvarán Zalaszentgróton.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
Schlemmer József egy munkára kirendelt orosz hadifogoly társaságában az Egerszeg-hegyen.
A Zalaegerszeg melletti Pózva község határában 1915-ben kezdte meg a Grósz és Fuchs cég (amelyben akkor Morandini Tamás is dolgozott) egy húszezer fős hadifogolytábor építését. A táborba először orosz, majd szerb, román és olasz foglyok kerültek. A hadifoglyokat szigorú szabályok betartása mellett kérvényezni lehetett munkaerőnek, gazdasági munkára vagy kereskedők, iparosok mellé segédmunkára. A kommünt követően a hely internálótáborként működött 1924-ig, majd tüdőszanatórium lett. Az utolsó barakkot a hatvanas években bontották le.
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
![Zalai dombok szőlőültetvénnyel, távolban az egerszeghegyi kápolna és temetője, Ebergény felől fotózva. Morandini Tamás 1906 körül saját tervei szerint alpesi stílusú nyaralót épített Egerszeg-hegyen, mert már akkor is úgy volt, hogy itt mindenkinek hegye van, nem ám telke. Amikor Morandini 1910-ben a lendvai esernyőgyár építése után csaknem tönkrement, a kétszobás nyaralót és városi bérházait el kellett adnia – csak a Jákum utcai házat sikerült megtartania. Ezután az egerszegi Fuchs és Grósz építésziroda alkalmazottja lett. 1921-ben halt meg, Zalaegerszeg jeles polgáraként. Csaknem harminc éves pályafutása alatt Morandini Tamás kivitelezője volt például a csendőrlaktanyának (ma lakóház), a zsinagógának (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem), az evangélikus templomnak, a polgári leányiskolának (ma Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola), több városképet máig is meghatározó lakó- és üzletházat tervezett a késő eklektika stílusában.
Halálakor így írt a Zalamegyei Ujság: „családja épen a szombat esti vonattal érkező Tormay Cecilia fogadására megjelent küldöttségben vett részt, mialatt Morandini Tamás műszaki irodájában, baráti körben szórakozott, s ott hirtelen rosszullét fogta el és pillanatok alatt meghalt. A lesújtó hírt családja a vasútállomáson tudta meg. […] Morandini Tamás egyike volt Zalaegerszeg legnépszerűbb polgárainak, […] s egyben messze vidéken – idegen vármegyékben is – keresett építész, elismert szaktekintély. Közéleti működését igazi magyar érzése irányította.”](https://kep.index.hu/1/0/2665/26656/266569/26656988_2f1968dc62685ed8ffc98b9c228bed60_wm.jpg)
Morandini Tamás 1906 körül saját tervei szerint alpesi stílusú nyaralót épített Egerszeg-hegyen, mert már akkor is úgy volt, hogy itt mindenkinek hegye van, nem ám telke. Amikor Morandini 1910-ben a lendvai esernyőgyár építése után csaknem tönkrement, a kétszobás nyaralót és városi bérházait el kellett adnia – csak a Jákum utcai házat sikerült megtartania. Ezután az egerszegi Fuchs és Grósz építésziroda alkalmazottja lett. 1921-ben halt meg, Zalaegerszeg jeles polgáraként. Csaknem harminc éves pályafutása alatt Morandini Tamás kivitelezője volt például a csendőrlaktanyának (ma lakóház), a zsinagógának (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem), az evangélikus templomnak, a polgári leányiskolának (ma Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola), több városképet máig is meghatározó lakó- és üzletházat tervezett a késő eklektika stílusában. Halálakor így írt a Zalamegyei Ujság: „családja épen a szombat esti vonattal érkező Tormay Cecilia fogadására megjelent küldöttségben vett részt, mialatt Morandini Tamás műszaki irodájában, baráti körben szórakozott, s ott hirtelen rosszullét fogta el és pillanatok alatt meghalt. A lesújtó hírt családja a vasútállomáson tudta meg. […] Morandini Tamás egyike volt Zalaegerszeg legnépszerűbb polgárainak, […] s egyben messze vidéken – idegen vármegyékben is – keresett építész, elismert szaktekintély. Közéleti működését igazi magyar érzése irányította.”
(Fotó: Morandini-Schlemmer hagyaték / FORTEPAN)
A Göcseji Múzeum digitalizálásban résztvevő csapata: Dömötör Andrea, Béres Katalin, Megyeri Anna, Horváth Lilla, Hajós Bálint. Aki ül: Kaján Imre igazgató.
(Fotó: Bődey János / Index)Az 1950-ben létrejött Göcseji Múzeum késői alapítású, viszonylag kicsi műtárgyállományú múzeum, azonban az elsők között van az általuk őrzött anyag digitalizálásában és mindenki számára elérhetővé tételében. Húsz évig a néprajzos dr. Szentmihályi Imre vezette az intézményt. A Hungaricana-n szabadon böngészhető az általa készített több ezer fotó, melyek nagyobb része az akkor még hagyományos göcseji faluképet, a népi építészet azóta elpusztult emlékeit örökíti meg. A múzeum Történeti Gyűjteményén belül kezelik az eredeti forrásértékű képek gyűjteményét, a közel ötezer kép 2004 óta érhető el egy intézményen belüli, jól kereshető adatbázisban. A Fortepan megkeresésére rögtön igent mondtak, mert ahogy a múzeumot vezető Kaján Imre mondta, ők a digitalizálásban, az értékek nyilvános megosztásában hisznek és abban, hogy sokszor fotókon keresztül lehet a legjobban elmesélni egy történetet. Az évek során rendezett kiállításokkal és az ahhoz kapcsolódó tárgygyűjtésekkel sikerült elérni, hogy egyre többen keresik meg a múzeumot régi fotókkal is. A Göcseji Múzeum épülete most felújítás alatt áll, a tervek szerint két év múlva költözhetnek vissza, addig is új várostörténeti kiállítást készítenek elő, és ők viszik el a múzeumot, például iskolai múzeumpedagógiai foglalkozások keretében, a diákokhoz, érdeklődőkhöz.
Borítókép: A babakocsiban Morandini Tamás unokája, az 1929-ben született Schlemmer Tamás és tejtestvére.
Külön köszönet Megyeri Annának a fotókhoz tartozó adatokért, történetekért, képaláírásokért és Béres Katalinnak a beszélgetésért. A Morandini építészcsaládról szól Megyeri Anna A földre építek, az égben bízom című könyve (2010).
Rovataink a Facebookon