Ez a mi Vasunk – ahogy egy mezei ügyvéd látta

172432
A Fortepan hagyományosan urbánus fotóarchívuma az Index Mi Vidékünk projektje keretében nemrég a vidéki Magyarország néhányszáz kockájával gyarapodott. Morandini Tamás olasz származású zalaegerszegi építész és veje, dr. Schlemmer József a Göcseji Múzeum üvegnegatív-gyűjteményéből digitalizált fotói után jöjjön most egy Zalába elszármazott anyag: a szarvaskendi dr. Tóth László vasi fotói a harmincas évekből.

A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.

A fényképek készítője, dr. Tóth István 1912-ben született a Vas megyei Kemenesmihályfán, de aztán a Körmendhez közeli Szarvaskenden élt négy testvérével a családi birtokon. A régi helyi birtokosnak számító Tóthék nem az akkoriban nagyjából hétszáz lelkes kisközségben laktak, hanem a közeli 250 holdas, szántót, erdőt, legelőt és gyümölcsöst magában foglaló majorban. Dr. Tóth László fiatalkorában lelkes amatőr fotográfus volt, fotói sok más tárggyal együtt halála után kerültek a Göcseji Múzeumba.

Az ajándékozó özvegy, Klosovszky Éva így mesélt férjéről: „Szeretett fényképezni, szerette a virágokat, a tájat. Ötéves korától járt elemibe, Körmendre, a szülei bevitték. A kőszegi bencéseknél 1929-ben érettségizett, amikor én születtem. Pécsre járt a jogi egyetemre. Mezei jogász volt, csak vizsgázni ment, egyébként otthon segített a gazdaságban. Diplomát az 1930-as években szerzett, amikor volt a válság.” Előbb Körmenden dolgozott, majd Szombathelyen a Pénzügyi Igazgatóságnál. 1949-ben nősült másodszor, a szegről-végről rokon zalaegerszegi Klosovszky Évát vette feleségül, aki gyerekkorában többször nyaralt a szarvaskendi majorban. A Tóth-birtokokat a második világháború után elvették, a szombathelyi munkahely megszűnt. 1951-ben a házaspár Zalaegerszegre költözött, a Morandini-Schlemmer-hagyatékból már ismert Jákum utcába. Dr. Tóth István 2005-ben halt meg.

A Fortepan által digitalizált képeken cigánytábor, folyópart, falusi élet, régi nyarak és szénaillat.

Ismét külön köszönet Megyeri Annának, a Göcseji Múzeum muzeológusának és Lengvári Istvánnak az adatközlésekért. Ha ön felismert valakit a fotókon vagy többet tud a képeken szereplőkről, írjon nekünk vagy a megyeri@zmmi.hu címre.