Kiszáll az állam a Budapest Airportból

Az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését, ezt a kormány június 9-re datált határozatában hagyta jóvá, amely a Magyar Közlöny 61. számában (pdf) jelent meg. A kabinet ezzel lényegében lezárja a 2005-ben kezdett privatizációt – ami akkor rekordárat, 464 milliárd forintot hozott a költségvetésnek –, holott Fellegi Tamás, az állami vagyonért is felelős fejlesztési miniszter – aki minisztériumának sajtóosztálya csütörtök napközben egyszerű sajtóértesülésnek nevezte, és nem kommentálta a BA tulajdonosváltását – nemrég még azt mondta, hogy Magyarországon véget ért a privatizáció időszaka.

A kormány a határozat szerint jóváhagyta a Budapest Airport Zrt.-ben lévő állami részvénycsomagra vonatkozó eladási opció lehívását, és az állami vagyonról szóló törvény alapján hozzájárul a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítéshez. A részvénycsomag eladásáról a nemzeti fejlesztési miniszternek kell gondoskodnia a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. útján, azonnali határidővel – derül ki a határozatból, amely a közzétételét követő napon, vagyis június 10-én, pénteken lép hatályba.

A kormányhatározatból az nem derül ki, hogy ki lesz a reptér új tulajdonosa, és az sem, hogy mennyiért adja el az állam Ferihegy maradékát. Mivel a 2005-ös privatizációs szerződés csak elvileg nyilvános – a nemzeti vagyonkezelőtől kapott tájékoztatás szerint az országos levéltárban megtalálható egy példánya, azonban például online nem lelhető fel –, nem lehet tudni, hogy például a jelenlegi többségi tulajdonosnak van-e elővételi joga, ha igen, milyen áron érvényesítheti azt.

Komoly árbevételt a piaci elvek szerint nem lehet várni. A cég tavalyi mérlegadataiból kiderül: 90 millió euró (25 milliárd forint) adózás és amortizáció előtti eredményt ért el a vállalat. Egy névtelenséget kérő elemző szerint erre egy tízes szorzót lehet rátenni, tehát durván 250 milliárd forintot érhet most a reptér. Az államnak kisebbségi, 25 százalék plusz egy szavazatos részesedése van a cégben, ez a tény is csökkenti a részvénycsomag értékét.

A kormányhatározat igencsak meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a kormányhoz, és különösen a fejlesztési tárcához közelálló Heti Válasz épp a június 9-én megjelent számában írt arról: elképzelhető, hogy az állam visszavásárolja a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportot. Ez illeszkedett is volna a kormányzatnak abba a kommunikációja, hogy stratégiai területeket és ágazatokat állami irányítás alatt szeretnének látni (ezt az érvelést legutóbb a Mol-visszavásárlás kapcsán hallhattuk).

Ez az üzlet ugyanakkor az Indexnek nyilatkozó elemzők és a reptérüzemeltető elmúlt évekbeli gazdálkodási adatai szerint korántsem lett volna jó üzlet, a cég nagyon eladósodott, miközben a légiiparban a magas kerozinárak miatt visszaesés várható. Bizonytalan a reptér forgalmának negyven százalékát adó, tartósan veszteséges Malév jövője is (az EU 80-100 milliárdos állami támogatását tartja aggályosnak).

Ez alapján az állami részesedés eladása sokkal jobb ötletnek tűnik, bár a Fidesz politikusai az elmúlt években inkább a visszavásárlásról beszéltek, és kritizálták a privatizálást. A párt 2005 nyarán azt közölte: "határozottan tiltakozik a Budapest Airport Rt. privatizáció ellen, hiszen a Gyurcsány-kormány egy jól működő, dinamikusan fejlődő, a magyar állam, így a magyar emberek számára hasznot termelő céget akar elkótyavetyélni".

A Heti Válasz arról is írt: kínai cégek jelenhetnek meg a BA-ban, mert a budapesti repülőtér Pekingnek is fontos lehet. A lap szerint a kínaiak már bejelentkeztek a ferihegyi gyorsvasút építésére, és a Malév sorsáról folyó korábbi találgatások szerint készen állnak beszállni a tavaly tavasz óta ismét állami többségi tulajdonú légitársaságba (sőt, az iparági pletykák arról szólnak, hogy Moszkva éppen a lehetséges kínai tulajdonszerzés miatt fékezi a légitársaság sorsáról szóló magyar-orosz megállapodást).

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!