A nyitás után nem sokkal a 30 vezető ipari vállalat DJIA mutatója 1,00 százalékos, az S&P-500 1,08 százalékos, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,75 százalékos mínuszban állt. A pénzpiacok pénteken Ben Bernanke Fed-elnök éves Jackson Hole-i beszédét várják, amely közép-európai idő szerint 16 órakor kezdődik. Elemzők szerint Bernanke újabb gazdaságösztönző intézkedéseket jelenthet be, ráadásul a piacon sokan a mennyiségi enyhítési program folytatását látnák legszívesebben. Csütörtökön a DJIA 170,81 ponttal, azaz 1,51 százalékkal 11 149,90 pontra gyengült. Az S&P 500 18,34 ponttal, azaz 1,56 százalékkal 11 159,26 pontra csökkent. A Nasdaq Composite 48,06 ponttal, 1,95 százalékkal gyengült és 2 419,63 ponton zárt.
A frankkal és az euróval szemben is gyorsan gyengült 9 óra után a forint, egy svájci frank a reggeli 240 körüli szint után már 243,05 forintot, egy euró pedig 273,98 forintot is ért, a gyengülés azonban mindkét esetben megtorpant az elmúlt percekben.
Egyre több elemző nevezi bizalmi válságnak az utóbbi hetekben elindult folyamatot. A gyenge makrogazdasági adatok és a kritikus szintekre emelkedett államadósság-teher miatt elpárolgott a világgazdasági kibontakozásba vetett hit, és felerősödött a félelem attól, hogy újabb recesszió következik. Nyugat-Európában a kereskedők szerint fekete péntek jöhet. (MTI)
Az eladók nyomása jellemzi a pénteki tőzsdei kereskedést az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője szerint a csütörtöki amerikai esés legfőbb oka az amerikai jegybanki funkciót betöltő Fed philadelphiai részlegének augusztusi mínusz 30,7 pontos mutatója volt, ami 2009 márciusa óta a legalacsonyabb szintre zuhant. Az elemző szerint ez a recesszió közelségét jelzi. Gabler Gergely úgy látja a BÉT mínuszban kezd és ezen az OTP jó második negyedéves eredménye sem segít, mivel az a múltról szól, és most mindenki a sötét jövőt látja. Délutánra ugyanakkor enyhülhet a nyomás - vélte az elemző.
Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a CNN-t idézi, amely a világ tőzsdéiről tudósítva "háborús övezetet" említ. A ma reggeli vártnál jobb OTP eredmény "nagyon rosszkor jött", a mostani pesszimista hangulatban ezt senki sem fogja észrevenni - tette hozzá. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 180,59 pontos csökkenéssel, 17.923,01 ponton, 1 százalékos mínuszban nyitott pénteken, majd rögtön bele is fogott a további esésbe, most éppen 1,6 százalékos mínusznál jár.
Gyengüléssel nyitottak pénteken az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. A londoni FTSE-100 0,30 százalékos csökkenéssel, Frankfurtban a DAX 0,41 százalékos gyengüléssel, a párizsi CAC-40 index pedig 0,37 százalékos visszaeséssel indított.
Pénteken az ázsiai és az ausztráliai tőzsdéken is folytatódott az előző nap Európában és Amerikában elindult gyengülés, egyes piacokon évek óta nem látott mértékben csökkentek a mutatók. A szöuli Kospi index 6,2 százalékkal gyengült, amire 2008 novembere, a világgazdasági válság elmélyülése óta nem volt példa. Tokióban, a térség legnagyobb piacán a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 2,5 százalékkal 8.719,25 pontra esett.
Gyengültek a kínai mutatók is, a hongkongi Hang Seng 2,7 százalékkal, a sanghaji összetett index - a Shanghai Composite - 1,7 százalékkal esett. Az indiai Mumbaiban a Sensex 2,1 százalékkal csökkent, és estek az ausztráliai és új-zélandi vezető tőzsdemutatók is. (MTI)
A forint árfolyama csütörtökön a nemzetközi pénzügyi piacokon ismét rendkívül borússá vált hangulatban gyengült, a svájci frank egy nap alatt 10 forintot - 234 forintról 244 forintra - drágult. Péntek reggelre nem változott érdemben a helyzet.
A svájci frankot péntek reggel 7 órakor 240,22 forinton jegyezték. Csütörtök este 241,34 forinton, csütörtök reggel 234,39 forint volt egy svájci frank. Az euró 273,01 forint volt pénteken 7 órakor. Csütörtök este 273,24 forint, reggel 269,99 forint volt az euró. Az amerikai dollár 190,88 forinton állt péntek reggel. Csütörtök este 190,83 forint, míg csütörtök reggel 187,92 forint volt a dollár. (MTI)
Finnország példáját követve pénzügyi biztosítékot kérne Görögországtól az újabb mentőakcióban való részvételért cserébe Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is. Athén ugyanakkor jelezte: nem tárgyalnak más euróövezeti országokkal a finnhez hasonló megoldásról.
Szerbia 1 milliárd eurós elővigyázatossági hitelszerződést szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - közölte Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes. Az illetékes azelőtt beszélt erről, hogy csütörtöktől két héten át Belgrádban tárgyal az IMF küldöttsége az új hitelről. Szerbia két éve kötött 3 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodást a IMF-fel, ami idén áprilisban futott ki. Szerbia cserébe egyebek között azt vállalta, hogy idén három százalékkal nő a hazai össztermék (GDP). Az idei első három hónapban a szerb gazdaság 3,4 százalékkal bővült éves szinten, a második negyedévben - nem végleges adat szerint - a növekedés 2,2 százalékra lassult. (MTI)
Gyenge növekedés várható a második félévben az Egyesült Államok gazdaságában, újabb recessziótól azonban nem kell tartani a Conference Board gazdaságkutató intézet csütörtökön megjelent felmérése szerint. Az intézet összetett konjunktúramutatója (Leading Economic Index - LEI) 0,5 százalékkal 115,8 pontra emelkedett júliusban. Elemzők 0,2 százalékos javulást vártak. A következő 3-6 hónapban várható folyamatokat jelző index májusban és júniusban is javult, de még így is arra utal, hogy a gazdaság nem bővül eléggé ahhoz, hogy érdemben csökkenjen a munkanélküliség. Az amerikai GDP az idei első félévben a legcsekélyebb mértékben bővült 2009 tavasza óta, amikor hivatalosan véget ért a legutóbbi recesszió. A lassulás miatt felerősödtek a félelmek attól, hogy dupla mélypontú lehet a válság. A LEI lassú javulása arra utal, hogy elkerülhető az újabb lejtmenet, a munkaerőpiacon viszont nem oldódik a feszültség. Legkevesebb 2,5-3 százalékos GDP-növekedés szükséges ahhoz, hogy stabilizálódjon a munkanélküliségi ráta - mondta Mark Zandi, a Moody's vezető elemzője.
A nyugat-európai értéktőzsdék csütörtökön visszatértek a múlt hét nagy részét és az előző hetet jellemző meredek lejtőre. A kereskedés utolsó percében a londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 4,61 százalékkal, a frankfurti DAX-30 6,02 százalékkal, a párizsi CAC-40 5,55 százalékkal volt a szerdai záró alatt.
Kicsit összeszedve magát a délutáni zuhanás után 18.103,60 ponton, 2,83 százalékos mínuszban zárt a budapesti részvényindex.
A "feltörekvő" Dagong kínai hitelminősítő stabilról negatívra változtatta Lengyelország szuverén adósbesorolásának kilátását a következő két-három évre vonatkozóan. Magán a zlotyban és devizában jegyzett adósbesoroláson nem változtatott, ezekre változatlanul az A és A mínusz osztályzatot tartja érvényben. A hitelminősítő indoklása szerint Lengyelországban romlik a külföldi befektetések szerkezete, túlsúlyban vannak a rövid távú tőkebefektetések, növekszik az államadósság. (MTI)
Úgy tűnik egyelőre elérte a mélypontját a tőzsdeindexek zuhanása, az összes fő európai és amerikai index emelkedni kezdett, és a forint is erősödésnek indult.
A gyenge nyitás után gyakoraltilag nyílegyenes zuhanásba kezdetek az amerikai indexek, a Dow Jones 3,93, a Nasdaq pedig 4,69 százalékos mínuszban van. A Dow Jones indexben nincs olyan részvény, aminek az árfolyama javulni tudott volna a tegnapi záróértékhez képest.
Hatalmasat, 33 százalékot ugrott a részvénypiaci volatilitást mérő VIX index, jelenleg 42 ponton tartózkodik.(portfolio.hu)
Az összes vezető európai index zuhanásba fordult a rossz hírek hatására, a londoni FTSE már 4,88, a német Dax 6,18, a francia Cac 40 pedig 5,45 százalékos mínuszban jár.
Totálisan elromlott a hangulat az amerikai feldolgozóiparban: a Philadelphiai Fed feldolgozóipari beszerzési menedzser indexének értéke egyetlen hónap alatt 3,2 pontról -30,7 pontra (két és féléves mélypontra esett). A konszenzus 1,0 pont volt, így órási a meglepetés. (Portfolio.hu)
Akkora mínuszt mutat a frankfurti tőzsde, hogy ha így zárna a német piac, akkor a mai lenne pontban az ötödik, százalékban pedig tizenötödik legnagyobb esés lenne a DAX-ban. (Portfolio.hu)
Soros György szerint az euróválság veszélyesebb, mint az amerikai adósságválság. Fontos lenne a közös eurókötvény, meg kellene teremteni az Igaz Európaiak mozgalmait, és a válság idején nagyobb áldozatokat kellene vállalniuk a gazdagoknak.
Hatalmas zuhanásba váltottak a piacok csütörtök délután. A BUX 17 900 pont alá esett, ami több mint 700 pontos mínusz, az OTP 4000 forint alatt van, a svájci frank 243 forint fölé, az euró 274 forint drágult.
Nagy indexveszteséggel indult a kereskedés csütörtökön az amerikai értékpapír piacokon. New Yorkban a DJIA-30 index a kereskedés kezdetén 1,63 százalékos, a S&P-500 index 1,34 százalékos, a Nasdaq Composite index 3,02 százalékos veszteségben állt. Az amerikai tőzsdék nyitásakor az európai tőzsdeindexek 4-5 százalékos veszteségben jártak.
A Fed texasi irodájának vezetője szerint a monetáris politika nem tehet semmit az amerikai gazdaság élénkítésére érdekében, a plafonválság gyenge kezelése okozta bizonytalanságot a washingtoni politikusoknak kell eloszlatniuk.
Richard Fisher úgy véli, a jegybanknak a tőzsdék zuhanása ellenére nem kellene enyhítenie monetáris politikáját, az ebbe az irányba tett lépést a piac Bernanke-lökésnek értelmezné, azaz úgy vélné, hogy a Fed magányos kísérlete a belső hajtóerők híján vergődő gazdaság élénkítésére.
Tovább gyengült a forint, a svájci frank már 239,51, az euró pedig 272,52 forintnál jár. Reggel még mindkét devizával szemben sokkal jobban tartotta magát a forint, a napi rekord a frankkal szemben 234,48, az euróval szemben pedig 269,63 forintnál volt.
A régiós valutákhoz képest gyorsabban gyengül a forint, míg a lengyel zloty 0,61, a cseh korona pedig 0,11 százalékot gyengült az euróval szemben, addig a forint esetében ez az érték 1,06 százalék.
Nagyobb eséssel fogadták a tőzsdék a várakozásoknál rosszabb amerikai inflációs és munkanélküliségi adatokat. Az S&P Future a közzététel előtti 1166 pontról hirtelen 5 pontot esett, de az OTP árfolyama is 4100 forintig zuhant hirtelen, majd innen visszapattant.
A két héttel ezelőtt közölt gyorstájékoztatónak megfelelően közel 1500 milliárd forintos hiány keletkezett az első hét hónapban az államháztartásban (önkormányzatok nélkül). A kimagasló júliusi deficit a Mol-részvénycsomag megvásárlásával függ össze, az egész éves módosított hiánycél 126 százalékát éri el.
Lengyelországban lassult az ipari termelés bővülése júliusban az előző hónapokhoz képest, és jóval kisebb volt a növekedés a szakértők várakozásához képest.
A ipari termelés júliusban 1,8 százalékkal nőtt éves szinten, lassult a júniusi 2,0 százalékhoz és a májusi 7,7 százalékhoz képest, illetve jelentősen elmaradt a szakérők által várt 3,4 százaléktól. Havi szinten az ipari termelés 6,0 százalékkal csökkent júliusban. A lengyel statisztikai hivatal csütörtökön arról is beszámolt, hogy júliusban 5,9 százalék volt a termelői áremelkedés éves összevetésben a júniusi 5,6 százalék után. A szakértők a termelői árak szerényebb, 5,7 százalékos növekedésére számítottak.
Az elemzők által vártnál nagyobb mértékben, 0,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliusban az Egyesült Államokban. A szakértők szerényebb, 0,3 százalékos növekedésre számítottak.
Júniusban még 0,2 százalékkal csökkentek az árak a májusi 0,2 százalékos emelkedést követően. A tizenkét havi infláció 3,6 százalék volt júliusban - derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtöki közleményéből. A szélsőségesen ingadozó energia- és élelmiszerárak nélkül számolt júliusi maginfláció 0,2 százalék volt, a júniusi 0,3 százalék után. A szakértők is 0,2 százalékra számítottak. Éves összevetésben 1,8 százalék volt a maginfláció, az amerikai központi bank (Fed) által meghatározott 2 százalékos célsávon belül maradt. A havi alapon számolt infláció emelkedésében elsősorban az játszott szerepet, hogy az energiaárak 2,8 százalékkal, azon belül az üzemanyagárak 4,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal emelkedett.
A washingtoni munkaügyi minisztérium közleménye szerint 408 ezer úgynevezett első segélykérelem érkezett a munkaügyi hivatalokhoz a múlt héten, az egy héttel korábbi - felülvizsgált, 395 ezerről felfelé módosított - 399 ezer után. Elemzők 400 ezer első segélykérelemre számítottak.
A trendet pontosabban mutató négyhetes mozgóátlag 402 500-ra csökkent az előző heti 405 ezerről. Az elemzői konszenzus szerint munkaerőpiaci javulásról akkor lehet beszélni, ha 400 ezer alá csökken a heti segélykérelmek száma. A 306 millió lakosú országban a munkanélküliségi ráta a legutóbbi, júliusi adat szerint 9,1 százalék volt, csökkent az előző havi 9,2 százalékhoz képest.
