A nyitás után nem sokkal a 30 vezető ipari vállalat DJIA mutatója 1,00 százalékos, az S&P-500 1,08 százalékos, míg a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 0,75 százalékos mínuszban állt. A pénzpiacok pénteken Ben Bernanke Fed-elnök éves Jackson Hole-i beszédét várják, amely közép-európai idő szerint 16 órakor kezdődik. Elemzők szerint Bernanke újabb gazdaságösztönző intézkedéseket jelenthet be, ráadásul a piacon sokan a mennyiségi enyhítési program folytatását látnák legszívesebben. Csütörtökön a DJIA 170,81 ponttal, azaz 1,51 százalékkal 11 149,90 pontra gyengült. Az S&P 500 18,34 ponttal, azaz 1,56 százalékkal 11 159,26 pontra csökkent. A Nasdaq Composite 48,06 ponttal, 1,95 százalékkal gyengült és 2 419,63 ponton zárt.
A kereskedés végére elfogyott a miniszterelnöki beszéd adta lendület, és végül 18.630,97 ponton, 1,69 százalékos pluszban zárt a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. A főbb részvények közül csak az Otp zárt a negatív tartományban, 0,7 százalékos mínuszban, a többiek mind erősödtek: a Mol 2,1, a Richter 5,3, a Magyar Telekom pedig 1 százalékos mínuszban zárt szerdán.
Tart még a miniszterelnöki beszéd pozitív hatása a piacra: a frank már 233,35 forintnál jár, és a BUX emelkedése is folytatódik, a részvényindex most 18,772.4 ponton, 2,5 százalékos pluszban áll.
Tovább emelkedik a BUX, jelenleg 18,572.1 ponton, 1,4 százalékos pluszban áll, és erősödik a forint is: a svájci frank 234,59, az euróval szemben pedig 268,73 forintig erősödött, ami a portfolio.hu szerint havi csúcsnak felel meg. A pozitív irányban Orbán Viktor beszéde mellett szerepet játszhat az európai tőzsdék erősödése is, amik közül a londoni FTSE és a német Dax már csak minimális mínuszban, a francia Cac 40 pedig több mint egy százalékos pluszban jár.
Újabb költségcsökkentő intézkedések bevezetésére készül a spanyol kormány az adósságválság elleni harcban: a kormányszóvivő szerdai bejelentése szerint ezúttal az állami gyógyszerkassza kiadásait faragják le. Az orvosok kevesebb gyógyszert írhatnak fel, és a betegeknek is takarékoskodniuk kell velük. Ugyanakkor a kormány a tervezett nagyvállalati különadó bevezetését is előrehozza az előirányzotthoz képest.
Az intézkedéseket pénteken kell jóváhagynia a kormánynak, majd a parlament a jövő héten gyorsított eljárással fogadja el az újabb megszorításokat, amelyek mintegy 5 milliárd euró pótlólagos megtakarítást eredményeznek. (MTI)
A vártnál jobban nőttek az amerikai termelői árak júliusban: a drágulás havi szinten 0,2 százalék volt az elemzők által várt 0,1 százalékkal szemben. Az éves szintű termelői áremelkedés 7,2 százalék volt júliusban. Az amerikai munkaügyi minisztérium a júliusi adattal együtt megerősítette a júniusi mutatót, mínusz 0,4 százalékon.
Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt júliusi maginfláció 0,4 százalék volt, meghaladta az elemzői várakozásokban szerepelt 0,2 százalékot, és nagyobb volt a júniusi 0,3 százaléknál. A júliusi maginfláció éves szinten 2,5 százalék volt, 2009 júniusa óta a legmagasabb. (MTI)
Éles bírálattal illette a cseh jegybank elnöke az EU-t, illetve az euróövezetet az adósságválság kezelése miatt. Miroslav Singer a Mlada fronta Dnes című cseh lapban szerdán közzétett nyilatkozatában rámutatott: Görögországnak és Portugáliának már fél évvel ezelőtt el kellett volna hagynia az euróövezetet. Európának - Singer szerint - nincs világos terve az adósságválság megoldására, és hibát hibára halmoz. Az adósságválság megoldása még mindig az uniós vezetők rövid távú politikai érdekeitől, és nem a gazdasági érdekektől függ - vélekedett. (MTI)
Emelkedő indexekkel indult a kereskedés szerdán az amerikai értékpapírpiacokon. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA-30 index 0,22 százalékos, a S&P-500 index 0,34 százalékos, a Nasdaq Composite index 0,18 százalékos nyereséget mutatott.
A miniszterelnök sajtótájékoztatója alatt a BUX mintegy fél százalékot emelkedett, most 18,432.6 ponton, 0,6 százalékos pluszban áll.
A forint árfolyama stagnált a beszéd alatt, egy frank 235,51, egy euró pedig 269,3 forintot ér.
Keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány a kisebb GDP-növekedés miatt. Az infláció alacsonyabb lehet, mint várták, ez a kettő 100 milliárdos egyenlegromlást jelent. Kiadási és bevételi oldalon is intézkedéseket kell tenni, ez is őszi feladat lesz, ennek részleteibe sem megy bele. Bürokrácia-leépítés és egyszerűsítés várható, csak annyit mondott.
A kormány nem adta fel azt a célt, hogy Európa legvonzóbb, arányos adórendszerét teremtse meg.
A kormány tartani fogja a korábban bejelentett költségvetési hiányt. Tartani fogjuk, hogy 3% alatt lesz a hiány és csökkentjük az államadósságot, akármi potyogjon is az égből. Nem szabad visszasodródni a görög útra, mondta Orbán.
A kormányfő szerint a bankok nem hárítják át a bankadót, még ha a bankok devizahitel-árazásából ez úgy is tűnik, mint ezt az Index a napokban megírta.
Részletekről az évindító, szeptember 7-9-i frakcióülés után lesz értelme beszélni, mondta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormánynak dűlőre kell jutni a képviselőkkel, támogatást kell kapni tőlük, addig nincs értelme arról beszélni, hogy mihez.
A Fészekrakó-programban felvettek is élhetnek az árfolyamgát lehetőségével, a kormány elhárítja a jogi akadályokat, válaszolta egy kérdésre a kormányfő.
További intézkedésekre is szükség lesz, hogy tovább távolodjunk a veszélyzóna magjától. Ismerjük a GDP-adatokat, az államadósságot ilyen körülmények között is tovább kell csökkenteni, amihez nagyon komoly döntések kellenek. Arról, hogy ezek milyen döntések lesznek, nem beszélt, azt mondta, szeptember elején a Fidesz-KDNP közös háromnapos frakcióülésén várnak ezekhez a döntésekhez a felhatalmazást.
Akik az árfolyamgát védelmét kérik, azok törlesztőrészlet-növekedése nem lehet több 2015-től 15 százaléknál, mondta Orbán. Ez nem újdonság, ma csak a kormányrendeletet fogadták el erről. Hogy hogyan érik el, annak részleteiről nem beszélt.
Nemcsak az árfolyam kedvezőtlen változása rontja a devizaadósok helyzetét, hanem a bankok üzletpolitikája is. Az otthonvédelmi bizottság eléri, hogy a banki költségek számítása világos legyen.
Egyetértés van, hogy a devizahitelesek helyzetét könnyíteni kell. Orbán felkérte a gazdasági minisztert, készítsen jelentést arról, hogyan jutottunk el a támogatott forinthitelektől a kockázatos devizahitelekig. Megnevezik a felelősöket a dokumentumban. Emellett létrejön az otthonvédelmi monitoring-bizottság, hogy átláthatóvá tegyék a törlesztőrészlet-számítást a bankoknál.
De ez a helyzet nem új a kormány számára, mondta a kormányfő. Nem fogják hagyni, hogy a válság árát, a korábbi rossz döntések következményeit az emberekkel fizettessék meg. Szerencse, hogy már megteremtették az árfolyamgát intézményét. Ez nagyon jó eszköz, de sok körülötte a bizonytalanság, ezért gyors kampányba kezdenek, hogy minden devizahiteles felelős döntést hozhasson.
A veszélyzóna magjától távolodik az ország, de nem vehetjük félvállról a válságot. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a válság súlyos kihívást jelent az ország számára, mondta Orbán.
A mainál nehezebb körülmények között kell boldogulnia az országnak, mondta a kormányfő. A legközvetlenebb hatás, hogy a devizahitelesek biztonsága és otthona veszélybe került.
A kormány azzal foglalkozott, mit kell elvégeznie ősszel. Ennek a munkatervnek meghatározó része, hogy az euróválság újbóli fellángolásával kell szembesülnünk. Ez súlyos kihívás Magyarország számára – mondta Orbán Viktor.
A kormány a mai ülésén áttekintette az euróválság következtében kialakult helyzetet, mondta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő.
A BUX-ot továbbra sem lehet megingatni, most éppen 18,311.4 ponton, 0,1 százalékos mínuszban áll. A forint erősödése ugyan egyelőre megtorpant, de jelentős gyengülésbe sem kezdett, egy svájci frank 237,41, egy euró pedig 269,77 forintot ér.
A miniszterelnök délután háromkor kezdi meg sajtótájékoztatóját az eurózóna válságának magyar hatásairól.
Miközben a budapesti részvényindex a délelőtt vége óta nem mutat jelentős eltérést a tegnapi záróértékhez képest, és most 18,349.4 ponton, 0,1 százalékos pluszban áll, az európai indexek erősödésbe kezdtek, a londoni FTSE már csak 0,26, a német Dax pedig 0,1 százalékos mínuszban jár, a párizsi Cac 40 0,87 százalékos pluszig erősödött.
A reggeli zuhanás óta kisebb megtorpanásoktól eltekintva stabilan erősödik a forint, egy svájci frank 236,45, egy euró 269,12, egy amerikai dollár pedig 185,75 forintot ér.
Romlott a világgazdasági üzleti hangulatindex a harmadik negyedévben a müncheni ifo gazdaságkutató intézet és a párizsi ICC nemzetközi kereskedelmi kamara által készített WES (World Economic Survey) világgazdasági felmérés kimutatása szerint.Az elemzés megállapítja, hogy nem csupán az aktuális helyzet megítélése romlott a felmérésben résztvevő szakemberek körében, hanem az elkövetkező hat hónap kilátásainak megítélése is.
A harmadik negyedévben a világgazdasági üzleti hangulatindex 97,7 pontra gyengült a második negyedévi 107,7 pontról. Az aktuális hangulat megítélése 99,1 pont a második negyedévi 108,4 pont után, az elkövetkező hat hónap kilátásainak megítélése pedig 96,5 pontra gyengült a második negyedévi 108,4 pontról. (MTI)
A lengyel kormány rendeletével lehetővé tette 4 milliárd zloty (260 milliárd forint) elvételét a Demográfiai Tartalékalapból (FRD) azért, hogy fizetni tudja a folyó nyugdíjakat. A munkaügyi minisztérium szerdai lengyel sajtójelentések szerint közölte, enélkül nem volna miből kifizetni az esedékes nyugdíjakat. Az idő sürget, mert a 4 milliárd zlotyra már szeptemberben szükség lesz. (MTI)
Már csaknem 2,5 millió munkanélküli van Nagy-Britanniában - derül ki a brit statisztikai hivatal szerdán nyilvánosságra hozott adataiból. Júliusban az egy hónappal korábbihoz képest 38 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma Nagy-Britanniában, így már 2,49 millió embernek nincs munkája a szigetországban, ami 2010 februárja óta a legmagasabb érték.
A munkanélküliségi segélyt igénylők száma 37.100-zal nőtt júliusban, azaz már 1,56 millió ember részesül a támogatásban. 2009 májusa óta nem nőtt ilyen nagy mértékben a segélyt kérők száma.
A munkanélküliségi ráta növekedése meglepetésként érte az elemzőket, a legtöbben ugyanis úgy vélték, csökkeni fog a munkanélküliek száma. (MTI)
Pánikszerű eladások és nagy visszahúzások szemtanúi lehetünk a múlt héten a részvénypiacokon, ahogy az adósságválság egyre inkább elharapózott a világban és a globális gazdasági növekedés fenntarthatóságába vetett hit megrendült – írja a Portfolio.hu. Az elemzők bizalma is megtörni látszik, különösen ami az európai vállalatokat illeti. Az amerikai részvények esetén viszont még a jó gyorsjelentési szezonnak köszönhetően inkább felfelé módosították az elmúlt hetekben a várakozásaikat az elemzők, mint lefelé.
