Háromszázezren rettegnek a végrehajtótól

Várhatóan a közeljövőben módosítják a végrehajtási törvényt, ami több fontos ponton is átírná a mostani szabályokat. Információink szerint a tervezet eltörölné az árverezések kemény szóváltásokról, fenyegetésekről is elhíresült szóbeli szakaszát, és ezután csak az interneten lehetne majd licitálni a kalapács alá kerülő ingatlanokra.

A változás jóval átláthatóbbá tenné a folyamatot, és a korrupció is kiszorulna a rendszerből – mondta egy névtelenséget kérő, a javaslatcsomag véleményezésébe bevont forrásunk. Az elmúlt években több végrehajtásról is lehetett hallani, hogy az adott ingatlant kiszemelő cégek verőemberekkel fenyegették a licitálás résztvevőit, majd érdeklődés hiányában olcsóbban jutottak az ingatlanhoz. Hasonló okok miatt döntött úgy néhány éve az adóhatóság is, hogy fokozatosan az online térbe tereli az árveréseit – a változtatás a végrehajtási bevételek növekedését eredményezte.

Felgyorsulhat a végrehajtás

A 2012 első félévében életbe lépő új szabályok szerint a végrehajtás időtartama is rövidülhet. A jelenlegi szabályozás szerint ha az első két árverezésen nem megy el egy ingatlan, a harmadik fordulót legkorábban fél év elteltével lehet megtartani.

Az új szabályok szerint a várakozási idő három hónapra csökkenne, ráadásul az egyes fordulók között is kereshetők lesznek az ingatlanok a neten, míg most csak a nyitott árverezések között lehet keresni. (A végrehajtási folyamat lépcsőfokairól a kezdetektől a kilakoltatásig korábbi cikkünkben olvashat részletesen.)

Kevés a nagy ügy, tengernyi a kicsi

Az első félévben több mint 51 ezer folyamatban lévő végrehajtást regisztráltak a fővárosban. A legkevesebb ilyen ügy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara adatai szerint Békés megyében volt.

A szervezet ügyvezető alelnöke, Császti Ferenc azt mondta: az 5-10 millió forint közötti követelések aránya az összes ügyhöz viszonyítva 1,5 százalék, a 10-50 millió forint közötti követelések aránya pedig csupán 0,8 százalék volt 2010-ben. A legtöbb végrehajtás tehát ötmillió forintos tartozás alatt indul, sőt ezen belül is az ügyek többsége félmillió forintnál is kisebb adóságokkal van összefüggésben. Ezek jelentős része nem is jelzáloghitelt, hanem sokszor közmű- vagy egyéb számlatartozást takar.

Terület	Összesen
Főváros	51 389
Baranya	14 410
Bács-Kiskun	11 404
Békés	4390
Borsod-Abaúj-Zemplén	16 338
Csongrád	13 234
Fejér	12 165
Győr-Moson-Sopron	11 517
Hajdú-Bihar	8758
Heves	9331
Jász-Nagykun-Szolnok	7376
Komárom-Esztergom	12 878
Nógrád	6663
Pest	22 677
Somogy	15 564
Szabolcs-Szatmár-Bereg	20 358
Tolna	7332
Vas	6302
Veszprém	13 226
Zala	6395
Magyarország összesen	288 697

A lezárult végrehajtásokról csak később, jövő év elején lesznek végleges számok, így egyelőre nem lehet tudni, hogy a kilakoltatási és árverezési moratóriumok lejárta után, tehát július eleje óta hány ügy zárult le. Azt viszont lehet tudni, hogy idén június végén megyénként hány végrehajtás volt folyamatban. Hogy július óta mennyi indult, arról szintén csak az végén, illetve a jövő év elején lesznek meg az összesített adatok.

Sokan vannak bajban

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint idén június végén 1,22 millió lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, ezek negyedénél már van valamilyen késedelmi probléma, több mint egytizedüknél (körülbelül 142 ezer esetben) pedig 90 napon túli volt az elmaradás.

A PSZÁF becslése szerint a több mint 300 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer kapcsolódik devizahitelhez. Az arány a 90 napon túli tartozásokat tekintve is hasonló, ebben a kategóriában több mint 120 ezer devizaadós van.

Amit a kormány eddig tett

A kabinet már a tavalyi országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött arról, hogy a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbítja. A határidő először 2010.december 31-ig tolódott, végül ezt a kabinet kétszer is meghosszabbította, először 2011. április 15-ig, végül pedig 2011. július 1-jéig. A kilakoltatási mellett július 1-jéig az árverezés is tilos volt.

A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez a magatartás egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat – pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó –, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el.

Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett (ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt) rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Ezután a bankok mennyiségi és területi kvóták szerint kezdhetik meg a rossz hitelállomány leépítését.

Mi a helyzet most?

Az árverezések korlátozásával az volt a kormány célja, hogy csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése. A szabályozás 2015-ig szűkített feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését. Ez egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek szociális biztonságát szolgálja, másrészt azt, hogy ne kerüljön egy időben a piacra a lakásállomány túl nagy hányada, mert az lenyomná az egyébként is évek óta zuhanó lakásárakat.

A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta 2011-ben negyedévente két százalék, 2012-ben három, 2013-ban négy, 2014-ben pedig öt százalék. 2015. január elsejével ezek a kvóták is megszűnnek, a hiteltartozások érvényesítése ezután újra az általános szabályok szerint történik – állt a törvény indoklásában.

Július előtt senkit nem lehetett kilakoltatni, most viszont már csak a végrehajtások elindítása van korlátok közé szorítva. A mostani 2 százalékos korlát azonban nem jelent valódi korlátozást, a pénzintézetek egy része egyébként sem indítana az engedélyezettnél több végrehajtást – tudtuk meg egy névtelenséget kérő banki végrehajtási szakértőtől.

A végtörlesztés miatt azonban jövőre csökkenni fog a bázis, tehát kisebb lesz az az ügyfélszám, amire vetítve a kvóta alkalmazható. Ez elméletileg csökkentené a bankok mozgásterét, hiszen kevesebb adósra vetítve kevesebb végrehajtás indulhatna. Viszont a kvóta januártól 3 százalékra emelkedik, így a gyakorlatban a végtörlesztésnek várhatóan nem lesz érdemi korlátozó hatása a végrehajtásokra.