2024. június 22. 15:00
Georgia
Csehország
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 22. 18:00
Törökország
Portugália
BVB Stadion Dortmund II. forduló
2024. június 22. 21:00
Belgium
Románia

Hogyan legyen gyorsan nagyvállalatunk?

2011.06.06. 23:49
Hiába van néhány milliónk, tíz- vagy százmilliónk, nem sétálhatunk be a tőzsdére, hogy felvásároljuk az OTP-t (és nemcsak azért, mert arra súlyos milliárdok sem lennének elegendőek). A Budapesti Értéktőzsdén – mint más tőzsdéken is – brókercégek kereskedhetnek, egy ilyennél kell értékpapírszámlát nyitni, hogy tőzsdézhessünk. Nem mindegy, hogy mennyiért: a díjakban és szolgáltatásokban nagy különbségek vannak.

Ha tőzsdézni való pénzünk van, első lépésben brókercéget kell találnunk magunknak. A kiválasztásukhoz persze el kell dönteni, hogy miben szeretnék megforgatni a vagyonukat. A pesti tőzsdén – a külföldi piacokon való kereskedés lehetőségével most nem foglalkozunk – részvényekkel, áruval, hitelpapírokkal, származékos határidős és származékos opciós termékekkel lehet kereskedni.

Jelenleg összesen harminchét brókercégnek van tőzsdei kereskedési joga – a teljes listát itt olvashatja pdf-ben –, ezek bármelyikénél nyithatunk értékpapírszámlát. Ha részvényekkel akarunk üzletelni – ahogyan azt a kisbefektetők túlnyomó többsége teszi –, akkor huszonhat tőzsdei kereskedőcégből választhatunk, ez a huszonhat, ABC-sorrendben a Buda-Cashtől a Wood & Company-ig itt található.

Részvények féláron

A tőzsdézés iránti lakossági, kisbefektetői érdeklődést a 2008 végén kirobbant gazdasági világválság élénkítette fel. A vezető részvények, a pesti tőzsde részvényindexét, a BUX-ot domináló négy úgynevezett blue chip, a Mol, az OTP, a Magyar Telekom és a Richter úgynevezett kapitalizációja – a részvényszám és záróár szorzatából kapott piaci értéke – 2008 márciusában még 4700 milliárd forint volt, 2008 végén már csak 2926 milliárd, míg 2009 márciusában mindössze 2420 milliárd forintot tett ki.

A legnagyobb részvények árfolyama tehát nagyjából a felére esett egy év alatt, ez a durva áresés komoly vonzerő volt azoknak, akik bíztak abban, hogy a legnagyobb magyar társaságok csőd és tartós értékvesztés nélkül átvészelik az ínséges időszakot. Akik így kalkuláltak, és jókor jól léptek, gyorsan megsokszorozhatták a vagyonukat. Például 2009 márciusában az OTP árfolyama 1400 forint alatt is járt, ugyanekkor 530 forintért lehetett Magyar Telekom-részvényt venni. Utóbbiért májusában papíronként 74 forintos osztalékot kaphattunk (vagyis másfél hónap alatt 14 százalékos hozamot lehetett elérni, persze az adó levonása nélkül), míg az OTP augusztus végén már 5100 forint fölött is járt, vagyis nagyjából félév alatt három és félszeresére nőtt az értéke.

Kisbefektetők lendületben

A kisbefektetők rohama azonban nem ekkora, hanem már 2008 őszén megindult a BÉT-en, vagyis természetesen a brókercégeknél. Ennek következményeként 2009 áprilisában már a hazai befektetők ügyletei adták a tőzsdei forgalom felét – miközben ez a mutató korábban a 20 százalékot is alig haladta meg –, és éves szinten is 45 százalék volt ez az arány. Voltak olyan brókercégek, akiknél utcára kígyózó sorok alakultak ki, mások a korábbi napi átlagnál nyolc-tízszer több értékpapírszámla-szerződést kötöttek egy-egy napon.

A kisbefektetők felfokozott érdeklődése hatással volt a brókercégek üzletpolitikájára, a díjszabásra és az ügyélszolgálat működtetésére is. Egyre több társaság kínál olyan tarifákat, amiket a néhány millió – vagy akár néhány százezer – forinttal tőzsdézők is meg tudnak fizetni.

Díjak nullától tízezerig

Hogy milyen díjakra kell felkészülnünk? Díjtípusokat lehet mondani, összegeket, és különösen legolcsóbb-legdrágább szolgáltatót viszont nehezen. Egyfelől azért, mert keverednek a fix díjas és a százalékos tarifák, másfelől azért, mert több szolgáltató egyes ügyfeleknek – ők persze aligha a szó szoros értelmében vett kisbefektetők –, vagy akár minden ügyfélnek egyedi tarifát kínálnak.

Lássuk viszont a díjtípusokat. Az értékpapírszámlát a legtöbb esetben már ingyenesen meg lehet nyitni, vagyis a számlanyitási díj nem jellemző (ahol viszont előfordul, ott akár a 10 000 forintot is elérheti).

A tőzsdei kereskedők jelentős részénél fizetnünk kell számlavezetési díjat, bár vannak olyan brókercégek, amelyek ezt is elengedik (nagyjából minden negyedik). Ahol van ilyen díj, ott havonta vagy negyedévente kell fizetni, vannak brókercégek, amelyeknél fix összeget, de olyanok is, amelyeknél az elhelyezett értékpapír-állomány egy meghatározott százalékát (inkább ezrelékét) számítják fel.

E-tőzsdézzünk, megéri

Akadnak, akik ingyenes, vagy feltűnően kedvezményes számlavezetési tarifával ösztönöznek minket az elektronikus megoldásokra. Ilyen az elektronikus számlavezetés, vagy például az a lehetőség, hogy havi számlakivonatunkat ne postán kérjük, hanem egy webes felületről töltsük le. A legalacsonyabb díjak jellemzően havi háromszáz forint körül vannak, havi 500 forintnál magasabb tarifát – ott, ahol nem százalékos, hanem fix díjak vannak – kevés helyen kell fizetnünk.

Aminek viszont mindenhol van költsége, az maga a kereskedés, vagyis az értékpapírok, áruk, opciók vétele és eladása. Ennek mértéke és jellege ezért döntő jelentőségű lehet annak eldöntésekor, hogy hol nyissunk számlát. A szolgáltatások tarifája kereskedőnként más és más, és még ugyanannál a brókercégnél is eltérő lehet attól függően, hogy – például részvények esetén – normál, napon belüli, úgynevezett daytrade, vagy technikai daytrade ügyleteket kötünk. Sőt, egyes szolgáltatónál attól is függ a megbízási díj mértéke, hogy online, telefonon vagy személyesen adjuk-e ki a vételi vagy eladási megbízást (és van, ahol eleve más tarifája van vételnek és eladásnak).

Százalék és minimum

A díjak jellemzően 0,2 és 1 százalék között változnak, vagyis ha például 100 000 forintért veszünk egy részvénycsomagot, akkor az elvileg 200-1000 forintba kerül; a daytrade-ügyletek díja egyes kereskedőknél csak 0,15 százalék. Elvileg. Az egységes gyakorlat azonban az, hogy a díj a kereskedés értékének egy meghatározott százaléka, de a legtöbb brókercégnél van egy minimumtarifa.

Ennek összege – feltéve, hogy nem egyszer akarunk bevásárolni egy részvényből, hogy aztán évekig a tőzsde felé se nézzük, és csak várjuk a stabil drágulást – a kisbefektetőknek szintén elég fontos mutató. A legtöbb helyen ez a minimáltarifa – normál ügylet esetén – 1000-3000 forint között van, de akad néhány kereskedő, amely 100-300 forint között állapította meg azt a határt.

A fenti, általánosan alkalmazott díjak mellett az egyes kereskedőknél még egyéb költségeink is lehetnek. A legtöbb cégnél fizetnünk kell azért, ha készpénzt akarunk felvenni, egyes helyeken a készpénzes befizetésnek vagy éppen az értékpapírszámláról történő elutalásnak is díja van. Vannak helyek, ahol a számlakivonat postázásért kérnek pénzt, de más különleges, egyedi tarifák is előfordulhatnak.

Mi fontos még?

Nem szabad azonban, hogy csak a díjszabás alapján válasszunk brókercéget, bár ez az egyik legfontosabb szempont. Pontosabban azt is meg kell nézni, hogy a díjért mit kapunk, hogy például a real-time tőzsdei adatok benne vannak-e a szolgáltatás tarifáiban, vagy azért külön kell fizetnünk.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy kínálnak-e online kereskedési lehetőséget – ami általában gyorsabb, mint a telefonos megoldás –, vagy ha nem, akkor a telefonos megbízásokat milyen gyorsan lehet leadni. Hasznos, ha tesztelni tudjuk szerződéskötés az ügyfélszolgálatot is, de még az is szempont lehet, hogy netes fórumokon vagy ismerőseink körében kinek milyen tapasztalata van.