Itt vannak az újabb megszorítások

„A kormány a korábbi átmeneti adónemeket kivezeti az adózásból, a bankadót végleges adónemként rögzíti a 2013-as mértéken, a társasági adó három kulcsossá válik: 10 százalékos kedvezményes, 19 százalékos általános és 50 százalékos speciális kulcsot vezet be” – ismertette a harmadik megszorító csomag részleteit péntek délután a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Még szorosabbra húzták

Orbán Viktor már napközben bejelentette, hogy a kormány 2013-ra tartja a 2,7 százalékos költségvetési hiánycélt, ezért újabb kiigazításnak mondott megszorító lépések jönnek az októberben két lépésben már bejelentett 764 milliárd forinton felül (aminek tényleges költségvetési hatása Brüsszel szerint 450 milliárd forint lehet).

„Az Európai Bizottság jövő évre adott pozitív előrejelzésében ugyan elismerte, hogy Magyarország képes lesz 3 százalék alatt tartani a költségvetés hiányát, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország kikerüljön a 2004-es csatlakozás óta folyamatos túlzott deficiteljárás alól” – magyarázza közleményében a tárca az újabb megszorítás okát.

Az NGM szerint a kormány összesen 90 milliárd forint államháztartási egyenleget javító lépésről döntött, amiből 60 milliárd forint az egyenleg 0,2 százalékos javítását célozza, további 30 milliárd forintot a tartalékok emelésére fordít, amely összeg akkor kerülhet felhasználásra, ha az Európai Bizottság az újabb intézkedések miatt rontaná a magyar gazdaság jövő évi növekedési előrejelzését.

A kormány döntött arról, hogy a 2013-as költségvetési évtől kezdve:

• Az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50 százalékra emeli, de a 19 százalékos általános társasági adókulcs és az 50 százalék közötti kulcs közötti adóból levonhatóvá teszi a társaságok által végrehajtott beruházásokat, a 19 százalékot meghaladó adótömeg 50 százalékának mértékéig. Ez 40 milliárd forinttal javítja a jövő évi költségvetési pozíciót.
• A kormány közművezetékek adóját központi adóként határozza meg, így a korábbi változattal szemben valamennyi nem-családi tulajdonú vezetékre az ország teljes területén érvényesíti az adónemet. Ez 30 milliárd forinttal javítja a költségvetés 2013. évi pozícióját. Az erről szóló javaslatot már be is nyújtották az országgyűlésnek. (A közműadó az eddigi tervek szerint a önkormányzatokhoz ment volna.)
• Emeli a kormány a Szerencsejáték Zrt. osztalékelvonásának mértékét. Ez 10 milliárd forint értékben hoz többlet költségvetési bevételt.
• Emelik az online szerencsejátékból származó adóbevételt további 10 milliárd forinttal.

A kormány újabb döntéseiről jövő hét elején levélben tájékoztatja a Bizottságot és az Unió pénzügyminiszteri tanácsát, közölte a tárca. A miniszterelnök néhány héttel ezelőtt már előrevetítette, ha az Európai Bizottság nem elégszik meg a magyar intézkedésekkel, megemelik a bankadót, a közművagyonadót, energiaadót.

Félsiker után

Mint azt múlt héten megírtuk, Magyarország félsikert ért el az uniós vizsgán: az Európai Bizottság szerdára elkészített országjelentése szerint az októberben bejelentett összesen 764 milliárd forintnyi megszorításokkal sikerül ugyan a 2013-as költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt, 2,9 százalékon tartani, de ez csak átmeneti eredmény. A Bizottság szerint ugyanis ez nem jelent fenntartható hiánycsökkentést – márpedig ez uniós kritérium –, 2014-ben már ismét 3,5 százalék lesz a deficit. Olli Rehn uniós pénzügyi biztos az országjelentéseket ismertető sajtótájékoztatóján is azt emelte ki, hogy a főként adójellegű, növekedést romboló lépések hatása 2014-ben már nem lesz érezhető, vagyis azok nem garantálják a tartható hiánycsökkentést.

Az új intézkedések várhatóan elégségesek lesznek ahhoz, hogy 3 százalék alatt tartsuk a hiányt, azzal azonban, hogy a kormány véglegesítette a bankadót, és az új, illetve megemelt adókkal jelentősen növeli a cégek terheit, a vártnál is hosszabb távon fogja vissza a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, és - bár Orbán Viktor éppan ma reggel mondta el újra, hogy megállapodást akarnak - alighanem hitelmegállapodásunkat is ellehetetleníti az IMF-fel és az Európai Unióval.

Búcsú az IMF-től

Ezt valószínűsíti a szakértő is: Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az Indexnek azt mondta, hogy az IMF megállapodásnak ezzel vége van, a szervezet gyakorlata szerint ugyanis a pénzügyi egyensúly mellett éppen akkora hangsúly van a növekedésen is, amit ezek a lépések, a bankadó bebetonozása leront.

Az EU azonban a folyó kiadásokra koncentrál, szermben az IMF-fel. Tehát olyan intézkedések kellenek, amik biztosítják, hogy a gazdaságban növekedés legyen. Ami Magyarországon történt az elmúlt időszakban, és ez a mostani lépés, ami az eddigi intézkedéssorozatba illik bele, belátható ideig legyilkolja a növekedési pontenciált.

Ezek az intézkedések nem elégítik ki azokat a feltételeket, amik az IMF-nek kellenek ahhoz, hogy megállapodjunk. Borítékolható, hogy gazdasági növekedés, a privát szerktor által generált munkahelyteremtés, és lakosági jövedelemnövekedés nem lesz az előttünk álló időszakban.

"Nem tudom, hogy ezekre hogyan reagál az EU, ami a túlzottdeficit-eljárás miatt fontos. A költségvetési hiány fenntarthatósága mellett ugyan nekik csak másodlagos, de fontos paraméter a gazdasági növekedés is, ha tehát nem szigorúan a papírhoz ragaszkodnak, akkor nem gondolhatják azt, hogy a költségvetést és az államadósság rátát stabilan tudja tartani a kormány, mert durva recessziós spirálba csúszhatunk bele", mondja Duronelly Péter.

Így semmit nem fognak elhinni nekünk

Nagy veszély, hogy volt egy pár olyan ígérete a gazdaságpolitikának, amit nem tartott meg. Ha az állam nem tartja meg az ígéreteit, az egy nagyon veszélyes folyamat, folytatta a szakértő. A legfontosabb ígérete az államnak a hitelezők felé, hogy az adósságait vissza fogja fizetni. Így már csak idő kérdése lehet, hogy kormány államadósság visszafizetésére vonatkozó ígéreteit kétségbe vonja a piac. Ez a pénzügyi stabilitás felborulásához vezetne.

Most egy olyan helyzetben vagyunk, hogy nem kizárt, hogy olyan tendencia lesz, ami lehet, hogy csak átmeneti jelleggel, de forintgyengülést fog hozni, ettől az újabb csomagtól függetlenül.

Nem szabadulunk meg Brüsszeltől

Közel maradunk a 3 százalékhoz így is, a kockázatok megmaradnak, növekedés nem lesz, ezért fogás alatt akarják tartani majd Magyarországot Brüsszelből – mondja Gárgyán Eszter a Citibank elemzője. Szerinte nem a túlzott deficit eljárást sem szűntetik meg, ha nem látnak strukturális javulást a költségvetésben, de akár azt is megtehetik, hogy a bankadó bebetonozását nem veszik figyelembe. Ennél valószínűbb, hogy egyszerűen azért marad az eljárás, mert a lépésekkel a növekedést fullasztjuk meg.

Gárgyán Eszter szerint ugyanakkor az IMF-megállapodás kapcsán ez a lépés már nem oszt, nem szoroz, már eljutottunk addig a pontig, hogy nincs tovább. A kormány lárványosan nem akar változtatni a gazdaságpolitikán, a költségvetés szerkezetén és a hozzáállásán, fityiszt mutat a szervezetnek a mostani csomaggal. De az IMF már az utolsó csomagtól függetlenül sem akar már tárgyalni, a döntő ok az eltávolodás mögött nem ez lesz.

Gárgyán szerint a mostani bejelentéseknek csak rövidebb távon, pár napra lehet forintgyengítő hatása. Eddig is látható volt, hogy lesznek újabb intézkedések, mert a kormány a szankciókat el akarja kerülni (az uniós pénzek befagyasztását), 2014 viszont még messze van, a hatásukat csak akkor kifejtő lépések egyelőre nem érdeklik a piacokat.