Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-3 °C
3 °C

Mindent egy lapra tett fel a kormány

2012.11.29. 07:05
A kormány elkészítette a házi feladatát, a Matolcsy-csomagokkal nagy valószínűséggel hozzuk a konvergenciaprogramban is vállalt három százalék alatti költségvetési hiányt. Az ortodox és unortodox elemekből álló igyekezetet az magyarázza, hogy a kormány minden áron ki akar szabadulni a 2004 óta tartó túlzott hiányeljárásból. Most Brüsszelnél a labda, a kérdés az: az Európai Bizottság és a pénzügyminiszterek tanácsa megelégszik-e, vagy újabb akadályokat gördít a magyar kormány elé.

A kormány rengeteg unortodox és növekedésromboló lépés árán, három kiigazítással csak összehozta, hogy a 2012-13-as költségvetés hiánya várhatóan a plafont jelentő három százalékos szintnél alacsonyabb lesz. A dolog az uniós túlzottdeficit-eljárás és a konvergenciaprogram vállalásai miatt fontos.

Az eljárás lezárását a kabinet óriási, és a ciklus egyetlen valódi gazdaságpolitikai sikereként kommunikálhatná jövőre, bónuszként pedig az utolsó kényszerzubbony is lekerülne a magyar gazdaságpolitikáról. Miért fontos ez? Mert szigorú külső kontroll hiányában könnyebb lenne a választási költekezés, ami javítana Orbánék 2014-es győzelmi esélyein.

Mi kell a sikerhez?

Brüsszel a papírforma szerint két számot néz, amikor a deficiteljárás sorsáról dönt. A költségvetés hiányát, ami szabály szerint egy lezárt évben a GDP három százaléka alatt kell legyen, és később sem termelődhet újra. Ebből a szempontból a legutóbbi brüsszeli vizsgán kicsit átmentünk, de kicsit meg is buktunk. A hiányszámot ugyan idén és jövőre hozzuk, de Brüsszel pár hete azt mondta, hogy 2014-ben nem fogjuk teljesíteni a célt. A 2011-es többlet nagyon jól néz ki, de nem számít, mert az a nyugdíjállamosítás egyszeri, nem fenntartható bevételének az eredménye, mondta ki az unió már korábban.

 

Amikor a kormány meglátta Brüsszel legutóbbi országjelentését és benne a fenti hiánypályát, gyorsan össze is dobott egy újabb megszorítást, sorozatban a harmadikat – annak minden belpolitikai nyűgével együtt –, hogy azt mondhassa, 2014-re is biztosan meglesz a cél (például a korábban ideiglenesnek mondott bankadó bebetonozásával).

Ezzel Orbánék megpróbálták minimalizálni az említett „˜kicsit megbuktunk”-forgatókönyv esélyét. Ha ugyanis Brüsszel fogást talál rajtunk – és a hiány 2014-es újratermelődése bizony könnyű fogás lenne –, akkor biztos, hogy nem engednek ki a deficiteljárásból.

De van egy másik kritérium is, amit az Európai Bizottság a papírforma szerint néz: az államadósság fenntarthatósága. A túlzottdeficit-eljárás két kritériuma közül ez a kevésbé fontos: még soha nem fordult elő, hogy egy ország ellen a magas államadósság miatt indult volna túlzottdeficit-eljárás. És eddig arra sem volt példa, hogy emiatt ne tudott volna egy ország kilépni az eljárás alól.

A magas államadósságra akkor rándítja meg a vállát az EU, ha az folyamatosan és kielégítő mértékben csökken. A kielégítő mértéket a tavaly elfogadott, közös gazdasági kormányzást segítő hatos jogszabálycsomag definiálja: az államadósságot a hatvan százalék fölötti rész egyhuszadával kell évente ledolgozni. Ez nálunk jövőre közel egy százalékos csökkentést jelent – csakhogy ez Brüsszel szerint nem lesz meg.

 

A hiányeljárás lezárása ugyan még nincs napirenden, egyelőre az uniós költségvetéssel bajlódnak Brüsszelben, végleges döntés csak március-áprilisban várható. De a kormány már most azzal van elfoglalva, hogy mit lép majd Brüsszel. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály tárca nélküli miniszter is megüzente, hogy egyetlen választása maradt Brüsszelnek: lezárni az eljárást.

Brüsszelnél pattog

A helyzet azért nagyon érdekes, mert – amennyiben tényleg hozzuk az idei és a jövő évi számot – Brüsszel elméletileg nem tehet mást, engednie kell. Viszont nyilván ők is tudják, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország jó szokásához visszatérve a választások előtt elengedi a gyeplőt, népszerűségjavító intézkedésekkel megdobja a hiányt.

Ha az eljárást lezárják, akkor elméletileg két évig nem szólhatnak bele a dolgainkba – utána indulhat csak újra az eljárás –, a sűrű figyelmeztetéseken kívül más eszközük nem marad az ország megdorgálására. Viszont politikailag kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek, ha a kritériumok teljesítése ellenére nem engednek a magyar kormánynak.

Egyre kevesebb fogás

Brüsszelnek egyre kevesebb muníciója maradt ahhoz, hogy tartson minket, egyre nehezebb fogást találni, hiszen úgy tűnik, hogy a formális kritériumokat teljesítjük – mondja Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Azt ugyan mondhatják, hogy a megszorítások növekedésromboló hatásaival a költségvetési bajok később újratermelődhetnek, de azt mindenkinek el kell ismernie, hogyha valamiben eredményesek voltunk az elmúlt években, akkor az éppen az előző évtizedben tarthatatlanná vált költségvetési pozíció korrekciója volt. Ez pedig kellő alapot teremthet a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez.

Az, hogy a kiigazítások nem veszik figyelembe a brüsszeli kéréseket (multiadó, bankadó), inkább politikai szempontból jelent feszültséget, számszakilag egyre nehezebb vitatni a hiánycélok teljesíthetőségét. És az is látszik, hogy a kormány a brüsszeli nyomásra még dacosabb lépéseket tehet a multikkal szemben, tehát nem is biztos, hogy a Bizottság részéről jó politika Matolcsyék nyomás alatt tartása.

Háromszor is meggondolják

Viszont az is tény, hogy nem lehet tudni, Magyarország hogyan reagálna arra, ha kikerülne a hiányeljárás alól. A választások közeledtével például megnőhet a kísértés egy kis költségvetési élénkítésére, ezért biztosra vehető, hogy Brüsszel szigorú lesz a magyar kormánnyal szemben. „Háromszor is meggondolják majd, hogy mit lépjenek” – fogalmazott Forián.

A Concorde vezető makroelemzője, Samu János szerint Brüsszel abba kapaszkodhat, hogy a deficitcsökkentés szerkezete annyira lerontja a növekedési kilátásokat, hogy nem lesz fenntartható az alacsonyra vitt hiány. A másik, amit elővehetnek, hogy bizonyos adóbevételek nem fognak teljesülni, és ezért lesz elszállás. Szintén mondhatják, hogy bizonyos költségvetési kockázatok miatt a tervezettnél több lesz a kiadás (például telekomper), illetve az sem elképzelhetetlen, hogy ha a 3 százalékhoz nagyon közeli számot mondunk be 2014-re, akkor az Eurostat kicsit fölélőve azt fogja kihozni, hogy nincs meg az a bizonyos fenntarthatóság. (A fenntarthatóságot kifogásolta egyébként a Nemzetközi Valutaalap is a csomagok kapcsán, bár az IMF-nek a deficiteljárás alakulásába nincs beleszólása.)

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a legoptimistább. Szerinte idén és jövőre meglesz a hiány, 2014 kapcsán ugyan még lehetnek gondok, de azokat később lehet kezelni. Szerinte rosszindulatú spekuláció, hogy Brüsszel minden áron bent akar tartani minket a deficiteljárásban, szerinte ilyen szándék nincs, és az sem igaz, hogy a kormány választási költségvetés összerakására készülhet.



  • Vennék
  • Hírek