Így nézne ki a magyar pénzpumpa

Piaci információk szerint a magyar jegybank márciustól felálló új vezetése egy, a Bank of England (BoE) által már tavaly nyár óta alkalmazott eszközzel szeretne életet lehelni a halódó magyarországi hitelezési piacba s pörgetné fel a gazdaságot.

A tervek szerint az MNB az akció keretében az alapkamatnál akár több száz bázisponttal (!) alacsonyabb kamat mellett nyújtana forintalapú finanszírozást a hazai bankoknak, ha azok cserébe ezeket a forrásokat új hitelkihelyezésekre fordítanák - írja a Napi Gazdaság.

Így csinálják az angolok

Az ötlet információink szerint a brit jegybank nyáron beindított, Funding for lending (forrás a hitelezésért) névre keresztelt programját másolná. A BoE programjának célja az, hogy kedvezményes források biztosításával a bankokat és az építőipari beruházó cégeket arra ösztönözze, fokozzák hitelezési tevékenységüket a nem pénzügyi vállalatok és a lakosság irányában.

Az alig valamivel több mint féléves program ugyanakkor helyi elemzők szerint is egyelőre meglehetősen ellentmondásos eredményeket hozott. Bár a jelzálogpiacon érezhetően nőtt az aktivitás és a kamatok is csökkenésnek indultak, azonban a rendelkezésre álló forrásokhoz képest viszonylag csekély összegeket hívtak le eddig a program keretében.

A brit lakásépítők szövetségének (BSA) jelzálog-hitelezésért felelős vezetője szerint a program meghirdetésének inkább hangulatjavító szerepe volt, nem pedig közvetlen hatása a jelzálogpiacra. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ugyan a nyár óta eltelt időszakban csökkent a brit bankok forrásköltsége, azonban ez inkább a javuló nemzetközi tőkepiaci hangulatnak lehetett a hozadéka. Brit banki elemzők szerint a program még túl friss ahhoz, hogy egyértelműen értékelni lehessen hatásait, s ha lesznek is ilyenek, azok inkább az idei első félévben mutatkozhatnak meg.

Ezen múlhat a siker

A program hazai alkalmazása során a sikeresség a részletektől függ majd. Fontos tényező lehet, hogy az olcsóbb forrású hitelek eljutnak-e a reálgazdaságba is, vagy valamilyen csatornákon keresztül végül a jegybank különböző konstrukcióiban, esetleg az állampapírpiacon landolnak.

Emlékezetes, hogy a Fed kvantitatív lazítási programjainak az egyik legnagyobb problémája az volt, hogy az általa teremtett friss források egy jelentős része a rövid lejáratú amerikai államkötvények piacán landolt, mélybe nyomva a rövid hozamokat, ugyanakkor a vállalati szektor hitelleépülése még sokáig tartott. Könnyen hasonló helyzet állhat elő itthon is, hiszen sokak szerint a hitelpiac szűkülése Magyarországon nem elsősorban a kínálati, hanem a hitelkeresleti oldal elégtelenségére vezethető vissza.

Egy ilyen megoldástól − a brit helyzethez hasonlóan − nem vár érdemi hatást Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője sem. Véleménye szerint az effajta olcsó likviditás teremtése nem csodaszer. A magyarországi bankrendszer jelenleg fürdik a likviditásban. Ez az eszköz legfeljebb annak a néhány banknak jelenthet segítséget, amely nem kap elég forrást a bankközi piacon − fogalmazott a szakértő. Samu szerint a banki hitelezés erősödéséhez inkább biztonságos kihelyezési lehetőségek kellenének, ezek azonban egyelőre nem látszanak és ezen egy Funding for lending típusú program sem segít.