Nem sikerült szétszedni Simort

Pár óra alatt erősen megkoptak a jegybank és nem mellékesen Simor András ellen felépített vádak a parlament költségvetés és számvevőszéki bizottságának meghallgatásán. Dióhéjban: Simort az Állami Számvevőszék jelzése alapján azzal vádolták meg, hogy 2008-2009-ben napi, illetve heti rendszerességgel adott át üzleti titoknak minősülő banki adatokat a Nemzetközi Valutaalapnak (a háttérről bővebben ebben a cikkünkben és a tudósításunkban), ami a hitelintézeti törvénybe ütközik. A jegybank korábban elismerte, hogy tényleg felhatalmazás nélkül adták ki a bankok pénzügyi helyzetét részletező adatokat, de ezzel semmilyen kárt nem okoztak, és utólag a bankok írásban is áldásukat adták a dologra.

Ez azonban kevés volt a parlamenti többségnek. Az ügyet most a rendőrség vizsgálja, Simort pedig bizottsági meghallgatáson faggatták ki a képviselők.

A többórás vita végére az ügy lényegében kimúlt, bár a bizottság nagy többséggel végül megszavazta, hogy a jegybank szabálytalanságokat követett el. Az eredeti határozattervezet szövege – amiről kiderült, hogy Simor meghallgatása nélkül, előre megírták – ennél jóval keményebben fogalmazott, de a határozatot átszövegezték, amivel az egész eljárás méregfogát kihúzzák.

A felpuhult határozat

A bizottság fideszes alelnöke, Puskás Imre javaslatára –- Veres János volt szocialista pénzügyminiszter szavai nyomán – a bizottsági határozatból kikerült, hogy elítélik a szabálytalanságokat, ehelyett azt a jóval puhább megfogalmazást szavazták meg, hogy „a bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”.

A határozat indoklásából a hitelintézeti törvény 49/2. paragrafusára történő konkrét hivatozás is kimaradt (a 49/6.-os pontra való hivatkozás bele sem került, amire hivatkozva az ÁSZ kritizált), így csak a hitelintézeti törvényre vonatkozó általános megfogalmazás maradt a szövegben. A konkrét paragrafusokra és pontokra történő hivatkozással azért lett baj, mert felmerült a gyanú, hogy a hitelintézeti törvény nem is vonatkozik ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bankra - pedig ne feledjük, hogy az egész hercehurca erre a törvényra alapozva kezdődött.

A bizottság elnöke is kifakadt

Az előre megírt határozattervezetet Nyikos László, a bizottság jobbikos elnök is szóvá tette. És nemcsak ezt. Szerinte az ÁSZ túlment a hatáskörén, amikor olyan ügyet vizsgált, mint ez. „Ez az egész ügy az ÁSZ kompetencia-túllépése a hatáskör túllépése. Végig olyan benyomásom volt, hogy egy előre megírt forgatókönyv mentén kellett a hibákat keresni az MNB-ben. Az ÁSZ működésében is bármikor lehetne hibákat találni. Itt egy hibakereső szemléletű esetről van szó, kellemetlen érzéseim vanak, itt nem meghallgatás, hanem egyfajta tetemre hívás van, és elnézést kérek, hogy kiléptem a bizottsági elnöki szerepemből, de nagyon remélem, hogy a követező kormányzati ciklusban hasonló esetekben, kifejezetten politikai céllal hasonló vitákra nem fog sor kerülni” – mondta.