A parlamentben faggatják Simor Andrást

Az Állami Számvevőszék február 13-án hozta nyilvánosságra a nemzeti bank ellenőrzéséről készült jelentését. Abban az szerepelt, hogy az MNB a működésével két ponton sértett törvényt, ezek közül a súlyosabb az volt, hogy üzleti titkot sértett a nemzeti bank, mert felhatalmazás nélkül adtak ki adatokat a 2008-as hitelprogram keretében a hét legnagyobb magyar pénzintézetről a Nemzetközi Valutaalapnak. Domokos László ÁSZ-elnök azt mondta ugyan, hogy nem lát okot büntetőfeljelentésre, ám a fideszes Puskás Imre, a parlament számvevőszéki bizottságának alelnöke már akkor jelezte, hogy ettől még lehet az ügyből büntetőeljárás, és azt is bejelentette, hogy bizottsági meghallgatásra hívják Simort.

A jegybank már az ÁSZ-jelentés február 13-i megjelenésekor közleményben utasította vissza „az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz” – reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre. Az MNB közleménye leszögezte, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.

Múlt szerdán jelent meg a hír a köztévén, hogy nyomozást rendelt el a rendőrség, amiért a Magyar Nemzeti Bank 2008 és 2010 között több hazai pénzintézetről üzleti titkokat küldött az IMF-nek. A rendőrség hivatali visszaélés, illetve gazdasági titok megsértése miatt nyomoz, egyelőre ismeretlen tettes ellen. A Fővárosi Főügyészség az ügyben feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg.

Az ÁSZ szerint bizalmas adatokat adott át törvényi felhatalmazás és írásos engedélyek beszerzése nélkül. A számvevők megállapításai  részben rendben is vannak. Az MNB is elismerte, hogy valóban voltak hiányosságok az adatszolgáltatás időszakában: leegyszerűsítve annyi, hogy nem papírozták le a bankokkal a pénzügyi adataik továbbadását, csak miután az ÁSZ ezt jelezte, utólag  intézkedtek a megfelelő engedélyek beszerzéséről. Az is tény viszont, hogy az átadott számsorok azonban nem igazán alkalmasak arra, hogy azok alapján – adott esetben több nap késéssel, az adatok feldolgozása és kiértékelése után – valaki spekulatív támadást indítson egyes bankok vagy éppen a forint, illetve az állampapírok ellen (arról nem is beszélve, hogy ehhez azt is feltételezni kellene, hogy az IMF, akinek a pénzéből a magyar bankrendszer is kapott segítséget 2008-2009-ben, felelőtlenül bánik a bizalmas adatokkal).

A banki és piaci elemzők véleménye megoszlik arról, hogy mennyire volt indokolt az adatkezelési üggyel kapcsolatos vihar. „Talán azt gondolhatják, ha sikerül megmutatni, hogy milyen rossz és felelőtlen volt a távozó jegybanki vezetés, akkor könnyebb lesz elterelni a saját MNB-elnökjelöltjük hiányosságait vagy alkalmatlanságát” – mondta egy névtelenséget kérő forrás a többségi véleményt. Vannak viszont olyanok, akik azt emelik ki, hogy az MNB megszegte a hitelintézeti törvény egyik paragrafusát, és a banki adatok átadásával kiszolgáltatottá tette a magyar pénzügyi közvetítőrendszert, ami az ország és a pénzintézetek elleni spekulációkra teremthetett lehetőséget.

Simor Andrásnak ez jegybankelnökként az utolsó hete, mandátuma március 3-án jár le. Az utódját várhatóan a hét utolsó napjaiban nevezi meg Orbán Viktor, az általános várakozások szerint Matolcsy György mostani nemzetgazdasági miniszter kerülhet az MNB élére.

Bár a héten távozik az MNB éléről, Simor András egy hétfőn küldött meghívó szerint nemcsak a keddi kamatdöntést vezényli még le – amin várhatóan történelmi mélységbe, 5,25 százalékosra csökken az alapkamat –, hanem csütörtökön még beszámol a középtávú intézményi stratégia és a tavalyi éves terv teljesüléséről.

Simor András jegybankelnök megérkezett. Kezet rázott az őt az ügyészségen felnyomó Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, de nem mosolygott rá. A bizottsági meghallgatást a szocialisták nagyágyúi, Puch László, Veres János és Szekeres Imre az asztalnál ülve követik. Most Domokos László ismerteti a vizsgálatot megalapozó ÁSZ-jelentést.

Domokos László ÁSZ-elnök szerint az MNB üzleti titkokat adott ki. Az IMF-tagoknak valóban kell adatokat adniuk a Valutaalapnak, ha az ilyeneket kér, de nem kötelesek információkat olyan részletesen megadni, ami üzleti titkokat fedne fel. A nemzeti bank pedig ezt tette: a kereskedelmi bankok finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozicióiról hetente adott ki adatokat (de volt, hogy naponta), ami szerinte megnövelte az ország pénzügyi kiszolgáltatottságát.

Simor András azt mondja, nem szegtek meg üzleti titkokat, ami történt, az a magyar emberek érdekében történt. Az MNB valóban kiadott adatokat, de a bankoktól már beszerezte a szükséges engedélyeket. Az MNB ezzel nem okozott pénzügyi stabilitási kockázatokat, sőt, javította a pénzügyi stabilitást egy olyan időszakban, amikor pénzek áramlottak ki Magyarországról. Az IMF húszmilliárd eurót adott az országnak egy olyan időszakban, amikor spekuláltak a forint ellen. A Valutaalap nem akarta, hogy ezek a pénzek kiaramoljanak a országból a bankokon keresztül, ezért kérték a banki adatokat. Ezek átadása erősítette Magyarország pénzügyi biztonságát.

Az érintett bankoktól tavaly az MNB levélben kérte, hogy utólag járuljanak hozzá az adatok átadásához. A banki válaszok egy hét alatt beérkeztek, Simor szerint ez azt jelenti, hogy ha 2008-2009-ben kérik meg az engedélyeket – amikor az adatszolgáltatás is történt –, akkor szintén nem ütközött volna akadályba a dolog.

Simor András szerint a jegybank iratkezelési rendszere is megfelelt a jogszabályi előírásoknak – az ÁSZ ezt is kritizálta –, de az adatok auditálása a takarékossági szempontok miatt csak 2012 decemberében történt meg, a határidő lejárta után. Simor szerint ez ugyanakkor más közintézményekben is bevett gyakorlat volt.

„Próbáljuk meg beleképzelni magunkat abba a helyzetbe, ami akkor, 2008-2009-ben volt. A költségvetésben csak két hétre elég pénz volt, a forint és az OTP zuhant, az állampapírok az egekbe mentek. Az IMF-EU ebben a helyzetben azt mondta, hogy 20 milliárd euróval hajlandó támogatni minket. Az IMF azokat az adatokat azért kérte, amelyekből meggyőződhetett, hogy nem egy lukas zsákba tömi a pénzt, mondta Simor András.

A Valutaalapnak az volt az érdeke, hogy ez a pénz itt maradjon. Az MNB ezért is kért ezektől a bankoktól kötelezettségvállalási levelet, ami arról szólt, hogy nem csökkentik a kitettségüket a 2008 szeptemberi szint alá. De ez jogilag egy nem kikényszeríthető megállapítás volt. Ezért volt fontos, hogy az IMF mellénk álljon. Az IMF informális befolyása ezek fölött a bankok fölött nagyobb, mint a nemzeti banké, így a pénzek ittartásának is nagyobb volt az esélye.

Orbán Viktor még levelet is küldött az IMF-nek, amiben megköszönte, hogy megmentettek minket az összeomlástól, tette hozzá Simor András.

Mikor jelentene az adatok átadása kockázatot? – kérdezte Simor. Ha azokat az IMF a Magyarországgal szembeni spekulációra használja fel. De ez a feltételezés abszurd, hiszen éppen 20 milliárd eurót adott kölcsön, akkor miért lenne érdeke, hogy spekuláljanak ellenünk? Azzal is árthatott volna az IMF, ha ezeket a banki adatokat kiszivárogtatja. „Ezzel meg lehet vádolni az IMF-et, de közben ne felejtsük el, hogy ezt a szervezetet az ENSZ hozta létre a II. világháború után.”

Az MNB-nek ezeket az adatokat nem kellett bekérni, ezeket mindennap kapja. „Ebben az időszakban annyira szoros volt a kapcsolat a bankokkal, hogy naponta beszéltünk a pénzintézetekkel a likviditási helyzetükről. Az MNB számos lépést tett, hogy a bankok likviditását segítse” – mondta Simor. A hitelmegállapodásban is rögzítették, hogy a Valutaalap bármilyen adatot kérhet, bármilyen mélységig. Az adatokat akkor lehetett kiadni, ha ehhez a bankok is hozzájárulnak. Az erre vonatkozó formalevelet az MNB jogászai ki is dolgozták, csupán ennek a levélnek a postázása maradt el.

Simor a meghallgatáson arról is beszélt: az MNB gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos. (MTI)

A Valutaalap azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön arról: az a pénz, amit behozott az országba „nem folyik-e ki a második oldalon”. A jegybanknak az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni a kötelezettségvállalást.

AZ OTP, az FHB és az MFB kapott pénzt az IMF hitelből, de nem a jegybanktól, hanem a kormánytól kapták, ezért Simor egy jobbikos képviselő kérdésére nem tudja megmondani, hogy a pénzt a bankok mire használták. Azt viszont elmondta, hogy úgy tudja, a bankok már a tejes kölcsönt visszafizették.

Simor Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő kérdésére reagálva azt mondta, hogy nincs kedve belemenni a monetáris politika magyarázásába, de egyszer majd szívesen segít. Viszont örült volna neki, ha erről is lett volna parlamenti vitanap az elmúlt 6 évben.

És a táblagépét nézegette korábban. Veres János volt pénzügyminiszter kiosztotta a bizottság elnökét, a jobbikos Nyikos Lászlót, és csak azért is kérdést tett fel a Simor mellett ülő – a vizsgálatot kezdeményező – Domokosnak, pedig tőle most nem is szabad kérdezni.

Font Sándor, a költségvetési bizottság fideszes tagja az OTP árfolyamgrafikonjára hivatkozva azt mondja, hogy pont akkor lát óriási beszakadást, amikor az MNB megkezdte az adatátadást az IMF-nek. És azzal vádolja Simort, hogy mindenkit félvállról vesz, aki nem vele ért egyet, és azt érzékelteti, hogy csak ő ért a dologhoz, az őt kritizálók nem.

Mert a kollégáimnak bent kellett ülniük a jegybankban karácsonykor, amikor önök a gyertyát gyújtották otthon, mert december 21-én, péntek délután kaptuk meg az ÁSZ-kifogásait, és a válasz január 4-re el is készült - monja Simor.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból – mondta Simor. Elmondta azt is: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették. (MTI)

Sem polgárjogi, sem büntetőjogi per ebből nem lesz az adatszolgáltatás-ügyből addig, ameddig valaki nem bizonyítja azt, hogy a dologból bárkinek bármilyen kára származott, mondta el Simor. A bizottsági elnök lezárta a meghallgatást, és azt mondta Simornak, hogy elmehet, de ő jelezte, hogy maradna. Most valamilyen egységes véleményt kell kialakítania a bizottságnak az ügyről, és állásfoglalást tehet.

A bizottság alelnöke, Puskás Imre fideszes képviselő olyan állásfoglalást akar elfogadtatni, ami elmarasztalja Simort. "Az elnök úr elmondott nézetei nem tudtak megnyugdtatni, valóban jogszabálysértések történtek, és ezt az elnök úr sem vitatja" – mondta.

A hitelintézeti törvény 49. szakaszában leírt szabályokat be kell tartani, üzleti tikokat kiszolgáltatni nem lehet. A statisztikai törvény ugyan lehetővé teszi az MNB-nek, hogy mint statisztikát gyűjtő intézmény adjon adatokat, de ez az eljárás is csak akkor lett volna szabályszerű, ha a Simor által korábban említett beleegyező nyilatkozatok eljutnak a bankokhoz, és azok ezeket visszaküldik. Innentől kezdve lett volna rendben az adatszolgáltatás.

„Lehet ugyan bagatellizálni és az ország érdekeivel egyezőnek leírni az adatkiadást, de az a jogszabályoknak akkor sem felelt meg. A bíróság persze mérlegelheti, hogy a szabálysértésnek milyen körlüményei voltak, de ez az ügynek egy másik szintje, egy következő fázisa” – mondja Puskás. Azt is javasolta, hogy a bíróság ítélje el az MNB gyakorlatát, mert az törvénysértő volt.

A jegybankelnök meghallgatása után kiderült: a Simor elmarasztalásáról szóló bizottsági-határozattervezet ugyanis láthatóan már a meghallgatás előtt elkészült. A szocialisták ezen nagyon kiakadtak, és egy Simor érdemeit elismerő alternatív javaslatot mutattak be. 

Az előre megírt határozattervezetet Nyikos László, a bizottság jobbikos elnök is szóvá tette. És nemcsak ezt. Szerinte az ÁSZ túlment a hatáskörén, amikor olyan ügyet vizsgált, mint ez. „Ez az egész ügy az ÁSZ kompetencia-túllépése a hatáskör túllépése. Végig olyan benyomásom volt, hogy egy előre megírt forgatókönyv mentén kellett a hibákat keresni az MNB-ben. Az ÁSZ működésében is bármikor lehetne hibákat találni. Itt egy hibakereső szemléletű esetről van szó, kellemetlen érzéseim vanak, itt nem meghallgatás, hanem egyfajta tetemre hívás van, és elnézést kérek, hogy kiléptem a bizottsági elnöki szerepemből, de nagyon remélem, hogy a követező kormányzati ciklusban hasonló esetekben, kifejezetten politikai céllal hasonló vitákra nem fog sor kerülni” – mondta.

Simor a délelőtt folyamán először mosolygott.

A bizottság végül úgy döntött, hogy a határozathozatal előtt szünetet tart. A döntést ezután hozzák meg, a teremben tartózkodók szerint nem kétséges, hogy abban az eredetileg megírt szövegnek megfelelően elmarasztalják Simor Andrást.

Méltatlan az országgyűléshez, a bizottsághoz ez az egész – folytatta a felszólalásokat a szünet után, a döntéshozatal előtt Molnár Oszkár független képviselő. „És mit kötnek bele maguk az adatok kiadásába, illetve abba, hogy azt a bankok csak később hagyták jóvá az engedélyeikkel, miközben például visszőmenőlegesen hoztak törvényeket?”