Simor András azt mondja, nem szegtek meg üzleti titkokat, ami történt, az a magyar emberek érdekében történt. Az MNB valóban kiadott adatokat, de a bankoktól már beszerezte a szükséges engedélyeket. Az MNB ezzel nem okozott pénzügyi stabilitási kockázatokat, sőt, javította a pénzügyi stabilitást egy olyan időszakban, amikor pénzek áramlottak ki Magyarországról. Az IMF húszmilliárd eurót adott az országnak egy olyan időszakban, amikor spekuláltak a forint ellen. A Valutaalap nem akarta, hogy ezek a pénzek kiaramoljanak a országból a bankokon keresztül, ezért kérték a banki adatokat. Ezek átadása erősítette Magyarország pénzügyi biztonságát.
„Voltak szabálytalanságok, de nem törvénysértések. Ha valaki ezt törvényszegésként értelmezi, szíve joga, de egy mulasztásért valakit elítélni minimum erős túlzás, és nincs összhangban az ellenőrzés, a számvitel és a politikai erkölcs európai normáival” – mondja Veres János, volt szocialista pénzügyminiszter. „Lehet azt gondolni, hogy egy parlamenti bizottság ítéletet mondhat ebben az ügyben, de ne feledjük el, hogy a hazai igazságszolgáltatás, aki hivatott lenne ítélkezni, még nem mondott semmit.” A dolog jelenlegi állása semmilyen módon nem alapozza meg a határozatban olvasható „a bizottság elítéli” kifejezést, ezért Veres azt kéri, hogy ne szavazzák meg.
A határozatot átszövegezik, amivel az egész eljárás méregfogát kihúzzák. A bizottság fideszes alelnöke, Puskás Imre hallgatott Veres János előző felszólalására, ezért az MNB-t elítélő, előre megírt határozat szövegből kikerül, hogy „a bizottság elítéli a Magyar Nemzeti Bankban történt szabálytalanságokat”, ehelyett azt fogják megszavazni, hogy „a bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”.
A határozat indoklásából a hitelintézeti törvény 49/2. paragrafusára történő konkrét hivatozás is kimarad (a 49/6.-os pontra való hivatkozás bele sem került), így csak a hitelintézeti törvényre vonatkozó általános megfogalmazás marad a szövegben. A konkrét paragrafusokra és pontokra történő hivatkozással azért lett baj, mert felmerült a gyanú, hogy a hitelintézeti törvény nem is vonatkozik ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bankra - pedig ne feledjük, hogy az egész hercehurca erre a törvényra alapozva kezdődött.