A jegybank már az ÁSZ-jelentés február 13-i megjelenésekor közleményben utasította vissza „az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az MNB működése törvényességét megkérdőjelező megállapításait. Az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz” – reagált a jegybank az ellenőrzéséről szerdán kiadott számvevőszéki jelentésre. Az MNB közleménye leszögezte, hogy a jegybank működése törvényes, és az Állami Számvevőszék állításával szemben a hitelfelvétellel összefüggő, IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, a jegybank iratkezelési rendszere pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak.
„Voltak szabálytalanságok, de nem törvénysértések. Ha valaki ezt törvényszegésként értelmezi, szíve joga, de egy mulasztásért valakit elítélni minimum erős túlzás, és nincs összhangban az ellenőrzés, a számvitel és a politikai erkölcs európai normáival” – mondja Veres János, volt szocialista pénzügyminiszter. „Lehet azt gondolni, hogy egy parlamenti bizottság ítéletet mondhat ebben az ügyben, de ne feledjük el, hogy a hazai igazságszolgáltatás, aki hivatott lenne ítélkezni, még nem mondott semmit.” A dolog jelenlegi állása semmilyen módon nem alapozza meg a határozatban olvasható „a bizottság elítéli” kifejezést, ezért Veres azt kéri, hogy ne szavazzák meg.
A határozatot átszövegezik, amivel az egész eljárás méregfogát kihúzzák. A bizottság fideszes alelnöke, Puskás Imre hallgatott Veres János előző felszólalására, ezért az MNB-t elítélő, előre megírt határozat szövegből kikerül, hogy „a bizottság elítéli a Magyar Nemzeti Bankban történt szabálytalanságokat”, ehelyett azt fogják megszavazni, hogy „a bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”.
A határozat indoklásából a hitelintézeti törvény 49/2. paragrafusára történő konkrét hivatozás is kimarad (a 49/6.-os pontra való hivatkozás bele sem került), így csak a hitelintézeti törvényre vonatkozó általános megfogalmazás marad a szövegben. A konkrét paragrafusokra és pontokra történő hivatkozással azért lett baj, mert felmerült a gyanú, hogy a hitelintézeti törvény nem is vonatkozik ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bankra - pedig ne feledjük, hogy az egész hercehurca erre a törvényra alapozva kezdődött.