A bizottság alelnöke, Puskás Imre fideszes képviselő olyan állásfoglalást akar elfogadtatni, ami elmarasztalja Simort. "Az elnök úr elmondott nézetei nem tudtak megnyugdtatni, valóban jogszabálysértések történtek, és ezt az elnök úr sem vitatja" – mondta.
A hitelintézeti törvény 49. szakaszában leírt szabályokat be kell tartani, üzleti tikokat kiszolgáltatni nem lehet. A statisztikai törvény ugyan lehetővé teszi az MNB-nek, hogy mint statisztikát gyűjtő intézmény adjon adatokat, de ez az eljárás is csak akkor lett volna szabályszerű, ha a Simor által korábban említett beleegyező nyilatkozatok eljutnak a bankokhoz, és azok ezeket visszaküldik. Innentől kezdve lett volna rendben az adatszolgáltatás.
„Lehet ugyan bagatellizálni és az ország érdekeivel egyezőnek leírni az adatkiadást, de az a jogszabályoknak akkor sem felelt meg. A bíróság persze mérlegelheti, hogy a szabálysértésnek milyen körlüményei voltak, de ez az ügynek egy másik szintje, egy következő fázisa” – mondja Puskás. Azt is javasolta, hogy a bíróság ítélje el az MNB gyakorlatát, mert az törvénysértő volt.
„Voltak szabálytalanságok, de nem törvénysértések. Ha valaki ezt törvényszegésként értelmezi, szíve joga, de egy mulasztásért valakit elítélni minimum erős túlzás, és nincs összhangban az ellenőrzés, a számvitel és a politikai erkölcs európai normáival” – mondja Veres János, volt szocialista pénzügyminiszter. „Lehet azt gondolni, hogy egy parlamenti bizottság ítéletet mondhat ebben az ügyben, de ne feledjük el, hogy a hazai igazságszolgáltatás, aki hivatott lenne ítélkezni, még nem mondott semmit.” A dolog jelenlegi állása semmilyen módon nem alapozza meg a határozatban olvasható „a bizottság elítéli” kifejezést, ezért Veres azt kéri, hogy ne szavazzák meg.
A határozatot átszövegezik, amivel az egész eljárás méregfogát kihúzzák. A bizottság fideszes alelnöke, Puskás Imre hallgatott Veres János előző felszólalására, ezért az MNB-t elítélő, előre megírt határozat szövegből kikerül, hogy „a bizottság elítéli a Magyar Nemzeti Bankban történt szabálytalanságokat”, ehelyett azt fogják megszavazni, hogy „a bizottság megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank működése során szabálytalanságokat követett el”.
A határozat indoklásából a hitelintézeti törvény 49/2. paragrafusára történő konkrét hivatozás is kimarad (a 49/6.-os pontra való hivatkozás bele sem került), így csak a hitelintézeti törvényre vonatkozó általános megfogalmazás marad a szövegben. A konkrét paragrafusokra és pontokra történő hivatkozással azért lett baj, mert felmerült a gyanú, hogy a hitelintézeti törvény nem is vonatkozik ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bankra - pedig ne feledjük, hogy az egész hercehurca erre a törvényra alapozva kezdődött.