Hogyan menthetik még a devizahiteleseket?

Több, névtelenséget kérő banki forrásunk is megerősítette azt a sajtóinformációt, miszerint újabb mentőcsomag készül a devizahiteleseknek, amit több kormányzati nyilatkozat is alátámaszt. A kiszivárgott hírek szerint azonban nem feltétlenül fedi egymást a kormány és a bankok megoldástervezete, közben pedig a pénzügyi felügyelet is saját javaslatcsomagot tett az asztalra.

Amit a bankok akarnak

Úgy tudjuk, a hitelintézeti szektor most elsősorban azoknak a devizahiteleseknek nyújtana segítséget, akik nincsenek annyira rossz helyzetben, hogy utolsó reményük már csak – az esetleg kibővített – Nemzeti Eszközkezelő lehet, viszont elég sok a tartozásuk ahhoz, hogy a kilencven napnál nem régebbi tartozásokat görgető árfolyamgátas ügyfélkörbe be tudjanak menni.

Egy névtelenséget kérő bankszövetségi tisztségviselőtől azt hallottuk, hogy sokan ugyan 90 napnál nagyobb hátralékba csúsztak, de ezen ügyfélkör egy részének „lenne módja” egyszeri befizetéssel visszakerülnie a 90 napon belüli kategóriába. Forrásunk becslése szerint „hetven-százezer között lehet azoknak a száma, akik az eszközkezelőre nem szerezhetnek jogosultságot, de már az árfolyamgát rendszerbe sem tudnak feljutni. Őket kellene most kisegíteni, ezt akarják a bankok.”

Ez a forrás egy, banki körökben lehetségesnek tartott megoldást is felvázolt: eszerint most „a legfontosabb cél hogy az ingatlanfedezeteket és a hiteltartozásokat közelítsék egymáshoz, amivel ezt a 70-100 ezres adósi kört motiváltabbá lehetne tenni az együttműködésre”.

Hogy ez miért fontos? A tapasztalatok szerint sok csúszásban lévő devizaadós azért nem hajlandó sem fizetni, sem pedig egyeztetni a bankjával a lehetséges megoldásokról, mert az ingatlanpiac lefulladása és a svájci frank árfolyamának drágulása miatt jóval több pénzzel tartozik, mint amennyit a hitelfedezeti ingatlanja ér. A passzivitás ebben a helyzetben részben érthető: ha valaki egy nyolcmillió forintot érő ingatlan után tízmilliós tartozást görget (és ennél szélsőségesebb példák is vannak), valóban kilátástalan helyzetben érezheti magát. A megoldásuk ezt a problémát küszöbölné ki.

Legyen mit veszteni

A pénzügyi felügyelet adatai szerint jelenleg 110 ezer még nem felmondott, de 90 napnál nagyobb hátralékba fordult devizahitel-szerződés van Magyarországon, ezek összértéke eléri a 700 milliárd forintot.

A bankok egy olyan tervet visznek a kormány elé, amivel egy részleges adósságelengedéssel ezeknek az adósoknak a tartozását – a tavalyról ismert forintosítást követően – az ingatlanfedezet értékének közelébe lehetne csökkenteni. Ezzel együttműködésre lehetne sarkallni őket. „Így kapnának valamit és már lenne mit veszíteniük” – hallottuk az érvelést.

A bankok a részleges adósságelengedésért cserébe azt szeretnék elérni a kormánynál, hogy az adósoknak adott kedvezményeket (vagy azok egy részét) a bankadóból leírhassák. A bankok számításai szerint ez a leírás a 144 milliárdos sarcból csupán néhány tízmilliárdos tételt harapna ki, így érdemi segítségről csak akkor lehet szó, ha ezt az összeget a költségvetés is megfejelné legalább ennyivel, esetleg egy kicsit többel.

Forintosít, elenged

Az, hogy a forintosítás után mekkora tartozásrészt kellene elengedniük a bankoknak ahhoz, hogy a kimenekített adósoknak ezzel érdemi segítséget adjanak, esetenként változó. Úgy tudjuk, hogy a legvalószínűbb egy 25 százalékos általános adósságelengedés lehet. Ez a portfolio.hu számítása szerint egy tízmillió forintos, 15 éves hátralévő futamidejű kölcsönnél, a forintra váltás után 25 százalékos adósságelengedéssel kalkulálva tízezer forintos, átlagosan 11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést eredményezhet.

Ha egy 25 százalékos adósságelengedésről születik megállapodás, az a bankoknak a 700 milliárdos adósságállománnyal kalkulálva 175 milliárdos veszteséget jelentene. Ezt a veszteséget azonban nagymértékben csökkentené, hogy a 90 napon túli hitelekre kötelezően megképzett banki értékvesztési leírás felszabadítható lenne, illetve néhány tízmilliárd forinttal kevesebb bankadót kellene befizetni. Ha a forintosítás és tartozáselengedés után a jelenleg fizetésképtelen ügyfelek fizetőképessége helyreállna, akkor a bankrendszer akár néhány tízmilliárdos veszteséggel is megúszhatná ezt az újabb devizahiteles mentőcsomagot.

Sok múlik a deficiteljáráson

A banki elképzelések szerint a megállapodás része lenne a hitelezés felpörgetése is, amivel szintén a bankadóként befizetett sarcot szeretnék csökkenteni. Ez viszont most még kényes téma.

A túlzottdeficit-eljárás miatt ugyanis a kormány nem engedheti ki különféle kedvezmények formájában a bankadó nagy részét, hiszen azzal veszélyeztetné az egyébként is veszélyben lévő három százalék alatti hiánycél elérését.

Úgy tudjuk, hogy ezek a döntések legkorábban akkor születhetnek meg, ha Brüsszel lezárja az uniós csatlakozásunk óta tartó folyamatot, tehát a nyári hónapok folyamán, de addig is, ahogy fogalmaztak kérdésünkre, „szép csendben elő lehetne készíteni” a devizahiteles-csomagot.

A devizatartalék ügye

Felsővezető banki forrásunk szerint „jó volna a felvázolt megoldás irányába terelni a beszélgetést” a kormánnyal, de több jel is arra utal, hogy Orbánék a Matolcsyval megerősített jegybankkal karöltve ennél radikálisabb megoldásban gondolkozhatnak.

Csakhogy ez akár aggasztó is lehet. „Drasztikus lépésekkel csak tovább lehet rontani a helyzeten. A monetáris politika sokat javítani nem tud, de hallatlanul sokat tud ártani” – hallottuk. A devizahitelek nagyobb körének forintra váltása a bankok olvasatában egy újabb erőszakos intézkedés lenne.

Azt is hallottuk, hogy az MNB devizatartalékainak a leépítésével kiváltott és forintosított hitelek miatt a külföldi befektetők elbizonytalanodhatnak, ami a rövid állampapíroknál eladási hullámot válthat ki, ez forintgyengülést okozhat, a kaland pedig akár egy drasztikusabb beavatkozásban, például kamatemeléseben végződhet. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy amit a devizahitelek lecserélésével nyernek az adósok, azt a magasabb forintkamatok formájában fizethetik vissza. A bankok ezért egy az adósok szélesebb körére kiterjedő forintosítást nem támogatnának.

A bankok beleegyezése nélkül végrehajtott, minden devizahitelt érintő forintosítás „nem a bankokkal való együttműködés szándéknak ágyazna meg, ennek hiányában pedig kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz Magyarországon újra érdemi gazdasági növekedés” – mondták nagyjából ugyanezt többen is.

Egyik forrásunk emlékeztetett egy régebbi banki számításra, mely szerint az egyszázalékos vállalati hitelbővülés durván fél százalékos gazdasági többletteljesítményt jelent, aminek majdnem a harmada közvetlenül költségvetési többletbevételként csapódik le. Ez durván 40-50 milliárdos többletbevételt jelent, nagyobb hitelportfólió-bővítés esetén pedig akár ennek a többszörösét is. „Ez lenne az igazi hiánycsökkentés”, amire azonban a bankok csak akkor lesznek hajlandóak, ha újból partnerként kezelik őket.

A PSZÁF is ötletel

Közben a pénzügyi felügyelet a most futó árfolyamgát lehetőséget bővítené tovább. Szász Károly, a felügyelet elnöke három pontos javaslatcsomagban juttatta el az elképzeléseit a nemzetgazdasági miniszternek. Az első pont szerint a 60 hónapig alacsonyabb és fix törlesztőrészletet jelentő árfolyamgátat végső határidő nélkül bármikor lehetne igényeli.

Mivel azok, akik most lépnek be az árfolyamgátba, már csupán 50 hónapig élvezhetnek védelmet – a jelenlegi szabályok szerint 2017 június 30-án véget ér az árfolyamrögzítés –, ezért a második ponttal a PSZÁF lehetőséget adna mindenkinek a maximális 60 hónapos futamidő kihasználására.

A harmadik pont szerint, aki egyszer már belépett a rendszerbe, de később az ott felhalmozott tartozását is visszafizette, az léphessen be újból az árfolyamgát-rendszerbe. A portfolio.hu-nak nyilatkozó Binder István szóvivő szerint a PSZÁF elnökének javaslatai még kedvezőbbé tennék az egyébként a deviza jelzáloghitellel rendelkezők döntő többsége számára kedvező árfolyamgát konstrukciót, annak kedvező társadalmi hatásaival együtt.