Hogyan menthetik még a devizahiteleseket?

2013.03.11. 14:18
A kormány az MNB bekebelezése után lehetőséget kapott arra, hogy a jegybanki devizatartalékot valamilyen formában a devizahitelek leépítésére használja. A devizatartalék-felhasználás bizonyos formái banki forrásaink szerint játék lenne a tűzzel, de létezik olyan megoldás, amiben ugyan lehet szerepe a devizatartaléknak, de az nem okozna különösebb károkat. Az egy-két hét múlva induló tárgyalássorozatra kész tervezettel készülnek a pénzintézetek.

Több, névtelenséget kérő banki forrásunk is megerősítette azt a sajtóinformációt, miszerint újabb mentőcsomag készül a devizahiteleseknek, amit több kormányzati nyilatkozat is alátámaszt. A kiszivárgott hírek szerint azonban nem feltétlenül fedi egymást a kormány és a bankok megoldástervezete, közben pedig a pénzügyi felügyelet is saját javaslatcsomagot tett az asztalra.

Amit a bankok akarnak

Úgy tudjuk, a hitelintézeti szektor most elsősorban azoknak a devizahiteleseknek nyújtana segítséget, akik nincsenek annyira rossz helyzetben, hogy utolsó reményük már csak – az esetleg kibővített – Nemzeti Eszközkezelő lehet, viszont elég sok a tartozásuk ahhoz, hogy a kilencven napnál nem régebbi tartozásokat görgető árfolyamgátas ügyfélkörbe be tudjanak menni.

Egy névtelenséget kérő bankszövetségi tisztségviselőtől azt hallottuk, hogy sokan ugyan 90 napnál nagyobb hátralékba csúsztak, de ezen ügyfélkör egy részének „lenne módja” egyszeri befizetéssel visszakerülnie a 90 napon belüli kategóriába. Forrásunk becslése szerint „hetven-százezer között lehet azoknak a száma, akik az eszközkezelőre nem szerezhetnek jogosultságot, de már az árfolyamgát rendszerbe sem tudnak feljutni. Őket kellene most kisegíteni, ezt akarják a bankok.”

Ez a forrás egy, banki körökben lehetségesnek tartott megoldást is felvázolt: eszerint most „a legfontosabb cél hogy az ingatlanfedezeteket és a hiteltartozásokat közelítsék egymáshoz, amivel ezt a 70-100 ezres adósi kört motiváltabbá lehetne tenni az együttműködésre”.

Hogy ez miért fontos? A tapasztalatok szerint sok csúszásban lévő devizaadós azért nem hajlandó sem fizetni, sem pedig egyeztetni a bankjával a lehetséges megoldásokról, mert az ingatlanpiac lefulladása és a svájci frank árfolyamának drágulása miatt jóval több pénzzel tartozik, mint amennyit a hitelfedezeti ingatlanja ér. A passzivitás ebben a helyzetben részben érthető: ha valaki egy nyolcmillió forintot érő ingatlan után tízmilliós tartozást görget (és ennél szélsőségesebb példák is vannak), valóban kilátástalan helyzetben érezheti magát. A megoldásuk ezt a problémát küszöbölné ki.

Legyen mit veszteni

A pénzügyi felügyelet adatai szerint jelenleg 110 ezer még nem felmondott, de 90 napnál nagyobb hátralékba fordult devizahitel-szerződés van Magyarországon, ezek összértéke eléri a 700 milliárd forintot.

A bankok egy olyan tervet visznek a kormány elé, amivel egy részleges adósságelengedéssel ezeknek az adósoknak a tartozását – a tavalyról ismert forintosítást követően – az ingatlanfedezet értékének közelébe lehetne csökkenteni. Ezzel együttműködésre lehetne sarkallni őket. „Így kapnának valamit és már lenne mit veszíteniük” – hallottuk az érvelést.

A bankok a részleges adósságelengedésért cserébe azt szeretnék elérni a kormánynál, hogy az adósoknak adott kedvezményeket (vagy azok egy részét) a bankadóból leírhassák. A bankok számításai szerint ez a leírás a 144 milliárdos sarcból csupán néhány tízmilliárdos tételt harapna ki, így érdemi segítségről csak akkor lehet szó, ha ezt az összeget a költségvetés is megfejelné legalább ennyivel, esetleg egy kicsit többel.

Forintosít, elenged

Az, hogy a forintosítás után mekkora tartozásrészt kellene elengedniük a bankoknak ahhoz, hogy a kimenekített adósoknak ezzel érdemi segítséget adjanak, esetenként változó. Úgy tudjuk, hogy a legvalószínűbb egy 25 százalékos általános adósságelengedés lehet. Ez a portfolio.hu számítása szerint egy tízmillió forintos, 15 éves hátralévő futamidejű kölcsönnél, a forintra váltás után 25 százalékos adósságelengedéssel kalkulálva tízezer forintos, átlagosan 11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést eredményezhet.

Ha egy 25 százalékos adósságelengedésről születik megállapodás, az a bankoknak a 700 milliárdos adósságállománnyal kalkulálva 175 milliárdos veszteséget jelentene. Ezt a veszteséget azonban nagymértékben csökkentené, hogy a 90 napon túli hitelekre kötelezően megképzett banki értékvesztési leírás felszabadítható lenne, illetve néhány tízmilliárd forinttal kevesebb bankadót kellene befizetni. Ha a forintosítás és tartozáselengedés után a jelenleg fizetésképtelen ügyfelek fizetőképessége helyreállna, akkor a bankrendszer akár néhány tízmilliárdos veszteséggel is megúszhatná ezt az újabb devizahiteles mentőcsomagot.

Sok múlik a deficiteljáráson

A banki elképzelések szerint a megállapodás része lenne a hitelezés felpörgetése is, amivel szintén a bankadóként befizetett sarcot szeretnék csökkenteni. Ez viszont most még kényes téma.

A túlzottdeficit-eljárás miatt ugyanis a kormány nem engedheti ki különféle kedvezmények formájában a bankadó nagy részét, hiszen azzal veszélyeztetné az egyébként is veszélyben lévő három százalék alatti hiánycél elérését.

Úgy tudjuk, hogy ezek a döntések legkorábban akkor születhetnek meg, ha Brüsszel lezárja az uniós csatlakozásunk óta tartó folyamatot, tehát a nyári hónapok folyamán, de addig is, ahogy fogalmaztak kérdésünkre, „szép csendben elő lehetne készíteni” a devizahiteles-csomagot.

A devizatartalék ügye

Felsővezető banki forrásunk szerint „jó volna a felvázolt megoldás irányába terelni a beszélgetést” a kormánnyal, de több jel is arra utal, hogy Orbánék a Matolcsyval megerősített jegybankkal karöltve ennél radikálisabb megoldásban gondolkozhatnak.

Csakhogy ez akár aggasztó is lehet. „Drasztikus lépésekkel csak tovább lehet rontani a helyzeten. A monetáris politika sokat javítani nem tud, de hallatlanul sokat tud ártani” – hallottuk. A devizahitelek nagyobb körének forintra váltása a bankok olvasatában egy újabb erőszakos intézkedés lenne.

Azt is hallottuk, hogy az MNB devizatartalékainak a leépítésével kiváltott és forintosított hitelek miatt a külföldi befektetők elbizonytalanodhatnak, ami a rövid állampapíroknál eladási hullámot válthat ki, ez forintgyengülést okozhat, a kaland pedig akár egy drasztikusabb beavatkozásban, például kamatemeléseben végződhet. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy amit a devizahitelek lecserélésével nyernek az adósok, azt a magasabb forintkamatok formájában fizethetik vissza. A bankok ezért egy az adósok szélesebb körére kiterjedő forintosítást nem támogatnának.

A bankok beleegyezése nélkül végrehajtott, minden devizahitelt érintő forintosítás „nem a bankokkal való együttműködés szándéknak ágyazna meg, ennek hiányában pedig kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz Magyarországon újra érdemi gazdasági növekedés” – mondták nagyjából ugyanezt többen is.

Egyik forrásunk emlékeztetett egy régebbi banki számításra, mely szerint az egyszázalékos vállalati hitelbővülés durván fél százalékos gazdasági többletteljesítményt jelent, aminek majdnem a harmada közvetlenül költségvetési többletbevételként csapódik le. Ez durván 40-50 milliárdos többletbevételt jelent, nagyobb hitelportfólió-bővítés esetén pedig akár ennek a többszörösét is. „Ez lenne az igazi hiánycsökkentés”, amire azonban a bankok csak akkor lesznek hajlandóak, ha újból partnerként kezelik őket.

A PSZÁF is ötletel

Közben a pénzügyi felügyelet a most futó árfolyamgát lehetőséget bővítené tovább. Szász Károly, a felügyelet elnöke három pontos javaslatcsomagban juttatta el az elképzeléseit a nemzetgazdasági miniszternek. Az első pont szerint a 60 hónapig alacsonyabb és fix törlesztőrészletet jelentő árfolyamgátat végső határidő nélkül bármikor lehetne igényeli.

Mivel azok, akik most lépnek be az árfolyamgátba, már csupán 50 hónapig élvezhetnek védelmet – a jelenlegi szabályok szerint 2017 június 30-án véget ér az árfolyamrögzítés –, ezért a második ponttal a PSZÁF lehetőséget adna mindenkinek a maximális 60 hónapos futamidő kihasználására.

A harmadik pont szerint, aki egyszer már belépett a rendszerbe, de később az ott felhalmozott tartozását is visszafizette, az léphessen be újból az árfolyamgát-rendszerbe. A portfolio.hu-nak nyilatkozó Binder István szóvivő szerint a PSZÁF elnökének javaslatai még kedvezőbbé tennék az egyébként a deviza jelzáloghitellel rendelkezők döntő többsége számára kedvező árfolyamgát konstrukciót, annak kedvező társadalmi hatásaival együtt.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Gazdaság
Itt vannak a szabályok, így dolgozhatnak a nyugdíjasok 2025-ben

Itt vannak a szabályok, így dolgozhatnak a nyugdíjasok 2025-ben

Kiderült, melyik szférában éri meg leginkább nyugdíjasokat alkalmazni.

február 14., 08:39

  • Gazdaság
Lengyel űripari céggel vágna neki a világűr meghódításának a 4iG

Lengyel űripari céggel vágna neki a világűr meghódításának a 4iG

Újra kívánják definiálni az űr- és védelmi ipart.

február 14., 15:32

  • Gazdaság
Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat

Donald Trump lépése új üzemanyagárakat hozhat

Az orosz–ukrán háború eseményei alaposan megrángathatják az üzemanyagárakat.

február 14., 13:42

  • Címlapon
Tombol a járvány, de jót teszünk, ha túladagoljuk a vitaminokat?

Tombol a járvány, de jót teszünk, ha túladagoljuk a vitaminokat?

Sokan vannak, akiknek ez kifejezetten hátrányos.

tegnap, 20:38

  • Gazdaság
Erőre kapott a forint péntek reggelre

Erőre kapott a forint péntek reggelre

A hétfői kezdéshez képest erősödött a főbb devizákkal szemben.

február 14., 08:41

  • Gazdaság
Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon

Az MNB alelnöke elárulta, ekkor jöhet az euró Magyarországon

A megugró élelmiszerárakról is beszélt Virág Barnabás.

február 14., 14:24

  • Gazdaság
Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság

Újabb kulcsszektortól kapott irgalmatlan pofont a magyar gazdaság

Már nagyon építenének, de egyelőre nem nagyon van mit.

február 14., 08:47

  • Gazdaság
Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Itt van Orbán Viktor 4,7 milliós bástyája

Szakértők szerint kezd visszatérni a hit a gazdaságban.

február 13., 19:28

  • Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.

tegnap, 14:03

  • Gazdaság
Ezt a táblázatot nem akarta látni: mutatjuk, milyen elképesztően drágultak az élelmiszerek az elmúlt években

Ezt a táblázatot nem akarta látni: mutatjuk, milyen elképesztően drágultak az élelmiszerek az elmúlt években

Visszatért a drágaság, így kapott erőre ismét a kormány szerint földbe döngölt infláció.

február 14., 09:28

  • Címlapon
Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Gulyás Gergely legutóbb még nem látott erre sok esélyt.

tegnap, 21:21

  • Gazdaság
Rossz hír a munkavállalóknak, egy kutatás szerint alig akarnak bért emelni a cégek

Rossz hír a munkavállalóknak, egy kutatás szerint alig akarnak bért emelni a cégek

Ritka lesz a tíz százalék feletti fizetésnövekedés.

február 12., 13:12

  • Gazdaság
Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Pénzpatakba léptek a magyarok, akik ide tették a forintjukat

Ha azt gondolta, hogy az állampapír volt a legjobb befektetés, gondolja újra.

február 13., 17:28

  • Gazdaság
Prüszköl a német ló a magyar vitéz alatt – kiderül, meddig jut gyalog

Prüszköl a német ló a magyar vitéz alatt – kiderül, meddig jut gyalog

Egy biztos a magyar gazdaság jövőjét illetően: a bizonytalanság.

február 14., 17:42

  • Címlapon
Nagyon súlyos tüdőgyulladással kezelik Ferenc pápát

Nagyon súlyos tüdőgyulladással kezelik Ferenc pápát

Egyelőre biztosan nem hagyhatja el a kórházat az egyházfő.

tegnap, 21:49

  • Gazdaság
Reagált a foodora a GVH büntetésére, nem értenek egyet a bírsággal

Reagált a foodora a GVH büntetésére, nem értenek egyet a bírsággal

Lépéseket terveznek a reklámkommunikáció fejlesztésére.

február 14., 18:36

  • Gazdaság
Nyilvános: akár több milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást is fizethetnek a települések

Nyilvános: akár több milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást is fizethetnek a települések

Budapestre 89 milliárd forintot róttak ki.

február 12., 08:42

  • Gazdaság
Kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra

Kutatás-fejlesztési rekordberuházás érkezik Magyarországra

Korábban még nem volt ekkora állami támogatású beruházás.

február 13., 11:54

  • Gazdaság
Donald Trump vámjai miatt használhat több műanyagot a Coca-Cola

Donald Trump vámjai miatt használhat több műanyagot a Coca-Cola

Így is a világ legnagyobb műanyagszennyezője a cég.

február 12., 17:31

  • Címlapon
„Kifordult a sarkaiból a világ” – Orbán Viktor elárulta, miről beszél a Fidesz frakcióülésén

„Kifordult a sarkaiból a világ” – Orbán Viktor elárulta, miről beszél a Fidesz frakcióülésén

Videón jelentkezett a miniszterelnök a balatonfüredi kihelyezett esemény előtt.

tegnap, 20:26

  • Gazdaság
Milliókat érintő adóváltozás jön, és lehet, ez még csak a kezdet

Milliókat érintő adóváltozás jön, és lehet, ez még csak a kezdet

Már meg is történt a bejelentés.

február 13., 06:00

  • Gazdaság
Kijöttek a részletek, ezért fájhat a kormány feje

Kijöttek a részletek, ezért fájhat a kormány feje

Különösen hasogató az akkumulátoripar 50 százalékos visszaesése.

február 13., 09:06

  • Címlapon
Az olasz futball fekete napja, a Bayern München a 94. percben menekült meg az égéstől

Az olasz futball fekete napja, a Bayern München a 94. percben menekült meg az égéstől

Elképesztő thriller után jutott tovább a Benfica a BL-ben.

tegnap, 23:04

  • Gazdaság
Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott

Nagy Márton szerint a főváros szolidaritásból és pénzügyekből is megbukott

De szívesen adnak kölcsön… szakértőket.

február 13., 10:11

  • Címlapon
Álomkezdés után rémálom: kiesett a BL-ből a hétszeres győztes

Álomkezdés után rémálom: kiesett a BL-ből a hétszeres győztes

Egy teljesen felesleges piros lap után pecsételődött meg a patinás csapat sorsa.

tegnap, 20:47