Az Európai Unió egy készülő direktívája szerint bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a bankban tartott nagybetétekhez is – közölte szombaton Olli Rehn. Az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke ugyanakkor hozzátette: a ciprusi mentőprogram kivételes volt.
![Olli Rehn](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/409/4095/40950/4095060_711f3dac06da9bee4bd3ed7b5367a856_wm.jpg)
„Az új direktíva feltételezi, hogy egy bank átszervezése vagy bezárása esetén érvényesítik a befektetők és a betétesek pénzügyi felelősségét. De van egy nagyon egyértelmű hierarchia, először a részvényesek kötelezettségét használják ki, aztán esetleg a nem biztosított befektetésekhez és betétekhez nyúlnak hozzá. Azonban a 100 ezer euró alatti rész érinthetetlen, az ez alatti betétek mindig biztonságban lesznek” – mondta az európai biztos.
Az Európai Bizottságnál folyamatban van egy olyan direktíva kidolgozása, amely a befektetői felelősség kérdését belefoglalná a tagállami törvényekbe.
Ciprus március végén állapodott meg az euróövezeti államokkal egy mentőcsomagról, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurós mentőhitelt kap. A nicosiai kormánynak cserében át kell alakítania bankrendszerét, amelynek részét képezi a 100 ezer eurónál nagyobb összegű bankbetéteket érintő egyszeri értékleírás. A ciprusi jegybank szerint a veszteségleírás a megtakarítások akár 60 százalékát is érintheti.
![Mario Draghi](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/409/4095/40950/4095070_fd38da583e9515ddc809b94164eb8ddb_wm.jpg)
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése után tartott tájékoztatóján Ciprussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ország megmentésének módja nem lehet más esetekben alkalmazható sablon. Hozzátette: az EKB sosem javasolta a 100 ezer eurónál kisebb, azaz biztosított betétek bevonását a mentőcsomagba.
Kitért arra is: a kormányzótanács "átfogóan" megvitatta a kamatcsökkentés lehetőségét, és megvizsgálja, hogy az alacsony kamatokon kívül milyen új eszközöket lehet bevetni, ha az eurózóna gazdaságának további stimulusra volna szüksége.
Olli Rehn ezzel kapcsolatban azt mondta szombaton: az EKB-nak egy új programot kellene indítania, amely segítené a recesszió sújtotta eurózóna gazdaságának fellendítését. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma a vállalati finanszírozás magas költsége, különösen Dél-Európában - tette hozzá.