Szilárda
-4 °C
3 °C

A nap, amikor dollármilliárdok úsztak el

2013.04.17. 10:32 Módosítva: 2013-04-17 18:09:22
Múlt pénteken néhány óra alatt évek óta nem látott mértékben esett az arany ára. A nemesfémbe eddig menekülő befektetésként volt érdemes beruházni, most azonban megkérdőjeleződött az aranyba vetett bizalom. A világgazdasági kirakóst összeillesztve ugyanakkor kiderül: nem is olyan biztos, hogy temetnünk kell az aranyat.

Az elmúlt harminc évben nem látott mértékben esett az arany világpiaci ára múlt pénteken: délután még 1535 dolláros árfolyamon mozgott az unciánkénti ár, ami a késő esti New York-i kereskedésben már 1480 dollár körüli árfolyamra zuhant. Ez több mint 5 százalékos visszaesést jelentett csak a pénteki napon, ami a hét elején 13 százalékos esésre változott, így  (igaz, azóta megállt az esés és egy keveset már korrigált is az ár).

Ugyanakkor a hosszabb trend is durva visszaesést mutat: több mint 20 százalékkal kevesebbért lehet most az arany unciájához hozzájutni, mint tavaly októberben. A másik fontos nemesfém, az ezüst is hasonló pályát járt be, amikor 7 százalékot esett pénteken, így az arany ára 2, az ezüsté pedig 2,5 éves mélypontra került.

aranyzuhanás.png

Az aranyfekete-péntek a nemesfém mellett kitartó nagyhalakat sem kerülte el: a milliárdos hedgefund-menedzser, John Paulson személyes vagyona például 1 milliárd dollárral lett kisebb péntek óta (ez 222 milliárd forintot jelent), az év eleje óta pedig összesen 1,5 milliárd dollárral csökkent.

Egy másik híres befektető, Marc Faber – akinek szintén lehetnek veszteségei, hiszen régóta kitart az aranybefektetés mellett – kifejezetten örült az aranyár esésének - írta a portfolio.hu. Faber szerint a mélypont akár 1300 dollár körül is lehet (az 1320 körüli mélypontnál nem is jártunk ettől messze), ugyanakkor már rövid távon is érdemes lehet beszállni, mert lassan megint feljebb kúszhat az árfolyam.

Jó, mert kézzel fogható

Az árzuhanás azért is került a figyelem középpontjába, mert az utóbbi években nem csak a milliárdos befektetők tettek komoly pénzeket az aranyba, hanem a tehetősebb középosztálybeliek körében is nagyon népszerű lett ez a befektetés.

A fizikai arany - és itt természetesen nem láncokra és karkötőkre, hanem színtiszta aranyból készült sztenderdizált érmékre, lapkákra és tömbökre kell gondolni - a gazdasági világválság, a pénzek elértéktelenedése, az állam- és bankcsődök elől menekülő megtakarításoknak lett egy fontos célpontja.

Előnye, hogy kézzel fogható, tehát fizikailag is megtestesülő befektetésről van szó, de mégsem egy drága ingatlan, hanem apróbb darabokban, kisebb pénzekből is megvásárolható befektetés, a tartásának ráadásul évezredes hagyománya van. Ideálisnak tűnik válság idején, és ahogy statisztikákból kiderül, egy unciából ma is és száz évvel ezelőtt is nagyjából ugyanannyit lehetett vásárolni. Ez egyetlen papírpénzről sem mondható el (még a dollárról sem), és extrém hosszú távú, gazdasági válságok során átívelő értékállóságot takar.

Hogy zuhant most össze?

Sok elemző szerint a dolog törvényszerű volt. Az arany évtizedes emelkedő trendje töretlen volt, a nagyon stabil drágulás pedig 2011 nyarán mániás szakaszába lépett, amikor az eurózóna - most távolinak tűnő - összeomlása nagyon is közelinek tűnt. Akkor a történelmi csúcsot jelentő 1900 dolláros unciánkénti szintig vágtázott az árfolyam, és a guruk, illetve a legkomolyabb elemzőházak is 2500-3000 dollár közötti célárakkal jöttek ki.

Az árfolyam alakulásában ugyan nagyon fontosak a befektetők jövőre vonatkozó várakozásai, de persze sokszor csalókák. Mivel az arany ipari és ékszeripari felhasználása csak a nemesfém keresletének nagyjából a feléért felelős, a maradékot a befektetési jellegű kereslet adja. A vételi ajánlások azonban jellemzően akkor pörögnek csúcsra, amikor a nagybefektetők megkezdik az olcsóbban vett készleteik fokozatos leépítését, tehát realizálják a profitjukat, a piramisjáték aztán előbb-utóbb a utolsók között, nagyon magas árfolyamon belépő kisbefektetőkre dől.

Valami ilyesmi történt az aranynál is, de a folyamat a mostani óriási zuhanás előtt viszonylag lassú és kiszámítható volt. A zuhanás mögött azonban nem csak pszichológiai tényezők (ki hagyja el utolsóként az égő házat?) és a tőzsdei kereskedés nagyon jelentős részét bonyolító tőzsdei robotok álltak, hanem néhány konkrét reálgazdasági történés is.

Ciprus esete az aranyéhes IMF-fel

Misik Sándor, a Solar Capital portfólió-kezelője szerint az árfolyamot lenyomó hirtelen megnövekvő kínálat mögött alapvetően a ciprusi aranyértékesítési kényszer áll, amely állítólag az EU és az IMF 10 milliárd eurós mentőcsomagjának egyik feltétele. A ciprusi jegybank 14 tonnás aranytartalékából 10 tonnát kellene áruba bocsátania, ami nagyjából 400 millió eurót hozna a konyhára.

Misik emlékeztetett rá, hogy 1999 és 2002 között volt már példa hasonlóra: ebben az időszakban az IMF az angol jegybanknak javasolta az aranytartalékok csökkentését. A piaci szereplőkben akkoriban félelem alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon más szereplők is erre a sorsra jutnak majd, így az arany ára átlagosan 300 dollár/uncia körüli mélypontra jutott.

A portfólió-kezelő elmondta: a piaci szereplők várakozásait most is befolyásolhatja, hogy ha a ciprusi eset precedensé válik, akkor más bajba kerülő tagállamok aranytartalékainak piacra kerülése tovább növelhetné az aranykínálatot, amely az ár további csökkenését eredményezné.

Mindeközben a fejlett gazdaságok felpörgetése érdekében az utóbbi időben számos fontos jegybank, mint az amerikai FED, az Európai Központi Banki (EKB), vagy legutóbb a japán is pénznyomtatásba kezdett. Az ebből tankönyvszerűen következő infláció azonban a nagyon gyenge kereslet, a háztartások és a vállalkozások hitelundora miatt eddig nem jelent meg a gazdaságban, miközben jelenleg jóval kevesebben tartanak a korábban valószínűbbnek tűnő gazdasági összeomlástól, vagy egy hatalmas recessziótól - pontosan a jegybanki élénkítő gazdaságpolitikák miatt. Ezek sok befektetőt aranyfedezete eladására kényszeríthetett.

Irány a részvénypiac!

Az EKB elnökének tavalyi bejelentése, miszerint bármit hajlandó megtenni az eurózóna egyben tartásáért, jelentősen csökkentett a rendszerszintű kockázatokat a világgazdaságban. A görög, olasz, spanyol és ciprusi mentőcsomagok javították a befektetők bizalmát, akik így kevéssé hajlanak a klasszikus menekülőeszközökbe való befektetésbe.

A már említett jegybanki tevékenységeknek is betudható alacsony hozamok nem kedveznek a kamatot nem kínáló eszközöknek, amilyen az arany is, ezért a befektetők a kicsit jobb reálgazdasági kilátások (bár ez is inkább csak a fejlett világ stagnálásához elég), illetve a javuló osztalékhozamok miatt vonzóbb részvénypiacokba fektetnek.

FED: leállhat a pénznyomda?

Szintén szerepet játszhatott az áresésben, hogy az amerikai jegybank eddigi pénznyomdája, amely a gazdaság felpörgetését célozta meg, lassulhat. Az utóbbi időben egyre többet hallani a pletykát, miszerint a FED jegybankárai legkésőbb ősszel visszavennének a fedezetlen pénzszórásból. Ez az infláció további lassulását eredményezheti, ami szintén csökkenti a biztonsági arany iránti keresletet.

Szintén hatással volt a hatalmas visszaesésre, hogy India, a világ legnagyobb aranyimportőre jelentősen, négyről hat százalékra emelte a nemesfémre vonatkozó importvámot. Ez azért is csökkentette a nemesfém iránti keresletet, mert közben az indiai valuta, a rupia is gyengült, ami még tovább drágította a behozatalt. Továbbá elemzők szerint az összes nyersanyagpiacra - tehát az aranyra is - rossz hatással volt az első negyedéves kínai gazdasági növekedési adat, ami kicsit elmaradt a várakozásoktól.

Most jó beszállni?

"Az aranyból a piaci pletykák szerint most pénteken főleg a befektetési nagyhalak szálltak ki, azonban elméletileg fennáll a lehetősége, hogy a  2012-ig tartó lelkesedésnek köszönhetően aranyhoz jutott lakossági befektetők is megválnak a tartalékaiktól. Ebben az esetben tényleg véget érhetne az arany menekülő befektetés jellege. Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint azonban ennek kicsi az esélye. "Ennek oka, hogy a lakosság a fizikai aranykészleteit a tőzsdei kereskedésben vásárló befektetőkhöz képest nehezebben tudja leépíteni, ezért rövidtávon nem várható egy nagylakossági eladási lavina" - mondta az elemző.

Misik Sándor is megerősítette azt a vélekedést, miszerint az arany a jelenlegi áron magas megtérülést ígérő befektetés: “A történelem tanulságai alapján érdemes ezeket a mozzanatokat vételre kihasználni, akár rövid távú spekuláció, akár hosszú távú aranyfelhalmozás céljából. Személy szerint az aranyat inkább biztosításnak tekintem, így a vagyon 5-10 százalékát érdemesnek látom aranyba fektetni az 1400 dollár körüli árfolyamon” - mondta a portfólió-kezelő.

Nem az MNB adja a következő döfést

Felmerül a kérdés, hogy a magyar jegybanki tartalékokat mindez hogyan érintheti. Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint az MNB-nek negyedakkora aranytartalékai vannak, mint a ciprusi jegybanknak.

Ameddig a jelenlegi válságkezelési módszereknél nincs szükség nagyobb mértékű beavatkozásra, úgy nem is kell számítanunk arra, hogy a péntek óta tartó folyamatnak magyar jegybanki vonatkozásai is lesznek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!