Nyugtalankodnak a leendő nyugdíjasok

Nagyon bizonytalannak ítélik meg saját kilátásaikat a leendő nyugdíjasok, és az időskorra való felkészültség szintje tavalyhoz képest még csökkent is – állapítja meg az a kutatás, amelyet tizenkét országban végeztek el az Aegon megbízásából. Az állami pillérnek ennek ellenére még mindig meghatározó a szerepe a nyugdíjba vonulás előtt állók szerint is.

A kutatás teljes mintáján - amely számos európai ország mellett Kínát, Japánt és Kanadát foglalja magába - a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék reménykedik pozitív fordulatban.

Magyarország azonban még ebből a sorból is kilóg lefelé: a válaszadók 80 százaléka kifejezetten borúsan látja a jövőt, az optimisták közé pedig statisztikailag elhanyagolható arányuk, mindössze 2 százalék tartozik.

Kínában ugyanakkor gyökeresen másképp értékeli a saját kilátásait a lakosság: csak a megkérdezettek ötöde számít arra, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz, 45 százalékuk viszont egyértelmű javulást vár.

A nyugdíjkilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságra utal az is, hogy azokban az országokban, ahol a kutatást már tavaly is elvégezték, kivétel nélkül csökkent a nyugdíjas évekre való felkészültséget tükröző index (ARRI) értéke. A nullától 10-ig terjedő skálán mozgó mutató hat fő elemből tevődik össze: a személyes felelősségvállalásból, a tudatosság szintjéből, a pénzügyi jártasságból, a tervezésből, a pénzügyi felkészültségből illetve a tartalékolásból. Az index értéke Japánban a legalacsonyabb – 4,3 pont –, míg Németország produkálta a legmagasabb, 5,5 pontos értéket. Magyarország a tavalyi 4,80-ról 4,73 pontra esett vissza az idén, és enyhén elmarad a 12 ország 4,89 pontos átlagától is. A két új vizsgált ország viszont jobb eredményt produkált az átlagnál: az ARRI értéke Kanadában 5,24, Kínában pedig 5,41 pontot mutatott.

A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett: ezen belül 53 százalék teljes egyetértéséről adott tanúbizonyságot, míg az elutasítók aránya mindössze 6 százalékot tett ki.

Az állami nyugdíj – illetve egyéb ellátás – változatlanul az első számú  jövedelemforrás a lakosság szerint az időskori évek alatt: ezt a válaszadók 21 százaléka jelölte meg, míg a magánnyugdíj-számlákra a megkérdezettek mindössze 6, saját megtakarításaira pedig öt százaléka kíván legfőbb forrásként számítani.

Az öngondoskodásnak, mint a nyugdíj forrásának az elfogadottsága pedig igen alacsony: a válaszadók 35 százaléka egyáltalán nem érzi magát felelősnek a későbbi nyugdíja előteremtéséért, és csak 34 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen mértékben egyetértenek azzal, hogy saját maguknak is takarékoskodniuk kell az időskori éveikre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!