Lázár az offshore cégeket veszi üldözőbe
További Gazdaság cikkek
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
- Közeleg a határidő, megjelent a tervezet
- Megszületett a nagy megállapodás, évekre előre rögzítették, hogyan nőnek a bérek
- Ez sokaknak fájni fog: tízszeresére emelik a parkolás díját az egyik kerületben
- Kétéves mélyponton a magyar deviza
A kormány nevében Lázár János, a Miniszterelnökség államtitkára arra utasította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) dolgozóit, hogy a 2007 január elsejétől kötött összes támogatási szerződést vizsgálják meg - jelentette be Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten, rendkívüli sajtótájékoztatón. Hozzátette: világos képet kell kapni arról, hogy 2007 január elseje óta kötött szerződések kedvezményezettjei milyen tulajdonosi háttérrel rendelkeznek. Az elmúlt évek szerződéseinek az átvizsgálását 2014 márciusáig kell befejezni.
Csepreghy Nándor bejelentette azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek 2013. szeptember 1-jén új eljárási rendet kell bevezetnie, amely szigorúbb nyilatkozati kötelezettséget ró a pályázatot benyújtó potenciális kedvezményezettre. A tájékoztatón elhangzott, Magyarországon 1 százalék alatt van a problémás projektek száma, ez az EU-ban 4 százalék.
Pár napja megírtuk, baj van az uniós pénzosztással. Egyszerre kettő is. Egyrészt a már futó pályázatok után 500-700 milliárd forintról számlát kell vinnünk az uniónak, különben sose kapjuk meg a megítélt támogatást. Másrészt még hozzávetőleg 500 milliárdnyi nagyon gyorsan elbírált, nyertes pályázatot kell felmutatnunk, amiket a pályázók ugyan ráérnek 2015 végéig megvalósítani, de a projektekről csak év végéig van időnk dönteni.
Ezekhez jön, hogy a kormány által is elismerten rosszul működő uniós pénzosztást a jövő évtől Orbánék fenekestől felforgatják, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerepét átvevő új pénzosztó pedig a Miniszterelnökség és Lázár János lesz.
Az, hogy a kormányt most az offshore-hátterű cégeket veszi elő, azért is furcsa, mert sokkal több probléma van például az önkormányzatok uniós pénzből tervezett projektjeivel. Jellemző példa, hogy egy önkormányzat megnyer mondjuk egy csatornázási pályázatot, megkapja a pénz egy részét előfinanszírozásban, de abból részben más dolgokra is költ, mondjuk a saját működésére. Ezért a következő, mondjuk uszodaépítési projektpénzből finanszírozni kezdi a csatornázást is, plusz tovább a saját működését, ami miatt az uszodaprojekt lassul, és így tovább. Ezek miatt a csúszások miatt 500-700 milliárd forintot veszíthet az ország, akár ennyi pénztől eshetünk el, ezért ennek a problémának a feltárása összességében legalább olyan fontosnak tűnik, mint az offshore-cégek kiszűrése. Persze utóbbi a jövő tavaszi választási kampányhajrá miatt jó politikai muníció is lehet.