Feltérképeztük az illegális cigipiacot

Tanyát vertek a budapesti metróállomások környékén azok az illegális cigarettaárusok, akik különösebb diszkréció nélkül árulják az olcsó, 4-500 forintos csempészcigiket. Hat frekventált budapesti helyszínen talált illegális árusítóhelyeket az Index.  Az „önjelölt trafikosok” a Kálvint tértől a Keleti pályaudvaron át Újpest metróállomásig „dolgoznak” aluljárókban, felüljárók alatt, mozgólépcsők tetején (részletesebben lásd az infografikánkon). Nincs mennyiségi korlát, azaz annyi cigit adnak el feketén, amennyire igény van.

A teljes infografikáért kattintson!

Az illegális lelőhelyek terjedése azért is figyelemreméltó, mert a feketekereskedelmet egyszer már sikerült visszaszorítani. Az EU-csatlakozáskor nőtt a jövedéki adó, ezért több, korábban a drogcsempészetben érdekelt csoport a cigire állt rá. Míg 2003-ban 23 ezer esetről tudtak a pénzügyőrök, 2006-ra ez a szám 52 ezerre nőtt. Ekkor azonban a vámosok szigorúbb ellenőrzésekkel és modern technikával (például a szállítmányok röntgenezésével) szálltak rá a csempészekre, és látványos sikert értek el. 2007-ben már „csak” alig több, mint 20 ezer esetről tudtak, az állami bevételek pedig évi 60 milliárd forinttal emelkedtek. Ezt a szintet később sikerült is tartani.

Egészen mostanáig. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy  a trafikrendszer bevezetése feltámasztja hamvaiból a feketekereskedelmet:

• Iparági, előzetesen megszellőztetett adatok alapján legalább 3 százalékpontot erősödött a feketézés országos átlagban. Az ezzel kapcsolatos felmérések ráadásul még a nemzeti dohányboltok megjelenése és a tíz százalékos kötelező árrés bevezetése előtt készültek, így feltételezhető, hogy az országos szinten 7-8 százalékos feketepiac mostanra már nagyobb is lehet.
• Olyan helyeken is megjelent és nőtt a feketekereskedelem, ahol eddig nem volt jellemző. Például Pécsen.
• A budapesti utcákon látványosan megnőtt a nepperek és a lelőhelyek száma.
• Durván visszaesett idén nyáron a dohánytermékekből származó adóbevétel. A NAV adatai szerint júliusban 28 milliárd forint, míg augusztusban 24 milliárd forint jövedéki adó folyt be a dohánytermékek után, miközben tavaly júliusban és augusztusban még 34, illetve 36 milliárd forintot kaszált ezen az államkassza.
• Hasonló visszaesést látunk az áfabevételeknél is, tavalyhoz képest ötmilliárddal kevesebb folyt be a két hónap alatt.

Milyen cigit kapunk feketén?

A feketepiacon jellemzően négyféle cigarettát árulnak. Az egyik a hamisított cigaretta, amit feketén működő dohánygyárakban állítanak elő, akárcsak azokat a „saját márkás” termékeket, melyeket kifejezetten a feketepiacra szánnak.

De a nepperek árulnak eredeti, nem hamisított cigarettákat is. Utóbbiakat vagy az adott (legális) dohánycég valamelyik gyárában készítik titokban, vagy már forgalomba kerültek ott, ahol eredetileg olcsóbban juthattak hozzá a feketézők. 2008-ban az egyik legnagyobb nemzetközi dohánymulti ukrán gyárában előállított 130 milliárd cigi negyede titokban, kifejezetten a feketepiacra készült. Iparági szereplők tényként beszélnek róla, hogy az EU keleti blokkján belül is működnek olyan legális dohánygyárak, ahol „éjszakai műszakban” állítják elő a feketepiacra szánt cigit. A magyar pénzügyőrök jórészt ukrán cigarettákat foglalnak le, de gyakori a kínai és a hamis dohánytermék is.

Az unióba csempészett cigi egyik legfőbb forrása Fehéroroszország, ahol az állam tulajdonában lévő grodnói gyár a belföldi fogyasztást messze meghaladó mennyiségben állít elő olyan márkákat, melyek a csempészek közreműködésével elárasztják Nyugat-Európát. Az uniós szinten 10 milliárd eurót is meghaladó adóbevétel-kiesést eredményező feketepiacból származó bevétel jelentős része Lukasenko  rezsimjét gazdagítja.

Így állítják elő

Ahhoz, hogy legyen mit csempészni, először is elő kell állítani vagy be kell szerezni a terméket. Az illegális dohánybizniszben utazó nagykutyák, azaz a feketepiac vagyonos szereplői legtöbbször illegális gyárat működtetnek. Csak így tudnak ipari mennyiségű cigit előállíttatni, ami már milliárdos hasznot hoz nekik, bőven fedezve a gépekre vagy éppen a szállítmányozásra fordított több tíz- vagy százmillió forintos befektetésüket. Az EU-ba csempészett cigik egy része ilyen, elsősorban kínai, fehérorosz, szerb, ukrán illegális gyárakban készül, de már fedeztek fel Szolnokon és Környe mellett is ilyen üzemeket.

A szolnoki gyárat románok irányították (magyar segédlettel), az üzemben egy komplett fermentáló és cigarettagyártó gépsor működött, a pénzügyőrök tavaly novemberben csaptak le a telephelyre. Az ott készített dohányt Moldáviában forgalmazták, legalábbis erre utalt, hogy 363 ezer hamis moldáv zárjegyet is lefoglaltak ugyanott a hatóságok. A román főnök nem kispályázott: ha nem buktak volna le, akkor csak az elcsalt jövedéki adón több mint félmilliárd forintot bukott volna a magyar állam.

Néhány hónappal a szolnoki gyár leleplezése előtt egy környei telepen ütöttek rajta a pénzügyőrök, ahol két komplett gyártósort és egy csomagoló gépsort találtak. Ez sem magyar banda volt: a berendezéseket Szlovákiából hozták kamionnal, ukrán sofőrrel, bolgár megrendelővel. Kiderült, hogy a környei gépekkel és fémklisékkel gyártották a brit Imperial Tobacco termékeit, Superkings, Classic és Regal márkájú cigiket, de előkerültek Vouge és L&M klisék is.

A feketén működő gyárakban persze nincs minőségellenőrzés. „A hamis termékben – azon túl, hogy ismeretlen növényi származékokat tartalmazhatnak – előfordult, hogy apró szöget, madárürüléket és bogármaradványokat is találtak" – mondta az Indexnek Suller György Attila őrnagy, a NAV vám-és jövedéki szóvivője.

Így szállítják

Magyarországra leginkább Ukrajna felől csempésznek cigit, hiszen míg nálunk egy doboz prémiumkategóriás dohánytermék ára 800-1000 forint között van, Ukrajnában csak 250-300 forint – mondta a NAV szóvivője. Még nagyobbat kaszálnak a feketézők akkor, ha az árut továbbviszik például Nagy-Britanniába. Ott már ugyanaz a doboz cigaretta 1500 forintnak megfelelő fontba kerül.

A teljes infografika megtekintéséhez kattintson a képre!

Fotó: Index

Az illegális dohánybiznisz nagykutyái nemcsak előállítják a csempészcigit, de a szállításról is gondoskodnak. Sokszor legálisan működő szállítmányozó cégeiken keresztül juttatják át a határokon az árut (kamionokon, teherautókon), ám ez egyre rizikósabb, mivel ezeket a szállítmányokat sokszor röntgenezik a határon. De a bűnöző, főleg ha gazdag, nem adja fel egykönnyen, kreatív megoldásokban gondolkozik. Például egy csúcstechnológiával felszerelt csempészalagutat építtet. Tavaly egy csaknem 800 méter hosszú csempészalagutat fedeztek fel Ukrajna és Szlovákia határán, Ungvár közelében. A sínpályával, csillékkel és elektromos vezetékekkel ellátott, 90 centi átmérőjű föld alatti járaton becslések szerint több tízezer karton cigit csempészhettek át, míg le nem fülelték azt a hatóságok.

Egy, a cigarettacsempészetet közelről ismerő forrásunk szerint a röntgenezés bevezetése óta vagy a nagyon merész megoldások (például a csempészalagút) működnek, vagy az, hogy kisebb tételekben (például autók csomagtartójában) juttatják át a határokon az árut.

A keményebb bűnözők pedig a zöldhatárt választják a csempészésre. Ez ugyan rizikósabb, de nagyobb tételeket is lehet szállítani, például a vízen, csónakokban. „Ezek a srácok nem ijednek meg a saját árnyékuktól, fegyvereik vannak, a helyiek pedig be vannak szarva tőlük, ezért inkább becsukják a szemüket” – mesélte a csempészekről a forrásunk, aki tudott olyan esetről, amikor a Tiszán kenuzó civileket rémisztgették halálra a bűnözők, csak azért, mert rosszkor voltak rossz helyen. Nemcsak a civilekkel szemben ilyen bátrak a csempészek. Idén márciusban rendőrökre és NAV-osokra támadtak rá a Tiszán, a járőrök csak figyelmeztető lövésekkel tudták megfékezni őket, de a csempészeknek így is sikerült elmenekülniük.

A kis tételben csempészett cigikre leggyakrabban autókba rejtve bukkannak rá a vámosok. A csempészek általában visszapillantó tükörbe, autórádióba, akkumulátorokba, motorblokkba teszik be az árut, vagy a személyes holmik közé (üdítőitalba, savanyúságba, kenyérbe, tortába, gyerekülésbe, gyermekjátékba rejtve), de előfordul, hogy a ruhájukba (szoknya alá elrejtve, magas talpú cipőben, testre felragasztva).

Ha a csempészmódszerekben van is különbség, egyvalami közös: az árut vagy terítik Magyarországon, vagy különféle depókban gyűjtik össze, és nagyobb tételben tovább utaztatják az ország más részeibe vagy az EU más tagállamaiba.

Így adják el

A terjesztés már nem a nagyok dolga, megoldják azt a „kiskereskedők”, akik az utcán vagy saját ügyfélkörükön keresztül értékesítik az árut. Ahogy a kábítószer-kereskedelemben, a dílerek gyakran ebben az esetben sem tudják, hogy az áruik honnan származnak, és mit tartalmaznak – függetlenül attól, mi van a dobozra ráírva. A kereskedést nem egy nagy, hanem több kisebb csoport végzi (nemcsak a fővárosban, hanem máshol is az országban), a területeket általában felosztják egymás között.

Akiknek saját ügyfélkörük van, azok rendszerint nem az utcán feketéznek. A leggyakoribb, hogy egy adott közösséget (például munkahelyeket) látnak el rendszeresen áruval, egy-egy díler pedig akár több millió forintnyi árut is tárolhat magánál. Idén májusban például a váci kórházban bukott le az egyik takarító, aki valójában nem is a takarításból, hanem a feketézésből élt. A pénzügyőrök törött kezű betegnek álcázva férkőztek a bizalmába és buktatták le, a nepper lakásán másfél millió forint értékben találtak adózatlan cigit, közel 1800 (!) csomagot.

A terjesztésnél a piti csalások sem ritkák. Régebben egy jól ismert trükk volt, hogy a feketén vásárolt dobozban csak néhány szál cigi volt valódi, a többit papírral tömködték ki. Hasonló trükkel ma is próbálkoznak: a dohányboltban kérnek egy kartonnal, s miközben az eladó a pénzzel pepecsel, kicserélik a papírral kitömött kartont a valódival, majd jelzik, hogy meggondolták magukat és inkább nem vesznek cigit, végül kisétálnak a legális kartonnal.

Ennyit bukhatnak a trafikosok

A nemzeti dohányboltok jövedelmét különböző adatok alapján lehet megbecsülni. Az Index becslése szerint egy budapesti dohánybolt bevétele havi 8-9 millió forint, ebből 900 ezer lehet a profit - amiből még egyéb költségek természetesen lejöhetnek. (Kalkulációnk során egy adott kerület lélekszámát, a hazai dohányzási rátát, a napi átlagfogyasztást, a dohánypiac megoszlását és a cigaretták súlyozott átlagárát vettük alapul.) Becslésünk szerint nagyjából ugyanennyi bevételre és profitra tesz szert egy nagyobb vidéki városban üzemelő trafik is. A kisebb településeken – a változó adatok miatt – eltérőek lehetnek ezek a számok, de egyáltalán nem ritka a több százezer forint tiszta haszon.

Ha Budapestet vesszük alapul, ahol az illegális cigaretta részesedése tavaly becslések szerint 4,1 százalék volt, akkor  egy átlagos dohánybolt – 10,5 százalékos árréssel számolva – havonta 30-40 ezer forintot bukik a feketézők miatt. Mivel azonban a jelek arra utalnak, hogy az illegális piac megerősödik, így a veszteség is nagyobb lehet.

Az Indexnek több piaci szereplő is úgy becsülte, hogy idén ez a kiesett bevétel több százmillió forintra is rúghat a fővárosban. Még rosszabb helyzetben lesznek azok a dohányboltok, amelyek a már amúgy is az illegális piac által fertőzött, szegényebb keleti, illetve határmenti településeken működnek. Iparági becslések szerint egy miskolci, nyíregyházi vagy debreceni trafik havonta 100-200 ezer forintos bevételkiesést is elkönyvelhet az illegális kereskedések miatt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!