Valér
2 °C
8 °C

Bolond, akinek nem kell az árfolyamgát

2013.11.06. 12:29 Módosítva: 2013-11-06 13:07:34
A kormánypárti politikusok a legfelsőbb bírói fórumra mutogatnak a devizahitelesek ügyében, a Kúria azonban eddig nem adta jelét annak, hogy befolyásolható lenne kívülről. Igaz, eddig nem is hoztak érdemi döntést devizahiteles ügyekben. Az adósoknak addig marad a kormány átmeneti javaslata, de sokan inkább úgy dönthetnek, hogy kivárják a radikálisabb csomagot.

Csak a jövő héten foglalkozik a Kúria azzal, hogy miként reagáljon a kormánypárti politikusok devizahitelesekkel kapcsolatos felszólításaira – tudta meg az Index. Utóbbiak azt szeretnék, ha a legfelsőbb bírói fórum egyértelműsítené a devizahitelekkel kapcsolatos jogi kereteket – az adósoknak kedvezve –, jogi szakértők szerint viszont önmagában az is botrányos, hogy a politika felől ilyen felszólítást kap a független bírói hatalmi ág.

A rejtélyes jogi konzultációs folyamatról, amire a kormánypárti politikusok utaltak, egyelőre a Kúria környékén semmit nem tudnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem válaszolt a kérdéseinkre. A Kúria ügyben illetékes kollégiuma a jövő héten ülésezik, és csak akkor fogják kitalálni, miként reagáljanak.

A kormány felszólítja a bíróságokat, vagy konzultál

Jogi úton támad a kormány a devizahiteles mentőakciójával – derült ki a múlt héten, miután Varga Mihály arról beszélt, hogy jogi konzultációt kezdeményeznek a devizahiteles ügyekben született, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok miatt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormánynak ugyan lennének jó ötletei, de a jogi bizonytalanság miatt ezek megvalósításával várnának, amíg tisztán nem látnak. Addig egy átmeneti megoldással kell beérnie a devizaadósoknak, igaz, adósságelengedés abban is lesz.

Rogán Antal fideszes frakcióvezető viszont már arról beszélt hétfőn, hogy „fel kell szólítani a bíróságokat arra, hogy soron kívül tűzzék ki a devizahiteles ügyek tárgyalását, a Kúria pedig ezután soron kívül alakítsa ki jogegységi álláspontját az ügyben”. Hasonló szellemben nyilatkozott Giró-Szász András kormányszóvivő is.

Nem értik, hogy ebbe nincs beleszólásuk

Nem lehet a kormány hirtelen támadt jogi vehemenciáját mire vélni – kommentálta az Indexnek egy jogi szakértő. A parlamenti többség bármikor hozhatna egy olyan jogszabályt, amivel bizonyos típusú szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nevezne, de ezek visszamenőleg, a már megkötött szerződésekre nem lennének érvényesek.

A most vázolt konzultációs folyamatnak viszont az eddigi jelzések alapján nem is egy új jogszabály meghozatala a célja, hanem a devizahitelek nagyjának folyósítása idején hatályos jogszabályok értelmezésében kialakítandó keret egyértelműsítése lenne. A baj csak az, hogy a kormány az Alaptörvény – és nyugati országokban megszokottnak számító jogelvek – szerint nem kérhet ilyet.

Ez a helyzet egyszerű, mint az egyszeregy: a kormány nem utasíthatja a Kúriát semmire

– mondta forrásunk, egy ismert polgárjogi tanár.

Bárkivel is konzultál a kormány, a fogyasztóvédelmi szervezetek nincsenek köztük – mondta Lázár Dénes, a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviselet Egyesület vezetője. Lázár szerint a joggyakorlás a bíróságok feladata, és a kormány a jelek szerint nem érti a hatalmi ágak szétválasztásának egyszerű alapelvét. Ráadásul a kormánynak legkésőbb június óta lett volna ideje arra, hogy lépjen az ügyben, ha akar – az, hogy csak most ébredt rá a jogi problémák létére, szintén arra utal, hogy csak időt akar húzni a procedúrával.

A Kúria hallgat 

A Kúria egyelőre nem kommentálta a kormányzati nyilatkozatokat, annak azonban nincs nagy valószínűsége, hogy most – legalábbis a nyilvánosság előtt – engednének a nyomásgyakorlásnak. Volt már több olyan eset is, amikor a korábbi legfelsőbb bíróság nyilvánosan visszautasította az igazságügy-miniszter kérését, amikor az a bírói gyakorlat felülvizsgálatára kérte a kormányt.

A nyáron éppen egy devizahiteles ítélet után reagált Darák Péter, a Kúria elnöke, miután Orbán Viktor az igazságszolgáltatást kritizálta. Akkor úgy fogalmazott: a politika nem befolyásolja az ítélkezést, és társadalmi problémák megoldását pedig nem lehet a legfelsőbb bírói fórumon számon kérni.

Van fogás a szerződéseken

Az összevissza ítélő bíróságok problémája nem új. Tavaly decemberben született először jogerős bírósági ítélet, ami megsemmisített egy devizahiteles szerződést, és azóta többször is ítéltek a bíróságok különböző fokon egymásnak ellentmondva, néha teljesen ellentétesen értelmezve a jogszabályokat.

A devizahitelek alapjául szolgáló szerződéseken sokféleképpen próbáltak fogást találni az adósokat képviselő ügyvédek. A bíróságok jellemzően gyorsan lesöpörték azokat a kereseteket, amelyek a devizahiteles szerződések „hibás termék” jellegére hivatkoztak, voltak azonban sikeresebb próbálkozások is. Ezek a hitelkamatok egyoldalú változtatására vonatkozó feltételek, valamint az árfolyamrés – tehát a deviza vételi és eladási árfolyama között különbség – meghatározásának hiányosságára vonatkoztak. A devizahiteleseket képviselő ügyvédek között azonban nagy vita van, például azon, hogy érdemes-e kérni a szerződés semmisségét.

A Kúriának elvileg lehetősége lenne arra, hogy egyszerűsítse az egyre bonyolultabb helyzetet, az eddig a legfelsőbb testület elé került ügyekben azonban nem született végső döntés. A tisztességtelen szerződési kikötések kérdésében volt, hogy az Európai Bíróságra küldte az ügyet, az árfolyamrést kifogásoló keresetet pedig – a szerződést félig megsemmisítve, félig kiegészítéssel érvényben tartva – visszaküldte első fokra.

Ez is arra utal, hogy a Kúria még emésztgeti a helyzetet, és igazából maguk sem tudják, hogy mi lenne a helyes döntés a szerződések kifogásolt pontjaival – fogalmazott egyik forrásunk. Ezért aztán a jogegységi határozat elfogadása sem olyan könnyű dió a testületnek.

Várni a megmentőre

A bankok régóta beszélnek arról, hogy az adósok jelentős része azért hagy fel a fizetéssel, mert radikálisabb mentőcsomagokra számítanak. Augusztus végéig az árfolyamgátprogramba 160 ezren kapcsolódtak be, amivel eddig közel kétmilliárd forintot takarítottak meg az adósok. A gyűjtőszámlákon eddig ötször ennyi tartozás, 10 milliárd forint halmozódott fel. 

Megnevezés 2013-08-31
EUR CHF JPY Összesen
Gyűjtőszámlahitel-számlák darabszáma (db) 10 012 146 884 3 425 160 321
Gyűjtőszámlahitelek állománya (millió Ft) 211 9 753 61 10 025
Rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya (aktuális árfolyamon, millió Ft) 70 234 1 236 504 29 131 1 335 869
2012. ápr. 1. után kötött, új szerződések darabszáma az adott hónapban (db) 55 665 0 720
Elengedett tartozás (millió Ft) 68 1 869 0 1 937

A héten bejelentett és el is fogadott sémával az is probléma lehet, hogy a parlament úgy kezeli a problémát, hogy nem oldja meg. A kormány is tudja ezt, ezért is jelezték, hogy a mostani nem a nagy adósmentő csomag, csak egy kis előzetes.

A devizakárosult csoportosulásoknak ez azért nem jó megoldás, mert nem veszi le végleg a terheket a nyakukból (lásd a táblázat számait), miközben az elmúlt hónapok felfokozott kormányzati kommunikációja valami ilyesmit ígért. (Korábban egyébként a bankok hárompontos javaslatcsomagjában is szerepelt az árfolyamgát kibővítése, és most is sejthető volt, hogy a kormány egy a bankoknak elfogadható megoldással hozakodik elő.)

A devizakárosultak szerint az árfolyamrögzítés csak eltolja a problémát azzal, hogy a kifizethetetlen adósságok egy későbbi időpontban szakadnak majd a nyakukba. Ez elméletileg igaz is lehetne, hiszen 2017-ben, amikor a gyűjtőszámla lejár, a mostani rögzített árfolyam – svájci franknál 180 forint – feletti adósságrészt is törleszteni kell, ami addig a gyűjtőszámlán halmozódik tovább. Gyakorlatilag mégsem teljesen igaz.

Nem erre vágytak, de sokat segít

Már az eddigi kedvezményezettek is spóroltak összesen 2 milliárdot a rögzítéssel, másrészt pedig simán elképzelhető, hogy akiket egyszer megmentettek, azokat majd 2017-ben is kimentik, ha úgy hozza az élet (akkor nem egészen egy évvel leszünk a 2018-as választások előtt). Hogy ez nem egészen légből kapott, jelzi, hogy az utóbbi hónapok mentőcsomag-javaslatai között is felmerült olyan, ami a gyűjtőszámlát végtelenítette volna.

A Bankmonitor számításai szerint az árfolyamgát kibővítésével egy átlagosnak mondható, eredetileg 45 ezer forintos svájci frank törlesztő a mostani 72 ezer forintról nagyjából az eredeti összegre csökkenthető. Emellett elképzelhető, hogy az adósok egy részének akár milliós összegeket engednek majd el a bankok, a tartozásuknak a lakásuk értéke fölötti részét. Ezt ugyan nem teszi kötelezővé a kormány, de azoknak a bankoknak, akik ezt bevállalják, garanciát ad az árfolyamgátas gyűjtőszámlákra. 

Azok, akik a bűvös 90 napon túlcsúsztak és az eddigi kizárással szemben jogosulttá válnak a kedvezményre, lejárt tartozásuk rögzített árfolyam feletti része azonnal a gyűjtőszámlára kerül, a kamatrészt pedig a bankok és a kormány közösen rendezik. Lejárt tartozásuk tőkerészét ugyan ténylegesen rávezetik a gyűjtőszámlára, de ugye ezt csak évek múlva kell elméletileg megfizetniük. Ezzel párhuzamosan az aktuális törlesztőjük is csökken. Ez a tartozások semmissé nyilvánításánál ugyan kevesebb, de mégis nagyvonalú ajánlat, amit nagyon érdemes kihasználni (kivéve a japán jenben eladósodott ügyfeleket, de ők kevesen vannak). 

  • Keresed a számodra megfelelő eladó ingatlant? Itt megtalálod
  • budapesti eladó lakások a térképen
  • Kiadó albérletek, lakások a budapesti egyetemek környékén!